Szerdai programajánló: II. Civil Nyári Egyetem, kiégés, táncház

A nyári két napos rendezvény után folytatódik a II. Civil Nyári Egyetem, az eltűnt tüzet keresik a Megállóban, és a táncos lábúakat várják a Rongyban.

"Kapcsold be a világot! Kapcsolj ki a II.Csongrád Megyei Civil Nyári Egyetemen!" - szól az

IH Rendezvényközpontban

10 órakor induló esemény ajánlója. A Talentum Alapítvány szervezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával létrejövő rendezvény három napot ölel fel, július 9-10-én és szeptember 10-én lesznek programok, a nyári egyetem célja segíteni a Csongrád megyei civil szervezeteket a folyamatos szakmai fejlődésben és működésük, szolgáltatásaik kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tételében. A szerdai nap témája a médiaeszközök és online kommunikáció, az "Aki lemarad, az kimarad!” című programsorozat keretén belül. „ Az interaktív előadásokat követően, kiscsoportos munkára és workshop-okra hívjuk a résztvevőket. Azon szervezeti képviselőknek, munkatársaknak, önkénteseknek, akik velünk töltik ezt a három szakmai napot a hatékonyság jegyében a hasznos ötleteken, tippeken, együtt gondolkodáson és a szakmai fejlődésen túl informális keretek közt is lehetősége nyílik kapcsolatépítésre és kikapcsolódásra az alternatív délutáni programokon.” – invitálnak a szervezők.

"Hova lett a tűz?" - teszik fel a kérdést a

Megálló - Tarján felett az ég

közösségi központban 16 órától rendezendő, a kiégésről szóló tréningfoglalkozás szervezői. "A csoportfoglalkozás bepillantást nyújt a kiégés tünettanába, lefolyásába. A résztvevők felismerhetik saját állapotukat, hogy hol tartanak a lelki kiégés folyamatában. Röviden foglalkozunk néhány lehetséges erőforrással, melyek segítséget nyújthatnak a kiégés kihívással teli időszakában" - szól az esemény ajánlója. 20 órától táncházat tartanak a

Rongy Kocsmában

, a Rézhúros Banda közreműködésével. A zenekar 2009-ben alakult Üllésen Juhari László nyugalmazott iskolaigazgató vezetésével. Autentikus magyar népzenét játszanak, céluk a népművészet életben tartása és továbbadása a fiatalabb generációk számára. Repertoárjukat ezúttal erdélyi és kis magyarországi zenéken kívül moldvai népzenével is fűszerezik majd. http://www.youtube.com/watch?v=FhewaaXG1Bw

Folyamatos kiállítások, programok:

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.