Hétvégi programajánló: omega oratórium, adventi gyertyagyújtás és Csernus

Vasárnap lobban fel az első adventi gyertya lángja a Mars és a dugonics téren, valamint Dorozsmán. A dómban pedig vasárnap este az Omega együttes népszerű slágerei csendülnek fel oratorikus formában.

Szombat délelőtti matiné lesz 10 és 12 óra között a

Nemzetiségek Házában

. Az adventi készülődésre mindekit szetettel vár Mariann és Nila. Már csak két hétig látható a váci múmiákat bemutató kiállítás a

Fekete házban

. A tárlat sikerén felbuzdulva a kiállítóhely úgy döntött, hogy kedvezményes hétvégével várja mindazokat, akik eddig nem tudták megtekinteni a Rejtélyek, sorsok, múmiák című tárlatot. Így november 30-án és december 1-jén 400 forintos jegyárral várják az érdeklődőket a Fekete házban. A váci Fehérek templomának rejtett kriptájában leltek rá azokra a természetes úton mumifikálódott testekre, melyeket a Fekete ház kiállításán láthat a nagyközönség. Tizenegy múmiát és titokzatos sorsukat mutatja be a tárlat: a látogatók megismerhetik a szív nélküli apáca rejtélyét és megtudhatják, milyen betegségek következtében hunytak el a kriptában megtalált egykori váci lakosok több száz évvel ezelőtt. Emellett szombaton 11 órakor és vasárnap 16 órakor ingyenes tárlatvezetést is tartanak majd a kiállítóhelyen. Halász Judit koncert lesz szombaton 15 órakor az

IH Rendezvéyközpontban.

A művésznő lemezein generációk nevelkedtek, dalai ma is örök érvényűek. Pályafutása alatt szinte mindenről énekelt, ami egy család, egy gyermek mindennapjaiban és ünnepeiben fontos, egy kivétellel: apa-lemezt még nem készített. Eddig. Ezt a koncertet meghallgatva, mindenkiben felelevenednek az emlékek, hogy apával is lehet játszani, apa is elkészíti a kakaót és bizony sokat dolgozik, és későn ér haza, és csak olyankor igazi a család, ha Ő is otthon van. A művésznő 23 lemeze között akadt, ami a rossz gyerekekről szólt, más a testvérszeretetről, a nagymamák fontosságáról, a szülők gyerekkoráról mesélt. Ezúttal az édesapákat élteti a dalok egy része: kiválóan rávilágítva az édes felelősségre. Az “apaság” minden nehézsége, öröme, fontossága, szépsége, és szükségessége megjelenik a legújabb dalokban. Az apák kapcsolata a gyerekekkel lesz a fő téma, s ebbe beletartozik sok fontos, sokszor mulatságos napi gond, vagy probléma (mint a lustaság vagy a mosakodástól való félelem) is. Az új dalok szerzői között Bródy János mellett két nagyszerű költőnő is szerepel: Tóth Krisztina és Szabó T. Anna. A koncerteken természetesen nem maradnak el azok a régi dalok sem, melyeket a gyerekek mindig szeretnének hallani.

"Reméljük, hogy decemberben sem okozunk senkinek csalódást és látogatóink is egyetértenek majd velünk abban, hogy miért ne rakhatnánk a fa alá akár kézműves ékszert, hagyományos épművészeti termékeket vagy lekvárt, az asztalra pedig termelői kolbászt és házi sajtot a leértékelt áruházi helyett, ha ezzel egyszerre több fronton is örömet okozhatunk! A szeptemberben a szegedi

Rongy Kocsma

csapata által elindított háztáji és kézműves piac mérföldkőhöz érkezett. Három alkalmon vagyunk eddig túl (minden hónap 2. vasárnapján van piacnap) és mivel számos pozitív visszajelzést és megkeresést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy legyen több piac egy hónapban, a karácsonyi szezonra való tekintettel úgy döntöttünk, belevágunk: decemberben kivételesen 4 alkalommal kerül megrendezésre a Bödön." - invitálnak a szervezők vasárnap délelőtt a Rongy kocsma udvarára. A decemberi Bödön némileg más lesz, mint az eddigiek, kicsit vásárosabb és jóval ünnepibb - a tervek szerint közös karácsonyfa díszítéssel, Mikulás napi jótékonysági gyűjtőakcióval, hagyományörző Luca napi mókákkal , meglepetésekkel és különböző foglalkozásokkal, mint karácsonyi díszek újrahasznosított anyagokból, nemezelés, agyagműves foglalkozás, horgolás, hímzés kezdőknek és haladóknak.

