Pénteki programajánló: Főzdefeszt, borkóstoló, jótékonysági est

Rengeteg színes program várja a szegedieket pénteken - jazz koncert, videoklip bemutató, Boncz Géza emlékest, kiállítás, Tizenkét dühös ember.

Kitört Szegeden a kézműves sörforradalom, melynek részeként pénteken a Széchenyi térre is meghirdették az Első Szegedi Főzdefesztet. Október 17-19 között a legkiválóbb hazai főzdék kínálatából válogathatunk. A húsz legjobb hazai kézműves sörfőzde is kitelepül a

Széchenyi térre

október 17-19 között, az Első Szegedi Főzdefesztre. A különleges italok kedvelőit több mint hatvan sörrel várják a főzdék, de emellett számos külföldi ital is felsorakozik a kínálatban. Mellettük a Food Selection gondoskodik az éhség csillapításáról, melyben a szegedi és a pesti újhullámos vendéglátás kiemelkedő szereplőit hívták meg, a Tiszavirágtól a Zing Burgerig.

Bibó István szimpóziumra kerül sor a

Grand Caféban

13 órától. A szimpózium Bibó István európai társadalomfejlődés-koncepciójának témakörében kíván megszólalni. Előadók a Bibó István Szellemi Műhely tagjai mellett prominens társadalom- és politikai filozófiával foglalkozó gondolkodók. A disputa közvetlen célja annak a magyar politikai gondolkodás és gyakorlat történetében jobbára folytatás nélkül maradt hagyománynak a megerősítése és egyben problematizálása, melyet Bibó István munkássága képvisel. Különleges programmal, kreatív avarfestéssel várják a játékosan alkotni vágyókat 15 órától a

REÖK

-be. SZombaton van a Magyar Festészet Napja, ebből az alkalomból egész napos, ingyenes rendezvényt hirdet a REÖK. A nap legnagyobb látványossága az átriumban lesz: őszi avarral töltik fel a közel 100 négyzetméteres teret. A látogatók színes festéket locsolhatnak a levelekre, így hozva létre egy közös alkotást a nap végére. Az alakuló művet és a végeredményt különleges helyről, az átriumot fedő üvegtetőről lehet majd megnézni, és fotózkodni háttérben a színes avarral, akár selfie-t készíteni. Ez is kivételes alkalom, hiszen ide máskor nem tudnak feljutni a látogatók. Az avarfestés mellett számos egyéb program várja az érdeklődőket. A Fehér László festőművész alkotásait bemutató tárlaton és a 32. Magyar Sajtófotó Kiállításon Molnár Sándor, az SZTE Rajz Tanszékének oktatója tart tárlatvezetéseket, 15 és 16 órától. Családi múzeumpedagógiát tart 16 órától a Fehér László-képek között Ale Ildikó múzeumpedagógus. 17 órától Nátyi Róbert művészettörténész előadását hallgathatják meg az érdeklődők „Szent Lukács, a festészet patrónusa, avagy miért október 18-a a Magyar Festészet Napja” címmel. Pilcz Roland kiállítását nyitják meg 15 órától az

Új Nemzedék Plusz Kontaktpont Irodában

. A kiállítást a Péter és én zenekar muzsikája nyitja meg, amit a szervezők bemutatkozása követ. Ezután Pilcz Roland mesél munkásságáról, majd lehetőség lesz kérdezni is az ifjú művésztől. Rolandot a Kalyber Joe képregények kapcsán ismerhetik a szegediek. A fiatal művész most nem csak képregényeit mutatja be, hanem digitális festményeit is. A kiállítás megnyitóján Roland beszélni fog az alkotási folyamatairól, munkásságáról és jövőbeli elképzeléseiről. Hagyományos ételekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők az Ősi Magyar Étkek és Mesterségek Fesztiválon, amely 16 órakor kezdődik a

Széchenyi téren

. A tokaji Myrtus pincészet boraiból tartanak borkóstolót a

Vinifera Kézműves Borházban

18 órától. "Eltelt a nyár és a fesztiválok egy része is már lecsengett, itt az ideje újra a kóstolóknak. Az őszi szezonban első alkalommal Tokaj egy fiatal, feltörekvő borásza tart nálunk bemutatót. Nagyon szép száraz és édes borokat is fogunk kóstolni és hogy hogyan kerül a sorba egy kadarka? A kóstolón kiderül." Boncz Géza íróra, humoristára emlékeznek a

