Pénteki programajánló: Zene és Szó a Belvárosiban, Metanoia Artopédia a régi zsinában

Zene és szó címmel Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Závada Pál, Dés László és Dés András zenés irodalmi estjére a Belvárosi Moziba várják az érdeklődőket míg a régi Zsinagógában a Metanoia Artopédia a Mutatványosok az Alkimisták utcájában darabjával jelentkezik.

Weöres Sándor emlékezete – 17 órakor szegedi képzőművészek tárlata nyílik meg a költő születésének 100. évfordulója tiszteletére a

Reök-palotában

. A kiállítást Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Kiállító művészek: Pataki Ferenc, Sejben Lajos, Ale Ildikó, Darázs József, Henn László András és Balogh Sándor. Az Indigó zenekar koncertje 19 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. Az egyik legnagyobb rajongótáborral rendelkező szegedi rock zenekar lép fel ezúttal a Dugonics téri kávéházban, amely klasszikus magyar szerzeményeket ad elő.

Zene és szó – Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Závada Pál, Dés László és Dés András zenés irodalmi estje 19 órakor kezdődik a

Belvárosi Mozi Zsigmond Vilmos termében

. Négy nagy magyar író – Esterházy Péter, Závada Pál, Spiró György és Parti Nagy Lajos – olvassa fel egy-egy szabadon választott írását, három fantasztikus jazz muzsikus – Dés László, Dés András és Barcza Horváth József – pedig zenével folytatja a felolvasásokat. „Azt gondolom, hogy ez az est nagy ünnep lesz, a magyar kultúra ünnepe, sok drámával, humorral és zenével. Napjainkban egy ilyen kulturális eseménynek különösen nagy jelentősége van, hiszen túl azon, hogy nagy formátumú alkotók adják elő műveiket, a hagyományos irodalmi estekkel ellentétben itt az írók olyan írásaikat olvassák fel, amelyek rezonálnak a korra, a pillanatra, amiben mindnyájan élünk. Ez a jelenidejűség nem mindennapi előadást ígér. A szöveg és zene párbeszéde, a zenészek reakciója csak fokozza, erősíti ezt az élményt" – mondja Dés László az estről. http://www.youtube.com/watch?v=l7cDx7tPuuE 19.30-tól a

Régi Zsinagógában

Metanoia Artopédia: Mutatványosok az Alkimisták utcájában – meditációs objektum a „kartonvarrónő” címszó alatt. "Ha a „kartonvarrónő” címszó alatt csekély leleménnyel, például a röptében meginterjúvolna a Mutatványosok c. előadás végén felbukkanó „hiányzó tantárgy”, a Bohócherceg hajtogatta kis papírrepülő, és feltenné a kérdést, mint az az intelligens európai utazó, aki idegen ország határára érkezik Hamvas Béla Kísértetek c. esszéjében, hogy: „- Kérem, mondja meg, mi is az, amit önök itt most hazudnak?” Akkor ott a Hasek derék katonájának humorával megidézett bolondokházában, a történelmi cirkusz katasztrofális mutatványainak ismeretében ugyanazt válaszolnám, amit az esszébeli bennszülött is, azt ugyanis, hogy: „- Arrobori.” Amelynek jelentését senki sem ismeri, de amelynek „hatása észrevehetően nagy.” Hiszen „régebben paotaban éltünk, de az megbukott. Azóta egész életünk az arrobori jegyében áll, és az országban arroboriális virágzás tapasztalható.” De azért azonnal hozzáfűzném azt is, hogy ennek a virágzásnak köszönhető még az is, hogy a pödrött/pelenkás PaotArroborik, a vallásos/nacionalista atmoszférával keveredő szalonbűnbakozás ciklikus beosztottjai, mint aktuál-publikok, hímes fütyülőiket/miegymásokat nyilvános gyűlöletkeltéssel és harcias áhítattal, tehát kellő setétséggel és buzgalommal csonkábbra huzigálják. A kis papírrepülő nyilván bólintana: „Köszönöm uram, ne fáradjon, a többit már tudom.” - ahogy ön is tudja, hogy papírrepülőként nem beszélhetem az emberek és angyalok nyelvét, nincsen prófétáló tehetségem, és nem ismerek semmilyen titkot, vagy tudományt, és - nem mintha jelentene ez bárki számára valamit, - nincsen vagyonom sem. A humor, ha életet mond, olyan lábbal rendelkezik, amellyel seggbe rúghatja a halált, az inhumánus erőket, és kísérteteket is eloszlathatja, de ez önmagában kevés. Az efféle virágzások azért nem szedhetik rá a magamfajta „hiányzó tantárgyat” és európai utazót, mert a tartalomjegyzék, amely gerincemen és szárnyaimon olvasható, mutatja a humor forrását és azt, hogy mi van bennem, hogy mivel is örülök itt és most együtt. Máj fámili veri big" - mondja Perovics Zoltán. Az előadás Hašek, Kafka, Comenius, Husz János, Paracelsus írástöredékeinek, historikus, mitologikus leírások, archív dokumentumok, csehországi turisztikai útikalauzok felhasználásával, ill. azok inspirációjával készült. Leos Janaček, Bedrich Smetana és Gustav Mahler zenéi, különböző természeti atmoszférákkal, archív hanganyagokkal keveredve alkotják meg az előadás zenei és hangmontázsát, amely organikus egységet, vagy bizonyos esetekben épp ellenpontot alkot a játék terében zajló történésekkel. The GospelTrain és a WindSingers lép fel 20 órától az