Csernus Imre 17 órakor az

Árkád bevásárlóközpontban

az Alexandrában dedikálja A kiút című legújabb könyvét. Orvosként régóta stigmatizált emberekkel dolgozom, olyanokkal, akik a saját poklukban fortyognak, és nem látják a kiutat. Vajon mit jelent a pokol? Mit jelent talpra állni, és felnőttként élni? Nekem meggyőződésem, hogy amibe egy ember juttatta önmagát, abból ki is mászhat. De hogyan? Mi az út? Ezekről a folyamatokról, az első lépésekről szól ez a könyv, különös tekintettel a mai huszonéves fiatalokra, akiket divatos szóval Y generációnak is neveznek. Jó ideje érdekel már, hogy milyenek ők, milyen erők, kétségek munkálkodnak bennük, hiszen ők a jövőnk letéteményesei. Szegedi Zenekarok éjszakája lesz a

Rongy Kocsmában

szombaton 20 órától. A karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő adventi időszakára ismét gyertyagyújtással készül a Szegedi Vásár és Piac Kft. A Mars téri piacon, a nagycsarnok előtti koszorún az hit gyertyájának lángja vasárnap délelőtt 10 órakor lobban fel. A rendezvényről és az idei adománygyűjtésről bővebben

ITT

tájékozódhat. Adventi gyertyagyújtás lesz 17 órakor a

Dugonics téren

, ahol Botka László polgármester és Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi megyés püspök gyújtje meg az első gyertyát. Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek kamaraegyüttese. A részletes programokat

ITT

olvashatja. A Sztriha Kálmán Közhasznú Alapítvány adventi készülődésre invitálja az érdeklődőket vasárnap 17 órára a dorozsmai polgármesteri hivatal előtti

Dísz térre

, ahol a adventi koszorún meggyújtja az első gyertyát Simon Ferenc festőművész. Közreműködik: Erdődi Zsolt (gitár), Ácsné Fekete Ilona (vers), és a Negyvennyolcas utcai óvoda. Vasárnap a szegedi

dómban

csendülnek fel az Omega együttes népszerű slágerei oratorikus formában. A csongrádi megyeszékhely az első állomása annak a jótékonysági koncertsorozatnak, amelyet a bátaszéki katolikus templom tornyának felújítására indít a zenekar. A Bátaszéken született Kóbor János ötlete volt, hogy az Omega Oratóriumot több helyen bemutatva segítsenek a település templomtornyának felújításában. Az életveszélyessé vált torony bontásakor ugyanis találtak egy régi zsindelydarabot, amelyre az építéskor ráírták az egyik adományozó nevét. A Kóbor név az Omega frontembere, Kóbor János egyik felmenőjének tiszteletére került a zsindelyre. A zenekarban a történet hallatán született meg az elhatározás egy jótékonysági koncertsorozat megrendezésére, ennek első állomása a szegedi dóm. További részleteket

ITT

olvashat a koncertről. http://www.youtube.com/watch?v=43srMKxEyvQ

Folyamatos kiállítások, programok:

Albert Camus 1913-2013 címmel rendez interaktív és többnyelvű kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár és az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület a

TIK-ben

. A tárlat különlegessége, hogy az ismeretanyag QR-kódok mögé lett elhelyezve, melyeket okostelefonnal vagy tablet útján lehet olvashatóvá tenni. A plakátok olyan grafikus elemeket, dátumokat, fényképeket ábrázolnak, melyek külön nyelvismeretet nem igényelnek. A szövegek kidolgozását a párizsi École Normale Supérieure-nek köszönhetjük a következő nyelveken: francia, angol, spanyol, német, arab és kínai. Arra kérik a látogatókat, hogy töltsék le azt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazást (Institut Français Albert Camus), melyen keresztül szöveges, képes, audió- és videó dokumentumokhoz férhetnek hozzá, a QR-kódok beolvasásával. A kiállítás február 15-éig látható. A Titanic katasztrófáját mutatja be az a kiállítás, amit a Vármúzeumban tekinthetnek meg az érdeklődők egészen december közepéig. 1912. április 14-én éjszaka ütközött jéghegynek az elsüllyeszthetetlennek tartott luxushajó, a Titanic. A gőzös-óriást pár óra alatt teljesen elnyelték a tenger hullámai. A Southamptonból New Yorkba tartó óceánjáró korának egyik legnagyobb hajója volt: magassága elérte egy 18 emeletes házét, a fedélzeten még saját nyomda is működött. A Titanicot első útján érte a katasztrófa: a hajón utazó körülbelül 2200 utas kétharmada a jeges óceánba fulladt. A rijekai tengerészeti múzeumból érkezett kiállítás bemutatja a kor hajózásának jellemzőit, a katasztrófa előzményeit és a Titanic elsüllyedésének körülményeit. A hajón utazó, az Osztrák-Magyar Monarchiából származó utasok visszaemlékezésein keresztül ismerhetik meg a látogatók a tragédia részleteit. A Titanic és Carpathia című tárlatról bővebben

ITT

olvashat.

