Keddi programajánló: Őszi Kulturális Fesztivál, Nagy Zeneszerzők, jazz

Könyvbemutató, irodalmi est, filmvetítés, jóga, koncertek - szeptember utolsó napján sem unatkozhat senki Szegeden.

Csaba László Európai közgazdaságtan című könyvét mutatják be a

SZAB székházban

16 órakor. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának könyvét Farkas Beáta intézetvezető egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete) és Nagy Benedek adjunktus (Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet) mutatja be.

A

Jugyu Klubba

várják az irodalmárokat 17 órától, ahol Trenka Csaba Gáborral tartanak beszélgetést "Érinthetetlenek" című regényéről, a Szegedi Írók Társaságának közreműködésével. "Szeged, 1975. Azt hinnéd, maga a sötétség. De nem, a sötétség mélye teli van fénnyel. Gyönyörű szörnyek bóklásznak ebben az experimentális fényben a tizenközépből, perverz játékokat űznek, figyelnek, élni próbálnak, vagy legalább meghalni, pont úgy, ahogy te, és mégis másképp." Rendhagyó blogkiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a

Millenniumi Klubban

18 órától, az Őszi Kulturális Fesztivál keretein belül az Anyádnak se könnyű– nyemcsok éva eső blogkiállítását nyitja meg Martinkovics Katalin, a MASZK Egyesület alelnöke. "A nevem nyemcsok éva eső. néha nyemcsok éva, máskor meg yves kemon. sokáig alkalmi blogger voltam, aztán megpróbáltam alkalmas blogger lenni. sok betűt hordok a zsebemben és a fejemben, amik időnként kiszóródnak. lesz belőlük valami szöveg, hol jó, hol kevésbé az. Az anyádnak se könnyű blogon a mindennapok pillanatnyi és hosszútávon foglalkoztató benyomásait osztom meg azokkal, akik elviselnek..." A tavalyi Zürichi Filmfesztivál legjobb német nyelvű játékfilmjét, az Elborult világ (Finsterworld) című alkotást vetítik a

Belvárosi Moziban

18 óra 30 perctől. 19 órától a Szegedi Egyetemi Színház zenés, verses játéka várja a közönséget a

Millenniumi Kávéházban

, az előadás különlegessége, hogy az SZTE Kulturális Iroda által kiírt Akrosztichon pályázatra érkezett pályaművekből állították össze. A himalájai jógát próbálhatják ki az érdeklődők a

B-612 Kulturális műhelyben

18 órától. "A Himalájai Jóga Tradíció meditatív hagyomány. A Tradíció leginkább az elmével folytatott munkára helyezi a hangsúlyt. A tudatunk tükrében körülöttünk kibontakozó világ minőségét az elme belső folyamatai határozzák meg leginkább. Szenvedéseink hálójából való szabadulásunkat csakis az elme megtisztításán keresztül, az elme megfegyelmezésével érhetjük el. Ez a szemlélet hatja át a Tradíció tanítását. A Himalájai Tradíció tanításai szerint meditáló megtanul megfelelő testhelyzetben ülni, teljesen ellazulni, a légzést helyes módon gyakorolni, majd mindezek után a légzéstudatot a mantra használatával kombinálni. Azonban a meditációra való felkészülés hosszú folyamat. A testet alkalmassá kell tenni erre, és a Tradíció útmutatása szerint végzett ászanagyakorlásnak ez a célja, amelyet hatha jóga gyakorlással ér el." Chopin életéről tudhatnak meg többet a zenekedvelők, a Nagy zeneszerzők nyomában sorozat következő vetítésén, amire 18 órától kerül sor a

Belvárosi Moziban

. "A művészportréiról méltán hres filmrendező, forgatókönyvIró és producer, Phil Grabsky a világ mozijain és tévécsatornáin keresztül a széles nagyközönségnek bemutatja a XIX. század legjelentősebb zeneszerzőjét, Frédéric Chopint. A párizsi sírhantot ma is zarándokok látogatják, és világszerte meg lehet tölteni a koncerttermeket pusztán a nevével. De ki is volt valójában ez a férfi, aki őrülten lámpalázas volt minden nyilvános fellépéskor, aki Lengyelországot úgy hagyta el Párizs kedvéért, hogy soha nem tért vissza, aki összebarátkozott a leghírhedtebb francia transzvesztitákkal, ritkán adott koncerteket, és dacára egészen gyenge egészségének, az 1880-as évek legerőteljesebb, legélettelibb szerzeményeit vetette papírra? Hogyan tudott egy lengyel fiatalember ilyen szédítő magasságot elérni?" - szól a film ajánlója. http://www.youtube.com/watch?v=dq-BREFplWM Különleges koncerttel készül a

Jazz Kocsma

20 órától. "Az Open Source Trio frissen megjelent, Mirage c. albumával turnézik Európában, mely során Szegedet, így a Jazzt is útba ejtik. A Bulgáriából, Curaçaoból és Németországból származó zenészek teljesen eltérő zenei hátterüket egyesítik főleg improvizációra épülő zenéjükben. Momchil Atanasoff (zongora), Rayleymon Janga (bass) and Juri Schewe (dobok) a jazz, a klasszikus zene és a bolgár folk sajátosan egyedi elegyét játssza, ami nem mentes a funk, latin, sőt elektronikus elemektől sem" - invitálnak a szervezők. http://www.youtube.com/watch?v=T-q63Rr1VYI&list=PLNjvztdPahEjbNaxYv-s0To7hEWkXOOo6 A QUI lép fel a

LIVE Music Clubban

fél kilenctől. "A két arc, aki zenélt (lemezt vett fel és turnézott) a világ legnagyobb énekesével, ezúttal - Magyarországon kizárólag - Szegeden!!! Természetesen David Yow-ról beszélünk, a the Jesus Lizardból, azaz minden idők legjobb zenekarából. Kár, hogy ő már nincs benne a buliban, bár Matt Cronk gitáros/énekes és Paul Christensen dobos/vokalista legújabb videójában elvállalta - stílszerűen - a pap szerepét... Azért ne szomorodjunk el túlságosan, a zene továbbra is bivalyerős és a Lizard hatása letagadhatatlan, legújabb hanganyaguk producere pedig a Melvins dobosa, Dale Crover volt, aki vokálozik is rajta. (Társ-producer pedig az a Toshi Kasai, aki a Big Businessben gitározik és így szintén Melvins körökből jön)."

Folyamatos kiállítások, programok:

A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.