IH Rendezvényközpontban

. A The GospelTrain kamarakórus 2009 karácsonyán lépett először színpadra. Az együttes tagjaival Akócsiné Szabó Adrien énekóráin ismerkedtek össze, az ő művészeti vezetésével tradicionális afroamerikai dallamok többszólamú acapella átiratait adják elő. A WindSingers énekegyüttes 2011 szeptembere óta létezik ebben a felállásban, és számos koncertjük mellett már maguk mögött tudhatnak egy egyhetes erdélyi turnét is. A külföldi utazás után most újra megmutatják jazz- és pop feldolgozásaikat, valamint saját szerzeményeiket. Karaoke party lesz 21 órától a

Zéró Art Caféban

, míg a

JATE Klubban

az Intim Torna Illegál koncertezik. http://www.youtube.com/watch?list=PL697BF62488311D32&v=VmFiNDJD03I Nemjuci koncert esz 22 órától a

Rongy Kocsmában

. Németh Juci 2008-ban alapította meg a The Puzzle-ból ismert Faragó Tomival és a Rémember zenekarból Matyiővel és Vasalóval a retró érzetű, gitár- és dalközpontú rock'n roll zenekart. A Nemjuci megalakulása óta az ország összes nagyobb fesztiválján bemutatkozott és természetesen számos klubban is eljátszották dalaikat, így bemutatni őket már senkinek nem kell. Október 4-én a Rongyba látogatnak, hogy legújabb albumukat a szegedi közönségnek is bemutassák. http://www.youtube.com/watch?v=0xitS5mXRkQ

Folyamatos kiállítások, programok:

Alak-más címmel Balogh Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. A tárlaton szinte kizárólag női testeket ábrázoló alkotásokat láthat a közönség, Balogh Sándor szobrászművész kő- és bronzszobrokat, érmeket mutat be ezen a tárlaton. A művész a Tömörkény István Gimnázium szobrász szakán végzett 1973-ban, azóta több tucat egyéni és csoportos kiállításon szerepelt hazánkban. Vadász Sándor és Vadász Anna kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők október 12-éig az

SZTE Rektori Hivatalban.

A tárlat munkanapokon 8 és 20, míg szombaton 8-tól 12 óráig látogatható. „Tíz éves koromban fogtam először fényképezőgépet a kezembe. Főként a természetfotózás érdekel, de mostanság szívesen fényképezek analóg technikával, főként a saját magam által épített nagyformátumú gépekkel, vagy épp egy egyszerű fadobozzal, camera obscurával. Főként a tájak érdekelnek. Szeretek egyszerű szemlélője, megfigyelője lenni a Földön lévő csodának, amit mi egyszerűen csak életnek nevezünk. A szépség megörökítőjének, hírmondó alkalmazottjának tartom magam” – fogalmaz Vadász Sándor. Leánya, Vadász Anna 1994-ben született Szegeden. Kiskorától sokat kirándult szüleivel, így hamar megfogta a természet szépsége. „Nyolc évvel ezelőtt ragadtam fényképezőgépet a kezembe édesapámnak köszönhetően. Nagyon szeretek növényeket, tájakat fotózni, de kedvenceim a madarak. Fantasztikus érzés télen a hóban hasalni, vagy tavasszal a les sátorból figyelni az állatok mozgását és a természet ébredését” – mondja Vadász Anna. A tárlatról és az SZTE Őszi Kulturális Fesztiváljáról bővebben

ITT

olvashat.

Török Ildikó Indiában készült fotóiból nyílt kiállítás a

TIK-ben.

