Hétvégi programajánló: Fizika Napja, Nevergreen, Évnyitó Betonozás

Ismét megrendezik a Fizika Napját, színházi közvetítéseket vetít a Belvárosi Mozi, de a Pinceszínház élőben játszik, a LIVE Music Club metálzúzdával készül a szombatra, a Városi Rock Klubban pedig a Nevergreen lép fel.

Idén immár tizenegyedik alkalommal rendezi meg a korábban is nagy népszerűségnek örvendő FIzika Napja programot az Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete, az SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézete, az SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszéke és Technika Tanszéke, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, valamint az ELFT Csongrád Megyei Csoportja. Szombaton 9-14 óráig több mint 15 standon kísérletes bemutatók, valamint interaktív foglalkozások és laborlátogatási lehetőségek várják a látogatókat az

SZTE TTIK Fizikai Intézet Dóm téri épületében

. Az idei Fizika Napján az érdeklődők előadást hallhatnak az exobolygó-vadászat távlatairól és a lézeres látásjavítás fizikai hátteréről, továbbá – az általános relativitáselméletet leíró cikkek 100 éves évfordulója alkalmából – egy, a gravitációs fényelhajlásról szóló előadást. A továbbtanulás, illetve a természettudományos és műszaki életpályák iránt érdeklődő fiataloknak, valamint szüleiknek és tanáraiknak külön tájékoztató előadásokat is tartanak, valamint egyetemi oktatókkal és hallgatókkal történő, kötetlen beszélgetési lehetőségeket is szerveznek. További információ

ITT

. 10 órától várja az érdeklődőket a Tájházi Kincskereső kézműves foglalkozása az

Alsóvárosi Tájházban

. A foglalkozás témája: Tél. “Ezen a szombaton a tél jellegzetes alakjait, figuráit elevenítjük meg. Hóembert készítünk fakanálból, fonalból, tobozból, papírból, filc anyagból. Termésekből és cserépből pedig télmanókat, madarakat, egereket, medvéket készítünk.” – invitálnak a szervezők. Puccini "Turandot" című művének MET előadását közvetíti a Belvárosi Mozi 19 órától. Vezényel: Paolo Carignani, rendező: Franco Zeffirelli. Szereplők: Nina Stemme - Turandot , Anita Hartig - Liù , Marco Berti - Calàf , Alekszander Tsymbalyuk - Timur. "A jéghideg szívű, kegyetlen, vérengző kínai hercegnő ismét egy extrém női figura. Puccini utolsó, befejezetlen operája mese az önfeláldozásról (Liu), a férfiak ostobaságáról (Kalaf) és a szerelem hatalmáról. Franco Zeffirelli pazar rendezése valódi keleti képeskönyvet varázsol a Met hatalmas színpadára. „Puccini valóban reátalált a zenedrámaírás legfőbb titkára.

<…>

Ennek a titoknak a kulcsa az a pszichológiai kérdés, hogy mennyit lehet adagolni a muzsikából, drámából és a színpadból, hogy zavartalan kielégülési érzések jöjjenek létre a néző-hallgatóban?

<…>

Mindenekelőtt nem szabad sokat adagolni egyikből sem és nem szabad keveset” - írta Csáth Géza a Nyugatban. Puccini tökéletesen ráérzett erre az arányra, s ennek köszönhetően operái a legjátszottabbak közé tartoznak világszerte. Csáth szavaival ma is elmondható a zeneszerzőről: a közönség akarja őt. Ezt az igényt elégíti ki a Metropolitan Opera azzal, hogy a HD közvetítések révén tízezrekhez eljutó előadások közé három Puccini-művet is beválasztott ebben az évadban. Ezúttal a svéd drámai szoprán, Nina Stemme alakítja a mesebeli Kína büszke hercegnőjének szerepét. A rébusz megfejtésére élete kockáztatásával vállalkozó ismeretlen herceget Marco Berti formálja meg. A hercegbe az öngyilkosságig szerelmes rabszolgalány, Liù szerepében a Metropolitan fantasztikus karriert befutott román énekese, Anita Hartig lép fel, a herceg apját, Timurt pedig a nagyszerű ukrán basszus, Aleksandr Tsymbalyuk kelti életre." http://www.youtube.com/watch?v=vWwJA1b2l7g Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten című előadását tekintheti meg a közönség a

