Pénteki programajánló: Bëlga, Dark Industrial Night

Jam Session-t rendez a Jazz Kocsma, a sokszínűséget ünnepli a LIVE Music Club, a Rongyban a The Void és a Dreamgrave lép fel, a JATE Klubban pedig a Bëlga nyomja a Disco-t.

Képmások – más képek címmel nyílik fotókiállítás 18 órakor az

EDF Galériában

(Szeged, Klauzál tér 9.), Balázs Iván operatőr fotóiból. Balázs Iván 12 éven keresztül volt a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának operatőre, dolgozott a Magyar Televízió Képzőművészeti Főszerkesztőségében, később a Szegedi Városi Televíziót irányította, majd az ECHO TV csapatát erősítette Budapesten. Az EDF Galériában bemutatásra kerülő fotói egy bátor, kísérletező kedvű, másoktól különböző művészről tanúskodnak. Egykori tévés munkatársai az információcsere, az üzenetközvetítés és nem utolsósorban a nosztalgia jegyében találkozót szerveztek a megnyitó helyszínére, az EDF Galériába, hogy a múlton és jövőn gondolkodva egymásnak mondják ki a tényt, a Szegedi Körzeti Stúdió ez év novemberében lenne 40 éves. Balázs Iván kiállítását Bubryák István újságíró, televíziós producer, egykori stúdióvezető nyitja meg. A kiállítás február 26. és március 25. között tekinthető meg Szegeden, az EDF Galériában. Jam Session várja a vállalkozó kedvű zenészeket a

Jazz Kocsmában

20 órától. “A backline-t továbbra is mi adjuk, neked a hangszert és a tudást kell hoznod. Műfaji megkötés továbbra sincs, a belépés továbbra is ingyenes” – invitálnak a szervezők. A sokszínűség ünneplését tűzte ki célul péntek estére a

LIVE Music Club

, 20 órától ugyanis kellően vegyes koncertfelhozatal várja a közönséget. "Remélem senki nem sértődik meg, ha csinálunk egy olyan estét, amikor a fellépőkben csak egy-két közös dolog van: nincs tetoválásuk, nincs hosszú hajuk, és nem járnak gyúrni sem. Ja, és nem tudnak zenélni. Ettől függetlenül lehet, hogy a színpadot egy vegán tag fogja átadni egy bőrdzsekisnek, akit egy zakóba bújt öregember vált majd. És? Ez a sokszínűség ünnepe, ahol mindenki egy kicsit máshogy ugyanolyan" - invitálnak a szervezők. Részletek

. http://www.youtube.com/watch?v=ZmGM1r5ADmQ Ismét ellátogat a

JATE Klubba

a Bëlga, hogy bemutassa tavaly ősszel megjelent, Disco címre keresztelt lemezét. http://www.youtube.com/watch?v=YQcByVfn5uM Sötét estére készül a

Rongy Kocsma

péntekre, a Dark Industrial Night-on 21 órától előbb az industrial death/trash/prog metal-os The Void, majd a prog/goth/neoclassical metal-ban utazó Dreamgrave áll színpadra. http://www.youtube.com/watch?v=skvEUz0ukUk

Folyamatos kiállítások, programok:

Az 1879-es szegedi Nagy Árvízre emlékező kiállítás eleveníti föl a pusztulás és újjászületés eseményeit a

Somogyi-könyvtárban

. A földszinti kiállítótér tárlóiban a hullámsírba süllyedt városról készült fotósorozat és a tragédiát versbe foglaló dorozsmai parasztköltő, Balázs Barna Mihály költeménye mellett Bakay Nándor kötélgyáros, országgyűlési képviselő emlékiratában már az újjáépítés alapgondolatait fogalmazza meg. Az Európa-, sőt: világszerte megindult adománygyűjtés svédországi lajstromát is láthatják az érdeklődők. A város megsegítésére szervezett, jótékony célú hangversenyek párizsi programfüzete ugyancsak megtekinthető. Vágó Pál Szeged pusztulása című festménye (a Móra-múzeum kincse) keletkezésének történetét is megismerhetik a kamaratárlat látogatói. A Somogyi-könyvtár árvízi kiállítása február 25-től március 16-ig tekinthető meg, kapcsolódva a XII. Árvízi Emléknap Dóm téri rendezvényeihez. Gion Nándor (1941 – 2002) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró születésének 75. évfordulója alkalmából kamarakiállítás mutatja be a alkotó életművét a

Somogyi-könyvtárban

. „Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai „pár centivel a valóság fölé” emelik írói világát” – olvasható a kiállítás ajánlójában. A „Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez” – 75 éve született Gion Nándor című kiállítás február 4-től március 9-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár második emeletén. Fazekas Mihály (1766 – 1828), a Lúdas Matyi szerzője születésének 250. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. „Költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége” – írja Fazekasról a Magyar Életrajzi Lexikon, jelezve az alkotó életművének gazdagságát. A Lúdas Matyi című, „eredeti magyar rege alapján”, négy levonásban megírt hexameteres elbeszélő költemény 1804-ben készült el, s napjainkig több mint negyven kiadást ért meg. Fő művén kívül azonban Fazekas Mihály nevéhez fűződik az első magyar füvészkönyv összeállítása is. A Linné-rendszer alapján készült gyűjteményt sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki Debrecenben, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket, s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt. A Lúdas Matyi több kiadása mellett a füvészkönyvet, valamint a költő 1836-ban megjelent verseskötetét is bemutató kiállítás a könyvtár harmadik emeletén, március 2-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.