Hétfői programajánló: társas est, karakterpárbaj

Kiállítással és koncerttel jelentkezik az Őszi Kulturális Fesztivál, karakterpárbajra készül a MASZK Egyesület, a Bohém Tanya pedig társas estet tart.

Faragó Eszter novelláit, valamint Kovács Ágnes és Jagos István Róbert verseit ismerhetik meg az érdeklődők a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában (Szeged, Stefánia 2.)

. A Két költő – egy novellista című program 16.30-kor kezdődik. Házigazda: Radnai István költő. Közreműködnek: Arany-Tóth Katalin és Spitzer Jenő felolvasók, valamint Szegedi Dávid (11 éves) csellista. A program a Szegedi Közéleti Kávéház szervezésében valósul meg. Nicolás Muller fotóművész kiállítását nyitja meg Fizel Natasa neveléstörténész az

SZTE Tanulmányi és Információs Központban

17 órától. Köszöntőt mond Pál József tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE BTK), közreműködik: Hart Gábor egyetemi hallgató (SZTE Zeneművészeti Kar). Müller Miklós (Orosháza 1913 – Andrin 2000), a Szegedi Egyetem valamikori joghallgatója, a hazai fotóművészet nagy alakja. A Magyarországon elkezdett fotográfusi munkásságát igazán Spanyolországban bontakoztatta ki. A kiállításon a művésznek főleg a Spanyolországban készített képeiből mutatunk be válogatást, de emellett az 1930-as évek első felében Szegeden készített fotóiból is láthatóak lesznek meghatározó felvételek. A Kulturális Kapcsolatok Egyesülete felkérésére Orosházához és Szegedhez kötődő fiatal alkotók is szerepelnek a kiállításon: Victoria Oakes (UK, Brighton), Olasz Attila (Szeged), Rita Onaka (USA, San Francisco), Somorjai Péter (Szeged), Tóth Nóri (Budapest), Zsiák Gergő (Budapest). A kiállítás megtekinthető november 4-ig hétköznapokon 8 - 20, szombaton 8 - 16 óráig. Társas estre várják az érdeklődőket a

Bohém Tanyán

18 órától. Kecskés Gusztáv a Történettudományi Intézet főmunkatársának előadására várják az érdeklődőket 19 órától az újszegedi

SZTE Móra Ferenc Szakkollégiumban

. A téma 1956 nemzetközi összefüggései és az emigráció. Az előadás része az 1956 emlékezete szakkollégiumi kurzusnak, és a kollégium 1956. október 23-i megemlékezésének. Az előadást követően a kollégiumi színpad mutatja be emlékműsorát. Az SZTE Zeneművészeti Kar Vonós Kamarazenekar őszi koncertje kezdődik az

SZTE ZMK Fricsay Ferenc Hangversenytermében

19 órától. Műsor: B. Britten: Simple Symphony, Cser Ádám: Streichorchester nr. 1. (szegedi bemutató), Orbán György: Bálzene. Hangversenymester: Kosztándi István. A műsort ismerteti: Meszlényi László. A kamaraegyüttes tagjai az intézmény vonós tanszakának hallgatói, az együttes hangversenymesterének és művészeti vezetőjének, Kosztándi Istvánnak az irányításával ezúttal hangulatukban rokon érzelmi töltet kifejezésére alkalmas művekkel jelentkeznek. Az est különlegessége, hogy az ifjú, Szegedhez is sok szállal kötődő Cser Ádám karmester művének szegedi bemutatóját hallhatja a közönség. Csudapest címmel Márkus Judit és Janik László zenés kávéházi estje várja a közönséget a

Millenniumi Kávéházban

19 órától. "A 2 x 2 néha 5 című zenés film a Rákosi-korszak ártalmatlan, szórakoztató szuperprodukciója volt, mégis botránykő lett a magyar filmtörténetben, a háromszoros Kossuth-díjas rendezőt, Bán Frigyest ugyanis leváltották a stáb éléről. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvébe hosszúra nyúlt forgatási ebédszünetek és túl magas taxiszámlák kerültek vádpontként, de valójában a rendező korábbi filmjében is főszerepet kapó Vass Éva (a magyar Marylin Monroe) személye, pontosabban a rendező és a színésznő több mint szakmai kapcsolata vált a radikális lépés kiváltó okává. Bánt leváltották, a női főszereplőt pedig kicserélték. A rendezés egy tehetséges kezdő, Révész György ölébe hullott. Az egész prűdségre valló közjátékban az a legmulatságosabb, hogy az addig elkészült hanganyagot „elfelejtették” újra felvenni, így a film ma is vetített kópiáin Vass Éva énekhangja szólal meg Ferrari Violetta ajkán, noha erről a főcím nem tudósít. Ki ne lenne kíváncsi régi magyar filmjeink kulisszatitkaira? Hát még akkor, ha olyan nagy slágerekhez kapcsolódnak a rejtélyek, mint a Különös éjszaka, a Holnap, ki tudja, látsz-e még?, a Félteni kell, vagy a Szeretni bolondulásig. A Csudapest című zenés műsor boldogan vállalkozik arra, hogy beavassa a mélyen tisztelt publikumot ezekbe a ritkán hallott anekdotákba. Ugye, te is akarod?" Karakterpárbaj keretein belül csap össze Kállai Ákos és Szilágyi Szabolcs a

Zugban (Gyertyámos utca 4.)