Pinceszínházban

19:30-tól. “Egy magányos nő éli mindennapjait a lányával és a sógornőjével egy kietlen szigeten, távol a várostól. Az asszony már megkeseredett, megtörték a múlt eseményei, elvesztette hitét az emberekben, a szerelemben, az életben. Nem reméli, hogy sorsa valaha is jobbra fordul még, hogy boldog lehet. Vajon egy váratlan idegen betoppanása reményt kelt a nő szívében vagy mégsem? Megmenekülhet életének kudarcai elöl vagy az elfojtott szenvedélyek előbb – utóbb kitörnek és tragédiát robbantanak ki?” Két zágrábi szólóprojekt teszi tiszteletét a

Jazz Kocsmában

szombat este 20 órától. "Zágrábban singer-songwriter-nek lenni teljesen mást jelent, mint bárhol máshol a világon. Majdnem minden alkotónak van egy együttese is, ahol meglehetősen másfajta zenei irányokat követnek, de mindegyikük szükségesnek tartja, hogy azokat a legszemélyesebb dolgaikat, amiket az együttesben képtelenek megzenésíteni, ezekben a szóló-felállásokban énekeljék meg. Erről a szintérről néhány hónapja az első fecske, Denis Katanec már ellátogatott Szegedre, s most két meghatározó szerepló érkezik ugyanebből a körből. A Seine név mögött valójában a Szegeden mar elég jól ismert Vlasta Popić frontembere, Ivan Ščapec áll. Néha csöpögősen romantikus, néha homályosan vidám, néha meglepően agresszív, néha elviselhetetlenül sötét és szomorú feljegyzések ezek Ivča belső világából. (Írt már verset írni a füzetébe tengerparton, amikor rajta kívül az egész társaság épp a langyos tengerben tivornyázott, s lepett már meg sokakat azzal, hogy az átmulatott éjszaka után, a kelő nappal együtt az első keze ügyébe eső hangszeren próbált meg dalokat írni, amikor is mindeki más inkább a saját bioritmusának helyreállításan dolgozott). Ivana szövegei legalább annyira izgalmasak és furcsák, mint amilyen a zene, amit hozzájuk ír. Ha pedig az énekhangjátol valaki netalán olvadozni kezdene, akkor majd gitárjának néha egészen gonosz hangjai fogják ettől megóvni. A felhasznált elektronikus hangok pedig meglepő módon oda visznek vissza, ahonnan minden indult, s ahová azóta probál Ivana visszatérni, egy magányos erdei kirandulás emlékéhez. Ivana együttese egyébkent a sokkal durvábban pszichedelikus hangzású Pridjevi, akiket remélhetőleg hamarosan megismerhet a szegedi közönség is. http://www.youtube.com/watch?v=GVSWs69NFVg Négy zenekar társaságában rendezi meg a

LIVE Music Club

az "Évnyitó Betonozás"-t 20 órától, a tiszakécskei Let the cigar die, a fővárosi Vendetta Inc, valamint két szegedi banda, a LEM és a The Void gondoskodik majd a hangulatról. http://www.youtube.com/watch?v=fF7ZxJ-_GJc A

Városi Rock Klub

sem marad ki a bulik sorából, ugyanis 21 órától nem más ad konceret, mint a Nevergreen. Vendég: Sonic Temple. http://www.youtube.com/watch?v=dEtoiYi8ckE Vasárnap 17 órától Shakespeare "Téli rege" című művét közvetíti a