Belvárosi Moziban

18 órától. Boncz Géza születésének 70. évfordulóján, Nádas György rendezésében barátai állítanak emléket a nagyszerű embernek. A műsorban közreműködnek: Benkő László, Gesztesi Károly, Markos György, Megyesi Gusztáv, Nagy Feró, Papadimitriu Athina, Temesi Ferenc, Nádas György. A Kárpát-medence népei már az őskor óta alkalmaznak különböző koponyasebészeti beavatkozásokat, melyek régészeti és csonttani leletei eddig kevés figyelmet kaptak a nemzetközi szakirodalomban. Különösen érdekes a római kori koponyasebészet kérdése, hiszen a lékelt koponyákat nem a korszerű gyógyászati módszerekhez hozzáférő római lakosság temetőiben, hanem a Birodalom határának túloldalán élő barbár szarmaták leletei között találjuk. Az

SZTE TTIK Ábrahám Ambrus termében

18 órától tartott előadás során ezt a látszólagos ellentmondást igyekszik feloldani Sóskuti Kornél régész, az MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ Szegedi Irodájának vezetője és Bereczki Zsolt antropológus, az SZTE TTIK Embertani Tanszékének tanársegédje.

Országosan egyedülálló kezdeményezésnek lehet tanúja a közönség a

Kisszínházban

19 órától a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciójában, Reginald Rose regényén alapján készült Tizenkét dühös ember bemutató előadásán, amelynek különlegessége, hogy az esküdteket jogi szakemberek formálják meg a színpadon. "Tizenkét ember. Köztük egy ismert, hivatásos színésznő. Ő civil a tárgyalóteremben. Tizenketten egy tárgyalás után, összezárva. Van köztük bíró, ügyész, ügyvéd, joghallgató. Ők értik a bíróság nyelvét, de civilek a színpadon. Adott még egy hírigazgató, egy egyetemi docens, egy helytörténész, az egyetemi színház vezetője és egy biztosítási tanácsadó. Ők azok a kiválasztottak, akik Önök előtt érvelnek, vitáznak, döntenek egy fiatal fiú sorsáról: bűnös vagy sem?!" A Zeninjam lép fel a

Jazz Kocsmában

20 órától, egy kis csavarral, Jazzszigor módra. "Bálintot nem kell bemutatni, de lehet: szintén zenész (tényleg), aki évek óta pörgeti a régi klasszikusokat, nem klasszikusokat és ha megvadul, akkor bizony újabb vágású, esetenként térdcsapkodós bakeliteket; Pécstől Szabadkán át Budapestig találkozhatott a közönség kifinomult ízlésével, tüzes temperamentumával és ujjrázogatós virtusával - ez a szigor Jazzszigor. A Zeninjam 'titkozatos' formáció, keveset tudni róluk, sok figyelemre méltó zenekarhoz hasonlóan ők is rejtőzködő életmódot folytatnak. Évek óta bújkálnak hangszereik mögött különböző színpadokon, legyen az színház, vagy akár egy popzenekar neoncsillogása. "Szégyelld magad, már megint buliztál!" Aztán egy nap arra ébredtek, hogy jazzt játszanának inkább, meg hiphopot, meg - ha már loud, legyen kövér - ami eszükbe jut, és megtörténhet. A zenekart az elmúlt nem egész két évben bizonyítottan észlelték többfelé, Budapesten, Pécsett, Csopakon, a közelmúltban a Malomfesztiválon, Oromon, de készültek róluk fotók Kölnben is, amiket sosem mutatunk meg." A ’80-as, ’90-es évek, a régi nagy "rockidők" külföldi zenéiből szemezgethetnek, akik elmennek a

Millenniumi Kávéházba

, ahol a Crossroad Band ad koncertet 20 órától.

Péntek este 20 órától a jótékonyságé a főszerep a

Rongy Kocsmában

a Főnix Projekt & Wemsical & Fatima Ház Alapítvány által szervezett Jótékonysági esten. A Főnix Projekt egy civil szervezet, melynek célja az árvák, hátrányos helyzetűek és rossz körülmények között élő családok megsegítése. A Wemsical Ifjúsági és Kulturális Egyesülettel karöltve jótékonysági estét rendeznek a Rongy Kocsmában, ahol belépőjegy helyett tartós élelmiszerrel, játékokkal és ruhaadományokkal lehet belépést nyerni a koncertekre. A rendezvényben segítségükre van a Fatima Ház Alapítvány, aki az összegyűlt csomagokat eljuttatja a rászorulóknak. Különleges koncerttel készül a SoulDiver zenekar az

IH Rendezvényküzpontban

20 órától, ugyanis új videoklipet mutat be a szegedi banda. http://www.youtube.com/watch?v=eFTWuvXXzPo&list=UU1_FQ7XTS7pgnG0rjDv3LOA

Folyamatos kiállítások, programok:

Az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma által Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából meghirdetett, Az ember tragédiája illusztrálására vonatkozó pályázatának legjavából válogatást nyújtó tárlat tekinthető meg az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

október 29-ig.

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.