A borok kerülnek a középpontba a Belvárosban, ősbemutatóra készül a REÖK, valamint számos koncert várja a szegedieket a hétvége nyitányában.
A XXI. Szegedi Borfesztiválnak otthont adó
Széchenyi téren
155 pincészet képviselői várják a kilátogatókat 11 napon át. A
borfesztiválon– amely két évtized alatt a néhány kiállítóval induló rendezvényből az ország egyik legnagyobb borászati eseményévé vált – százötven pincészet nedűiből kóstolhat a több tízezer látogató. Ősbemutatóra készül a
REÖK
: péntek este tartják a Lanczkor Gábor kortárs költő, író Ellenkultúra/Vérpanoráma c. drámájának premierjét a nemrég kialakított, professzionális színházteremben. Herczeg Tamás rendező koncepciójában a különleges darab egy szertartartásjáték keretében elevenedik meg. Az előadás két estén lesz látható, május 20-án 19 órától és május 21-én 17 órától. “Azok a szegedi éjszakák…!” címmel a Szeged Bár és a 60/70-es évek kultikus szórakozóhelyeiről tart beszélgetést az
IH Rendezvényközpontban
a Szegedi Zenészek Társasága pénteken 19 órától. Sztorik, emlékek kerülnek a középpontba május 20-án, pénteken 19 órától az IH Rendezvényközpontban a Szeged Bár és a 60/70-es évek kultikus szórakozóhelyeiről, de további helyszíneket is felidéznek: Tisza-presszó, Royal-presszó, Soleil Bár, Tót Kocsma, Csirke Bár és a legendás Jeges… Beszélgetőtársak a régi Szeged Bár zenészei: Ács György, Bodó József, Csanádi Lajos, Csepregi József, Dorogi György, Dudás Ildikó, Háry Ferenc, Jakab Zoltán, Kelemen István, Kovács Gábor, Kréter Károly, Lukács Béla, Máriássi János, Mojzes Sándor, Nemesszegi László, Onczay Zsolt, Polgár Gyula, Szabácsi Tibor, Szabó István, Szaniszló János, Szarka Béla és még sokan mások, valamint a vendéglátók: Jancsika Sándor, Nóvé Ernő, Nikodémusz Frigyes. Mindezek mellett “Lajoska Jam” örömzene is várja az érdeklődőket a Honololu-ból hazatért szegedi származású zenész, Fehér Lajos tiszteletére, régi barátainak részvételével. Házigazda: Plesi, alias dr. Rock. A Szegedi Zenészek Társasága egy másfél éve működő, szeged zenei múltját felidéző klubszerű beszélgetéssorozat, nagyjából kéthavonta. A zenés emlékidézés történeteit vetítés, zenebejátszások, tárgyi relikviák, rekvizitumok bemutatása és élő zenélés is kiegészíti. A helytörténeti gyűjtőmunka egyik legérdekesebb momentuma az „ROCK-IDŐTEKERCS” rajzolgatása, amely a szegedi könnyűzene-történet 50 évének előadóit, formációit, eseményeit és kultikus helyeit rögzíti a „túlélők” bejegyzései alapján. Négyes koncerttel készül az estére a
Rongy Kocsma
: a KIES, a Pilvaksz Coffee Shop, a Deu Sex Machina és a Leo Oleo áll színpadra 20 órától. http://www.youtube.com/watch?v=HVQT7YgzfQY
Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a
Móra-múzeumban
: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.
Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a
Móra Ferenc Múzeumba
n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a
Szent-Györgyi Albert Agórában
. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.