Hétfői programajánló: A jókedvű örmény temetése és Okuláré Projekt + VIDEÓ

Egyértelműen a filmkedvelőknek kedvez a hétfő, a Belvárosiban A jókedvű örmény temetése című animációs filmet vetítik, mely után közönségtalálkozóra invitálják az érdeklődőket, a Grandban folytatódik a Peremvidék sorozat, míg a Rongyban kommunikációs szakestet tartanak.

Filmklubba várják az érdeklődőket 17 órára a

Somogyi-könyvtárba

, ahol Bubryák István válogatásában az Aki hűtlen, pórul jár és a Misztikusok című alkotásokat tekinthetik meg. A harminc perces, Aki hűtlen, pórul jár opera-keresztmetszet. Egy ritkán játszott opera, amelyet néhány fiatal énekes és a Salieri kamarazenekar állított színpadra, és amelynek cselekménysorozatán az előadás karmestere Pál Tamás vezeti át a nézőt. A szerkesztője Beslin Anita, míg a rendezője Hell István, A szintén 30 perces Misztikusok (Misztikus versek a világirodalomból) tisztelgés a közelgő Költészet Napja előtt Keresztes Szent János, Juhász Gyula, Thomas Merton, Rabindranath Tagore, P. Teilhard de Charoin, és Szabó Lőrinc verseivel. A verseket elmondja: Nagy Anikó és Karczag Ferenc. A szerkesztő Marton Árpád, míg a rendező Kléner György és Marton Árpád. A

Grand Caféban

folytatódik a Peremvidékek; Cigány-magyar határ sorozat, mely keretében a rendszerváltás vesztesei Ózd-sorozatban a Meddő című filmet vetítik. A film után Almási Tamás rendezővel Tóth Zoltán János (SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék) beszélget.

A jókedvű örmény temetése 18.15-től látható a

Belvárosi moziban

, a filmbemutató után közönségtalálkozóra is invitálják az érdeklődőket. Az animációs film Hunyady Sándor A jókedvű örmény temetése című novellájából készült. A 26 perces, kézzel rajzolt mű forgatókönyve (mely elnyerte a világ legnagyobb animációs filmfesztiváljának, az Annecy-i Animációs Filmfesztiválnak a nagydíját) 655 rajzból, 49 ezer festett figurából és 460 festett háttérből áll. Először nemzetközi fesztiválokon, elsőként az amerikai Sundence-en szerepelt. Itthon Budapesten és Kecskeméten láthatták az érdeklődők. Hunyadi Sándor a múlt században élt. A kiváló drámaíró és novellista több írását megfilmesítették nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is. A rendező, Szilágyi Varga Zoltán egy olyan novellát választott, amely Őt idézve: "a keserűséget a vigasz felvillanása váltja fel, a sötét színeket a szatíra, az irónia és a humor könnyed hangvétele. A történet színes, mozgalmas és fordulatos élettapasztalattal telített. Egy igazi remekmű, amelyben igazi drámai erővel egyesül a humor és a tragikum". A családi film az élet szeretetéről szól.

Indul az Okuláré Projekt, melynek témája az Identitás. A megadott témára írt egyfelvonásosokat április 7-én este hétkor egyszerre 14 városban olvassák fel, köztük Szegeden a

Millenniumi Kávéházban

. A szervezők a progjakt minden estére három-három drámaírót kérnek fel arra, hogy azok egy adott témával kapcsolatban írjanak egy-egy, maximum 15 perces egyfelvonásost. A felolvasóestek után mindenhol beszélgetés következik, ahol a közönség elmondhatja a szövegekkel kapcsolatos véleményét. A nézők végül szavazással döntik el, melyik írás tetszett nekik a legjobban. Az est végén skype - körkapcsolással minden helyszín pár mondatban összegzi az aznapi tapasztalatokat és elmondják azt is, hogy a helyi közönség kire szavazott. A legtöbb helyszínen szavazást nyert író a következő hónapra is meghívást kap. A projekt egyik legizgalmasabb pontja a résztvevő helyszínek sokszínűsége. Profik és amatőrök, kultúrkocsmák, művelődési házak, határon túli magyar csoportok, stúdiószínházak, középiskolák mind részt vesznek a kezdeményezésben. A szervezők hosszú távon szeretnének még több, akár még speciálisabb helyszínt bevonni. Az ezirányú tervek Alessandro Baricco Novecento című monodrámájának tételmondatára rímelnek: „ Ha van valahol egy történeted és van valaki, akinek elmesélheted, nincs igazán nagy baj.” A drámák lassan készen állnak. Mozsik Imre családi tragikomédiája (Csatlakozás), Deme László tinédzser-abszurdja (Kontakt) és Fekete Ádám költői hangvételű kamaradarabja (A kupakgyáros) türelmetlenül várják a premiert. Az április 7-ére felkért írók neve sokak számára ismerősen csenghet. Mozsik Imre Vinnai Andrással közösen megírt darabját, a Humor forrását például nemrég láthattuk a Thália Színházban. Deme László neve a Szegedi Nemzeti Színházba járóknak lehet ismerős, ahol például a Hal a Zacskóbant vagy a a Rejtőzőket játszották. Fekete Ádám ifjú, dinamikus tehetség. A TÁP színházban, a Bábszínházban és jó sok más helyen futnak darabjai, de többször láthattuk már színészként is. Szegeden közreműködik a CZET-formáció: Drubina Orsolya, Péterffy Andrea, Kosztolányi József, Szerdahelyi Mátyás és Czene Zoltán. Kommunikációs Szakest lesz 19 órától a

Rongy Kocsmában

. "Ismét eltelt egy félév, megint egy kis közös mulatságra invitálunk titeket! A lendület új, a hangulat a régi! Négyfős csapatok jelentkezését várjuk, jelentkezni a szakest.media@gmail.com e-mail címen lehet április 6-án délig. A játékosokat kérjük, 19.30-ig érkezzenek meg a helyszínre, hogy 20 órakor elkezdhessük a vetélkedőt. Az eredményhirdetés után kedvenc lemezlovasunk, DJ Dzsí zenél" - így invitálnak. http://www.youtube.com/watch?v=riyN07xoKCs

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.