Belvárosi Mozi

, angol nyelven, magyar felirattal, a londoni Kenneth Branagh Theatre Company előadásában. Rendező: Kenneth Branagh, Rob Ashford. Szereplők: Paulina: Judi Dench, Leontes: Kenneth Branagh. Shakespeare időtlen tragikomédiáját, mely az őrület és megváltás határán játszódik, ezúttal egészen új megvilágításba helyezi Kenneth Branagh és Rob Ashford közös rendezése. Paulina szerepében Judi Dench, Leontes szerepében Kenneth Branagh. http://www.youtube.com/watch?v=O-gEtOx3Mlg

Folyamatos kiállítások, programok:

Ybl Miklós (1814 – 1891) építész halálának 125. évfordulóján kiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Művészeti albumok, folyóiratok mutatják be a 19. század egyik legjelentősebb magyar építészének életművét. Ybl Miklós munkásságát bérházak, paloták és kastélyok mellett Budapest arculatát máig meghatározó középületek fémjelzik. Ő készítette többek között a fővárosi Bazilika, Rác fürdő, közgazdaság-tudományi egyetem, valamint a Várkert Kioszk és Bazársor terveit is. „Fő műve az Operaház (1879–84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon” – írja a Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest mellett vidéken is lakó-, gazdasági és közösségi célokat szolgáló épületek egész sora őrzi a tervező keze nyomát (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Csongrád megyében a nagymágocsi Károlyi-uradalom magtárának, valamint a hódmezővásárhelyi római katolikus templom bővítésének tervei fűződnek Ybl Miklós nevéhez. Emlékezetére hozták létre 1953-ban az Ybl-díjat, amelyet évente ítélnek oda az ország legjelesebb építészeinek. Az Ybl Miklós-emlékkiállítás január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Angyalok útján címmel, Berkecz Éva festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Berkecz Éva a szegedi tanárképző főiskola földrajz-biológia-rajz szakának elvégzése után részt vett a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális képzésén. Tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A szegedi Gedói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanára. Munkáit önálló és csoportos kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlaton, a Szegedi Szépmíves Céh kiállításain, a hódmezővásárhelyi tavaszi tárlaton is láthatta a közönség. Szeged mellett Budapesten és számos hazai városban, valamint Szabadkán, Aradon, Temesváron, Nápolyban és Gentben is bemutatkozott. Több alkalommal részt vett a pedagógus képzőművészek kiállításain, Szeged város önkormányzatának, valamint a Szegedi Szépmíves Céh díjazottja. „Életem során átélt megpróbáltatásaim feldolgozására kértem segítséget az égiektől. Segítettek… Rajzaimon, festményeimen a szellemi világ sokszínűségét igyekeztem bemutatni. Angyalaim, angyalcsoportjaim néha tétovák, útkeresők, ápolók és gondviselők, szeretetet sugallók, mint az emberek. Jelen lehetnek a templomi csendben, a betegágynál, az élet ricsajos formáinál, csak figyelni kell rájuk…” – fogalmazta meg képeinek üzenetét az alkotóművész. Berkecz Éva Angyalok útján című kiállítása január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Fazekas Mihály (1766 – 1828), a Lúdas Matyi szerzője születésének 250. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. „Költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége” – írja Fazekasról a Magyar Életrajzi Lexikon, jelezve az alkotó életművének gazdagságát. A Lúdas Matyi című, „eredeti magyar rege alapján”, négy levonásban megírt hexameteres elbeszélő költemény 1804-ben készült el, s napjainkig több mint negyven kiadást ért meg. Fő művén kívül azonban Fazekas Mihály nevéhez fűződik az első magyar füvészkönyv összeállítása is. A Linné-rendszer alapján készült gyűjteményt sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki Debrecenben, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket, s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt. A Lúdas Matyi több kiadása mellett a füvészkönyvet, valamint a költő 1836-ban megjelent verseskötetét is bemutató kiállítás a könyvtár harmadik emeletén, március 2-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.