Török Ildikó az SZTE Gazdaságtudományi Karán 2009-ben közgazdász diplomát, 2012-ben az Állam- és Jogtudományi Karon jogász oklevelet szerzett. Szegedi tanulmányaival párhuzamosan, gyerekkori szenvedélyének, a táncnak hódolva harmadik diplomáját a Magyar Táncművészeti Főiskolán vehette át. A táncművészet mellett, a vizuális művészetek iránti érdeklődése is gyerekkorától kíséri életet. 2012 novemberében lehetősége volt 16 napot Indiában tölteni és megörökíteni az ott élő emberek mindennapjainak egy-egy aprócska pillanatát. A kiállítás megtekinthető október 12-ig, hétköznapokon 8-tól 20 óráig, míg szombaton 9 és 16 óra között.

A

Somogyi-könyvtár Csillag téri Fiókkönyvtárában

Tóth István Bogyó Lélek Útja című, elektrográfiákból álló kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők október 30-áig a Kereszttöltés utca 29. szám alatt. „Életemben egyetlen egyszer láttam ilyen ragyogást, évekkel korábban. Akkor kápráztatott el egy véletlen felcsillanása annak, amit még a mai napig is csak úgy tudok megfogalmazni: Szeretet. Ez a fény itt, amit most láttunk ugyanolyan volt, olyan sugárzó, hogy mellette a világ lábjegyzetté töpörödött, jelentéktelen, mellékes megjegyzéssé.” Az újszegedi Gregor József Általános Iskola 50 éves centenáriumát ünnepli idén, a szervezők gyönyörű kiállítással ajándékozták meg az egykori és a jelenlegi diákokat, tanárokat, hozzátartozókat az újszegedi

Bálint Sándor Művelődési Házban

. „Aki iskolát épít, az a jövőben gondolkodik” – fogalmazott az intézmény igazgatója, Bikárdi Melinda.

Árnyas Koppány festőművész alkotásaiból a Sogne-fjordtól a Tisza-partig címmel nyílt kiállítás a

Belvárosi Kamara Galériában

, ami november 3-áig tekinthető meg. Árnyas Koppány 2006-ban az SZTE JGYPK tanító szakán, egy évvel később pedig a képi ábrázolás szakon végzett. első önálló kiállítása 2009-ben Norvégiában volt, találkozhattunk alkotásaival a Reök-palota XIII. Táblakép-festészeti Biennáléján, a Plein Air-en és a Millenniumi Kávéházban is.

A

Kass Galériában

Timkó Bíbor képzőművész alkotásaiból nyílt tárlat Női antennák címmel. Timkó Bíbor képzőművész alkotásai első pillantásra idilli hangulatot árasztanak, jobban szemlélődve azonban észrevesszük a képek rejtett, mélyebb értelmét is. Timkó Bíbor festőként és grafikusként is dolgozik- textiltervezőként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, emellett festészetet tanult a római Képzőművészeti Egyetemen. Grafikai munkáinál a svéd és finn textilművészet hatásai érződnek, alkotásait pedig karakteres nőalakjai teszik igazán egyedivé. A kiállítás október 20-áig látogatható. Szeged Város képzőművészeti gyűjteményéből nyújt válogatást a

Reök-ben

megnyílt tárlat. Az anyag jelentős része a szegedi képzőművészetet mutatja be, de láthatunk országos hírű, klasszikus és kortárs alkotásokat is. Kevés közgyűjtemény büszkélkedhet olyan alkotásokkal, mint a Szegedi Polgármesteri Hivatal. Közel ezerre tehető a nagyközönség számára rejtett művek száma, melyek a hivatal épületét, irodáit, folyosóit, intézményeit díszítik. A grafikákból, festményekből, szobrokból álló gyűjtemény alapját az 1960-as években indult dél-alföldi kiállításokon, Nyári Tárlatokon történő vásárlások képezték, amelynek anyagi támogatója a szakminisztérium és a Képzőművészeti Lektorátus volt. A Reök-ben látható 100 alkotás összefoglaló válogatás a fél évszázados, mára lezárult gyűjtésből.