19 órától. "Ismerd meg közelebbről a Homo Ludens Project alkotóit! A Karakterpárbaj során a HLP színészei felöltik eddigi előadásainak karaktereit és egymásnak ugrasztják őket. Októberben ezúttal a férfiaké a küzdőtér, Kállai Ákos és Szilágyi Szabolcs vív szerepről szerepre. Az est folyamán feltűnik többek között Übü Papa, Petőfi Sándor és az Akárkik. Karakterre fel, győzzön, ki Thaliának kedvesebb!"

Folyamatos kiállítások, programok:

Ale Ildikó festőművész, művészetpedagógus, valamint tanítványai: Borda Sára, Csatlós Kitti, Kosztándi Orsolya közös kiállítása tekinthető meg a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében

. „A három kiállítótárs egykor kisiskolásként kopogtatott be szüleivel a művészeti iskola és a műtermem ajtaján. Az első pillanattól kezdve mindhárman különleges erővel, érdeklődéssel és kitartással adták át magukat a megoldandó képi feladatoknak. A művészetek sokszínűségét kínáltam számukra, hogy teljességként tapasztalhassák és élhessék meg azt munkáikban. Közös kiállításunkkal az együtt töltött örömteli tanulmányi éveket idézzük fel és a jelen eredményeire irányítjuk a figyelmet. Útra keltek!” – ajánlja tanítványai alkotásait az érdeklődők figyelmébe Ale Ildikó. A kiállítás november 5-ig tekinthető meg. Kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

az intézmény alapítója, Somogyi Károly (1811 – 1888) esztergomi kanonok születésének 205. évfordulójáról. A tárlat az alapító életével, munkásságával kapcsolatos korabeli dokumentumokból ad válogatást. Látható többek között Somogyi Károly rajzkönyve, édesanyja, Kelemen Borbála imakönyve (Somogyi bejegyzésével). Az érdeklődő betekinthet a Religio és Nevelés című folyóirat egyik számába – a lapnak Somogyi Károly 1843-1848-ig szerkesztője volt. Ő alapította a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatot, amely később Szent István Társulat néven működött tovább. A bemutatott anyagban szerepel Somogyi akadémiai tagságáról szóló oklevele, valamint, kézírásos formában, a leendő szegedi könyvtár rendszerezési terve. Az emlékkiállítást Barabás Miklós Somogyi Károlyról készült litográfiájának másolata, Lapis András és Fritz Mihály emlékérmei és kisgrafikák zárják. A tárlat november 16-ig látható. Millennium 120 címmel, az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit fölelevenítő kiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtárban

. A tárlat kiemelten mutatja be a millennium szegedi eseményeit a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében. Korabeli színes plakátok és alkalmi albumok, az 1896. május 3-tól október 31-ig tartó programokról szóló füzetek, képes útmutatók, kalauzok és kézikönyvek, az ünnepségekről készült fotók között nézelődhet a Dóm téri bibliotéka földszintjét betöltő kiállítás látogatója. Követheti a földalatti villamosvasút, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, az Iparművészeti Múzeum vagy a Vaskapu-csatorna átadásának eseményeit, bepillanthat a hivatalos rendezvényeket kísérő „vigasságok” (mint a léghajó-kirándulás) színes világába is. A millennium szegedi eseményeiről szóló összeállítás korabeli fotókon mutatja az akkor átadott Közművelődési palotát, gőzfürdőt, vasúti internátust, Az ezeréves ünnepen avatták föl a Szent Dömötör templom előtti Szentháromság szobrot és a szőregi csata emlékoszlopát – mindkettő Köllő Miklós alkotása – s ekkor került Szegedre Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének eredeti vázlata is. A tárlat november 30-ig tekinthető meg. Miguel de Cervantes Saavedra (1547–1616) halálának 400. évfordulójáról kiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. Az első emeleti folyóiratolvasó-teremben rendezett tárlat középpontjában Cervantes legismertebb műve, a Don Quijote áll. A kiállítás bemutatja, hogy a nagy hatású mű és annak főszereplője miképpen jelenik meg az egyes művészeti ágakban. Megtekinthetők a regény 19. századi magyar és külföldi kiadású példányai, illusztrációk és más képzőművészeti alkotások reprodukciói, valamint a zenei, filmes és színházi adaptációkból készült válogatás. A Don Quijote arcai – Cervantes regénye a művészetekben című kiállítás november 16-ig tekinthető meg. A kezdet kezdete – Von allem Anfang an címmel a kortárs német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmat bemutató vándorkiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeletén. Német nyelvterületen évente 8 ezer gyermek- és ifjúsági könyv jelenik meg, ebből közel 6 ezer az eredeti német nyelvű mű. A kiállítás áttekintést ad a mai német gyermek-és ifjúsági irodalomról, kiemelve fő vonásait, hangsúlyait, bemutatja az elbeszélésformák és stiláris sajátosságok sokszínűségét. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg. Kittenberger Kálmán (1881 – 1958) Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író születésének 135. évfordulóján kamarakiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeleti kölcsönzőjében. A 135 éve született Kittenberger Kálmán, a „Nagy Vadász” című tárlat az Afrika-kutató úti élményeit leíró, fotókkal illusztrált könyvek, korabeli képes folyóiratok segítségével ad áttekintést az utazó kalandos életéről. Kittenberger Kálmánnak kiemelkedő szerepe volt a magyar és külföldi múzeumok természettudományi gyűjteményeinek gyarapításában. A budapesti állatkert egzotikus vadállományának létrehozása ugyancsak az ő nevéhez fűződik. A kiállítás november 9-ig tekinthető meg.

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi

Kass Galéria

: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi

Nyugi Kertben

(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is. Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.