Újrafeldolgozások a hímzés világában címmel Fetter Ferencné Zsiga-díjas, Magyar Kézműves Remek-díjas Hímző Népi Iparművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat olvasójában. Fetter Ferencné az 1970-es évektől foglalkozik hímzéssel. Az 1982-ben megalakult Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület egyik alapító tagja. Munkásságát Alkotói díjjal, valamint arany- és bronzplakettel ismerték el. Népi iparművész címet, szövő és hímző oktatói képesítést szerzett. Foglalkozik csipkeveréssel és oktatja a kézművesség egyéb ágait is. A mozgássérültek ART '94 kulturális fesztiválján a kreativitás gyógyító hatásának oktatójaként elismerésben részesült. Alkotásaival számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Romániában, Finnországban és az Egyesült Államokban is bemutatták munkáit. A kiállítás 2014. január 8-ig tekinthető meg. Gárdonyi Géza életének „titkos” oldalát is bemutatja a Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállítása. „A láthatatlan ember arcai” című tárlaton többek között kiderül, miért párbajozott többször is az író Szegeden töltött évei alatt, illetve milyen titkosírással vezette naplóit. Gárdonyi Géza fiatal újságíróként három évig dolgozott Szegeden. Ez idő alatt több alkalommal is párbajozott: írásai miatt kellett karddal megvédenie becsületét a békés, nyugodt természetű írónak. Az összecsapásokon csak első vérig küzdöttek, a párbajozást azonban ekkor már büntették, így Gárdonyi kétszer is börtönbe került. A párbajok mellett Dankó Pistával kötött szoros barátságát is megismerhetik az érdeklődők a Móra-múzeumban. A gyermekeket egyenruha- és fegyvermásolatokkal várják: a lelkes csemeték török és magyar vitézzé válhatnak a kiállítás falai között. A nagyobbak „egri csillagos” Honfoglalót játszhatnak, majd a titkosírás rejtélyének nyomába eredhetnek. A kiállításon a játékos elemek mellett az író több személyes tárgyát, többek között írógépét, pipáját, pecsétnyomóját, vándorbotját is bemutatják.

Sonkodi Rita festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

. A Múzsák című tárlatot december 15-éig tekinthetőek meg a kultúrpalota első emeleti kiállítótermében. Nyugat költőlegendái ihlették meg Sonkodi Rita festőművészt: az alkotó a különböző szerelmes versekben megjelenő múzsák előtti hódolatát fejezi ki festményeivel a Móra-múzeumban csütörtökön megnyíló kiállításon. A kecses nőalakok beteljesült és beteljesületlen szerelmek jelképei, plátói románcok szereplői: zsenge szépségek, értelmes nők, érzékeny asszonyok, akiknek szerelmeit csak a strófákból ismerjük, de egyéniségüket, arcukat alig-alig. „Festményeimen az én múzsáim jelennek meg: ahogy én láttam Kosztolányi Máriáját, Ady Boncza Bertáját, Babits Sophie-ját vagy Juhász Gyula Sasvári Annáját” – mesél munkáiról a művésznő. A tárlaton húsz festményt mutatnak be, melyek az elmúlt közel nyolc év gyümölcsei. Sonkodi Rita a Magyar Képzőművészeti Akadémia festőszakán diplomázott, később pedig Temesváron szerzett tudományos fokozatot. Jelenleg az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának tanára.

Miholcsa József szobrászművész Fába nyesett képzelet című kiállítását december 5-ig tekinthetik az érdeklődők a

Bálint Sándor Művelődési Házban.

