Folytatódik a Rocktörténeti Esték programja, Szurdi Zsolt nyugdíjba vonulását ünneplik a Városi Rock Klubban, a Rongy Kocsma pedig Bolond Bált szervez a Maszkura és a Tücsökrajjal.
Szurdi Zsolti, a Népirocker betölti 63. életévét, és nyugdíjba vonul, ezen jeles alkalomból vár Ő, és a
Városi Rock Klub
mindenkit pénteken 18 órától, ugyanis két zenekar is tiszteletét teszi majd a születésnapi-nyugdíjba vonulós hepajkodáson, a Kravaiar és a Joe & Alex Etno Jazz Band is színpadra lép. http://www.youtube.com/watch?v=DFt8Xs97-O0 20 órától az Indigó együttes nagykorúvá válását ünnepelik az
IH Caféban
a Szegedi Rocktörténeti Esték keretein belül, a zenekar korábbi tagjainak vendégszereplésével: Nyikos Imre, Mustafa László, Bajusz Attila és Ménesi Tomi is színpadra lép majd. Április elsején 20 órától egy bolond estére vár mindenkit a
Rongy Kocsma
, ahol Bolond Bál lesz a Maszkura és a Tücsökraj, valamint a Kopott Formák részvételével. "De a bál nem is bál, ha nincs dress code: adjuk meg a módját! Ajánlott viselet: cilinder és zakó!" http://www.youtube.com/watch?v=uX_a4PrkVpI
A londoni Globe Színház kicsinyített mása, a Hamlet, Othello 19. századi magyar fordításai mellett a Romeo szerepét Szegeden alakító Lugosi Béla fényképe is látható a
Somogyi-könyvtár
Shakespeare-emlékkiállításán, amelyet az „avoni hattyú” halálának 400. évfordulója alkalmából rendeztek. Az Angliában a nemzet dalnokaként („Bard of Avon”, „The Bard”) tisztelt drámaíró, költő és színész életművét a bibliotéka régi, angol, német Shakespeare-kiadásai, első magyar nyelvű fordításai, századfordulós, színes nyomatokkal gazdagított díszkiadásai, valamint műveinek 20. századi illusztrációi révén mutatják be. Igazi kuriózum a Szegedi Nemzeti Színház 1910-es „Romeo és Julia” előadásának plakátja, amelyen a férfi főszerep megformálójaként Lugosi Béla neve (a későbbi Drakula) neve olvasható, fényképe pedig az ugyancsak szegedi Színházi Ujság címoldaláról néz ránk. A Szegedi Egyetemi Színjátszó Társaság legendás „szegedi Hamletjének” rendezője, a tragikus sorsú ifj. Horváth István Örök színház című kötetét ugyancsak láthatják az érdeklődők. A könyvtár földszinti kiállítóterének üvegfalán Shakespeare műveinek illusztrációban gyönyörködhet a közönség. Kass János, Gyulai Líviusz, Borsos Miklós, Reich Károly, Würtz Ádám mellett kevésbé ismert, ám jelentős művészek munkái egészítik ki a válogatást. A tárlat plakátján a kortárs drámaíró Ben Johnson elismerő sorai olvashatók: „Nem kőbe vésve él tovább neved: / azért élsz, mert olvassák könyvedet.” A Somogyi-könyvtár Shakespeare-emlékkiállítása május 4-ig tekinthető meg. Különleges anyagokból és technikával készült ékszerekből rendeznek bemutatót a
Somogyi-könyvtár
első emeleti folyóirat-olvasótermében. Szabó Nóra „NOSZA” kézműves ékszerek című kiállításán különféle anyagok újrahasznosításával, dróthajlításos technikával és pirográffal készült ékszereket is láthat a közönség. A kiállítás megtekinthető április 11-ig tekinthető meg. Müller Miklós (Nicolás Muller) fotóművész szegedi témájú alkotásaiból rendeznek kiállítást a
Somogyi-könyvtárban
. „Az 1913-ban Orosházán született Müller Miklós 1931 őszén iratkozott be a szegedi egyetem állam- és jogtudományi karára. Ekkoriban született meg benne a tudatos fotózás igénye. Megismerkedett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaival, Radnóti Miklóssal, Ortutay Gyulával, Baróti Dezsővel, Tolnay Gáborral, Buday Györggyel. A harmincas évek közepén születtek meg első művészi értékű szociofotói. 1938-ban a háborús légkör, illetve az antiszemitizmus terjedése miatt külföldre utazott. Párizsban egy évet töltött, majd egy riport kapcsán Spanyolországba utazott volna, de csak Portugáliáig jutott el. Innen a marokkói Tangerbe utazott, ezután végleg elszakadt szülőföldjétől. 1947 nyarán barátja, Fernando Vela meghívta Llanesbe, a spanyol tengerpartra. Családjával végleg itt telepedett le, és 2000-ben itt is hunyt el. 1998 március 15-én a 85 éves művész munkássága elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét kapta.” – írja a
stop.hu. A kiállítás ajánlója kiemeli, hogy Müller Miklósnak az első Szegedi Szabadtéri Játékokról készült felvételei művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. A tárlat 21 Müller-fotó mellett az idős alkotóról, és spanyolországi otthonáról készült felvételeket is fölvonultat. A fényképgyűjteményt könyvek egészítik ki: olyan köteteket mutatnak be, amelyeket szerzőik (köztük Radnóti Miklós) a fotóművész számára dedikáltak. A kiállítás április 11-ig tekinthető meg.
Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a
Móra-múzeumban
: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.
Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a
Móra Ferenc Múzeumba
n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a
Szent-Györgyi Albert Agórában
. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.