Hétfői programajánló: Egerek, sajtok és Móra-konferencia

A Szent-Györgyi Albert Agórában a fővárosi Fogi Színház darabját tekinthetik meg az érdeklődők, míg az Ünnepi Könyvhét továbbra is színes programokat kínál.

Pille Tamás színész, rendező állítja színpadra a fővárosi Fogi Színház legújabb meseszínházi darabját, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

, Minden egér szereti a sajtot címmel hétfő délelőtt tíz órától. Az előadás alapjául szolgáló irodalmi művet Urbán Gyula írta. A mese a klasszikus Rómeó és Júlia történeten keresztül mutatja be a gyűlölettel szembeni szeretetet, felhívja a figyelmet az előítélet, a szülői egyeduralom negatív hatásaira. Mindezt kedves egér szereplőkön keresztül. A Bibliotéka Egyesület és a Szegedi Amatőr Alkotók Köre Marosi László fotókiállítását nyitják meg

Kálvária sugárút 14.

alatti épületükben. Az Ünnepi Könyvhét programjaként különleges körútra invitál a

Klebelsberg Könyvtár

. A látogatókat 16 órától végigkalauzolják a könyvtár különleges gyűjteményein. A tudománytörténeti túra a SZEK sátrától indul, a programon való részvétel ingyenes. Előzetes jelentkezés: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Szeged, Ady tér 10. tura@ek.szte.hu, 62-546-633, illetve SZTE-sátor.

Móra Ferenc Konferenciát tartanak a

városháza

dísztermében 15.30-tól. Előadást tartanak: Apró Ferenc helytörténész, Bencsik Orsolya író, műfordító, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, Kovács Krisztina egyetemi tanársegéd, Kovács-Krassói Anikó múzeum - pedagógus, Rigó Béla író, költő, szerkesztő. Levezető elnök: Kiss Ernő népművelő A konferencia keretében sor kerül az Egy város – egy könyv olvasásnépszerűsítő játék eredményhirdetésére is. A szerencsés szavazóknak Palánkainé Sebők Zsuzsanna , a Somogyi-könyvtár igazgatója jutalomkönyveket ad át. A magyarság emlékjelei a Bánságban címmel Szekernyés János temesvári helytörténész könyvét Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke mutatja be 17 órától a

Millenniumi Kávéházban

. Házigazda: Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnöke. Szilasi László József Attila-díjas író, irodalomtörténész, kritikussal A harmadik híd (Magvető) című regényéről Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus beszélget a

Dugonics téri

színpadon 17.30-tól.

Folyamatos kiállítások, programok:

Simonics János festőművész műveit június 28-áig tekinthetik meg az érdeklődők a

Zero Art Caféban

. “3-4 éves korom óta rajzolok és festek. Várpalotán, majd Szegeden tanultam, itt is éretségiztem. Szegeden találkoztam Tápai Antal szobrászművésszel, aki még érettségi nélkül a Képzőművészeti Főiskolára ajánlott, amit fiatal korom és az önálló fejődéshez ragaszkodásom miatt nem fogadtam el. Később ismét kaptam egy meghívást a főiskolára Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművésztől. Azóta is önállóan haladok, igaz nehezebb, sokkal nehezebb, de tisztább, egyénibb utamon. A festés, az alkotás részemmé vált. Az embereket, utcákat, a tájat vagy a legkülönbözőbb tárgyakat nézve: színekre, formákra bontom azokat. Tűnődőm egymásra hatásukon. Szinte állandóan kísérletezem. Nem vagyok irányzatba sorolható. A tájképet éppúgy készítek, mint nonfiguratív festményeket. Alkotói szabadságom lehetővé teszi, hogy az általam kívánt színek és formák tőlem meghatározott módom kötődjenek össze ismert formákká, vagy olvadjanak és váljanak külön-külön önálló életre” – írja magáról az alkotó.

Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A kiállításról bővebben

ITT

olvashat. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. „Bár sokan eljöttek Erdélyből, úgy gondolom, hogy kell maradnunk őrt állóknak, feladtunk van ott. Munkámmal arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne hagyjuk elveszni mindazt, amit Erdély valójában jelent. Nem csupán a természeti gazdagságáról beszélek, hanem a szellemiségéről, ami egy nemzeti megújulásnak az alapja is lehet” – fogalmazott Kovács Emil Lajos a megnyitón. Megnyílt az új fáraó-kiállítás, a

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat.

Móra Ferenc születésének 135., halálának 80. évfordulóján őszig tartó rendezvénysorozattal emlékezik egykori igazgatójára a

Somogyi-könyvtár

. A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című kiállítás tárlat fotók, kéziratok, plakátok, helyismereti apró nyomtatványok, korabeli újságok, könyvritkaságok és kisfilmek tükrében mutatja be a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb alkotóját: az ifjúsági írót, régészt, újságírót, könyvtárigazgatót, családapát, a sokszínű, humánus embert, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasók fantáziáját. „Angyali dolgokat tudott mondani hivatalából s politikai, társadalmi és emberi bántalmainak mélységéből. Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott… Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte s megilletően ragyogó magyar szín”- írta Móráról Móricz Zsigmond. A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című tárlat június 28-ig látogatható. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.