Idén lenne száz éves Gobbi Hilda, Kossuth-díjas művésznő. A kerek évforduló alkalmából a

Somogyi-könyvtár

összegyűjtötte a színésznő ereklyéit, s bizony öt tárolóba és két vitrinbe nehéz volt belesűríteni Gobbi Hilda életének 75 évét. A kiállított személyes tárgyak az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bajor Gizi Színészmúzeum gyűjteményéből érkeznek Szegedre. A kiállításról bővebben

ITT

olvashat. A Somogyi-könyvtár

Rókusi fiókkönyvtárában

a 2013-as Év madaráról, a gyurgyalagról nyílik kiállítás szeptember 3-án, amit október végéig tekinthetnek meg az érdeklődők. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szavazása alapján 2013-ban az Év madara a gyurgyalag. Az "Év madara" program célja egyes védett fajokra, vagy madárcsoportokra irányítani a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, figyelmét. A fiókkönyvtár színes fotókkal illusztrált könyvajánló- és ismeretterjesztő kiállítással hívja fel a figyelmet a hosszú távú vonulóként májustól szeptemberig hazánkban tartózkodó egyik legszínpompásabb madárra. A gyurgyalag fokozottan védett faj, amelynek természetvédelmi értéke százezer forint. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, speciális étrendje és fészkelési viselkedése miatt számos veszély fenyegeti, költési helye különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Az október 31-ig megtekinthető tárlat kiegészül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának tablóival és fotóival.

Kétszáz éve élt emberek sorsát mutatja be a

Fekete Ház

legújabb tárlata, amely a múmiakutatás érdekes és rejtélyes világába kalauzolja el a látogatókat a váci leletegyüttes segítségével. A „Rejtélyek, sorsok, múmiák” című tárlaton a váci Fehérek templomának rejtett kriptájában felfedezett természetes úton mumifikálódott testeket láthat a nagyközönség. Egy felújítás során, 1994-ben bukkantak rá Vácott arra az elfeledett kriptára, mely az 1674-1838 között élt váci polgárok temetkezési helyéül szolgált. A megtalált 265 múmia közül 166 személyt azonosítottak a szakemberek, a fennmaradó 99 kilétét mind a mai napig homály fedi. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat.

A Cimélia – könyvkincsek Régi és ritka könyvek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében tárlat október 9-éig látogatható. 2013 a könyvtár számára kétszeresen is jubileumi év: 125 éve halt meg az alapító, Somogyi Károly és 130 éve, 1883. október 16-án nyitotta meg Ferenc József a Somogyi-könyvtárt. Az ünnepi év kiállítása válogatás a Somogyi-könyvtár egyedi ritkaságaiból, Magyarországon unikális és Európában is csak néhány példányban ismert, fennmaradt kötetekből. A kiállítást a kötetek művészi illusztrációinak nagyméretű, poszter-reprodukciói egészítik ki, mintegy tagolják a tárlat egyes fejezeteit.

Madách Imre/Kass János néven újjászületett a

Kass Galéria

állandó kiállítása, mely a Kossuth-díjas grafikus, szobrász, bélyegtervezőnek állít emléket. Az újjászületett kiállítás gerincét két dráma, Az ember tragédiája és a Mózes illusztrációi adják. Közel ötven remekművet tekinthetnek meg az érdeklődők, illetve különböző vázlatokat és bélyegeket is láthat a nagyközönség a művész nevét viselő galériában. További részleteket

ITT

olvashat. Benczúr, a festőfejedelem címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A tárlaton több mint harminc festményt és grafikát mutatnak be a magyar historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. Az alkotások egy része Nyíregyházáról érkezett, az ottani múzeum egész komoly Benczúr-kollekcióval rendelkezik. A szegedi kultúrpalota három Benczúr-festményt birtokol, az egyik Tisza Kálmánt, a másik Tisza Lajost ábrázolja, a harmadik pedig egy vázlat Mátyás megkoronázásáról. Az első két műalkotás letétben a városházán található, ott csodálhatták meg eddig a látogatók vagy az ott dolgozók. A kiállításra most visszakérik a képeket, hogy a többi Benczúr-művel közösen láthassa ezeket is a közönség. A kiállítás december 15-éig látogatható.

Őskőkori invázió indult a szegedi Móra Ferenc Múzeumban: 100 négyzetméteres barlangfolyosóval, Frédi és Béni autójával, ősember-arcrekonstrukciókkal és több millió éves állatcsontokkal. A tárlat az őskőkori állatvilágot is bemutatja: az eredeti gyapjas orrszarvú, barlangi hiéna, mamut, valamint ősbölény csontokon túl az állatok a falakon is megjelennek. Az élethű, méretarányosan felfestett kép mellett állva bárki lemérheti, hogy egy barlangi medvéhez vagy éppen egy mamuthoz képest mekkora a magassága. További információkat

ITT

olvashat az október 25-éig látogatható kiállításról!

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.