Varga Anikó műveit tekinthetik meg egy hónapon át a szegedi Zero Art Café falain. A tárlatot 18 órakor Szombathelyi Árpád festőművész nyitja meg. A megnyitón közreműködnek a Lehetséges Világok zenekar tagjai: Pikó András Gáspár (gitár) és Kerpics Judit (ének). "Eleinte csak tájképeket festettem, nagyon szeretem a természetet, ahol sok időt töltök el és az ott látottakat, illetve a rám ható érzéseket örökítem meg. Szeretem a felhők kavalkádját, az erdőkbe beszűrődő fényeket, ezekből merítek ihletet, a megunhatatlan és kimeríthetetlen tájképfestészethez. Másik kedvenc témám a portrék. Sok mindent elmond egy arc az emberről, ezeket is próbálom megörökíteni képeimen. Az élénk színeknek nem tudok ellenállni, ez a képeimen is tükröződik" - vallja Varga Anikó. A kiállítás ingyenesen megtekinthető december 7-ig a kávézó nyitvatartási idejében. Balló Andrea és Simon Miklós festőművészek erdélyi művésztelepeken alkotott képeiből nyílt tárlat a Polgári Szalonban. Mindkét alkotó erdélyi művésztelepeken készített munkáiból mutat be válogatást a közönségnek.

A Móra Ferenc Múzeum és a szegedi Lajos Sándor Fotóklub együttműködésében egy kiállítás-sorozatnak ad otthont a Fekete ház, szegedi fotósoknak a várossal kapcsolatos anyagait mutatják be. December végéig Dobóczky Zsolt Hídverők című fotókiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatról, illetve a fotográfus legújabb elismeréséről bővebben

ITT

olvashat.

Keleti Éva fotóiból nyílt tárlat a

Reök-ben

, amit január 12-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Törőcsik Mari, Hofi Géza, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán és még számtalan legendás művész nem mindennapi, sokszor szórakoztató, néha megindítóan intim szituációkban: így látta őket Keleti Éva, így engedték magukat láttatni a művészek a színházi fotográfia mára ikonikus egyéniségének, aki iskolát teremtett a színházi fotózásban. Jelentős korszak, a színházi aranykor kiemelkedő figuráinak nagy pillanatait kapta lencsevégre. A Visszapillantás: a kultúra vonzásában című, közel száz alkotást felvonultató, reprezentatív kiállításon ismerős, szeretett arcok köszönnek vissza, a fotók legtöbbje már önmagában legendásnak számít – túl azon, hogy valódi legendák fontos pillanatait örökítette át számunkra a múltból. Novák András festőművész 77 éve úton című kiállítása december 4-éig tekinthető meg az

EDF Galériában

. Novák András munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, a Juhász Gyula-díj és a Szegedért Emlékérem mellett megkapta a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának díját is. Az EDF galériában kiállított félszáz alkotás között éppúgy megtalálhatók a gesztuselvű tusrajzok, mint a női test szépségét visszaadó aktok vagy a különös hangulatú portrék, csendéletek, illetve a természet ihlette absztrakt festmények. Alak-más címmel Balogh Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra Ferenc Múzeum

kupolacsarnokában. A tárlaton szinte kizárólag női testeket ábrázoló alkotásokat láthat a közönség, Balogh Sándor szobrászművész kő- és bronzszobrokat, érmeket mutat be ezen a tárlaton. A művész a Tömörkény István Gimnázium szobrász szakán végzett 1973-ban, azóta több tucat egyéni és csoportos kiállításon szerepelt hazánkban.

Benczúr, a festőfejedelem címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A tárlaton több mint harminc festményt és grafikát mutatnak be a magyar historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. Az alkotások egy része Nyíregyházáról érkezett, az ottani múzeum egész komoly Benczúr-kollekcióval rendelkezik. A szegedi kultúrpalota három Benczúr-festményt birtokol, az egyik Tisza Kálmánt, a másik Tisza Lajost ábrázolja, a harmadik pedig egy vázlat Mátyás megkoronázásáról. Az első két műalkotás letétben a városházán található, ott csodálhatták meg eddig a látogatók vagy az ott dolgozók. A kiállításra most visszakérik a képeket, hogy a többi Benczúr-művel közösen láthassa ezeket is a közönség. A kiállítás december 15-éig látogatható. Kétszáz éve élt emberek sorsát mutatja be a

Fekete Ház

legújabb tárlata, amely a múmiakutatás érdekes és rejtélyes világába kalauzolja el a látogatókat a váci leletegyüttes segítségével. A „Rejtélyek, sorsok, múmiák” című tárlaton a váci Fehérek templomának rejtett kriptájában felfedezett természetes úton mumifikálódott testeket láthat a nagyközönség. Egy felújítás során, 1994-ben bukkantak rá Vácott arra az elfeledett kriptára, mely az 1674-1838 között élt váci polgárok temetkezési helyéül szolgált. A megtalált 265 múmia közül 166 személyt azonosítottak a szakemberek, a fennmaradó 99 kilétét mind a mai napig homály fedi. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.