Hétvégi programajánló: István, a király premier és Lene Kosti

A szabadtérin az István, a királyt láthatja a nagyérdemű szombaton és vasárnap, a látogatókat szombaton a vadasparkban a Hagyomány és virtus napjára várják, míg a Rongyban vasárnap a szlovén Lene Kosti koncertezik.

Augusztus 17-én, szombaton egyrészt délelőtt 10 órától délután 17 óráig, majd estéből éjszakába nyúlóan, azaz 20 órától 23 óráig rendkívül érdekes és sokrétű programmal várják a látogatókat a

vadasparkban

a Hagyomány és virtus napján. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark munkatársai már a reggel folyamán honfoglaláskori hagyományokat felelevenítve jurtát építenek a Vadaspark Dél-alföldi parasztudvara tőszomszédságában. Mellette egy ősi mesterség, a nemezelés tudományába is betekintést nyújtanak, amelybe bárki, gyermek és felnőtt is bekapcsolódhat. Lehet majd karikás ostorozni, szablyavívást, botforgatást gyakorolni, illetve az ezekhez kötődő népi játékokat megismerni. Aki a nap folyamán szolidabb elfoglaltságra vágyik, annak egyrészt az ismeretterjesztő kiselőadásokkal társított látványos állatbemutatóinkat, a Zoo Típusú Találkozások eseményeit, másrészt a Csillagösvény Élménypark és a Játékdzsungel játszóházat ajánlják. Az évad zárásaként, a 30 éves jubileumát ünneplő István, a király nemzeti rockoperát láthatják a nézők, augusztus 17-én, 18-án és 20-án a

Dóm téren

. A darab szinte kihagyhatatlan a műsorból: a szegedi közönség minden évben követeli a kultuszdarabot, mely most formabontó koncepcióban és élő zenekarral kerül a Dóm tér színpadára. Már egy éve, hogy elkezdődtek az István, a király előmunkálatai, viszont mindössze hatodik hete próbálja a társulat és a mintegy 120 statiszta a közös munkát. A darabról további érdekességeket

ITT

olvashat.

Lene Kosti (SLO) vasárnap 22 órától a

Rongy Kocsmában.

A zenekar 1978-ban alakult Szlovénia első heavy metal csapataként. 1985-ben élvonalbeli változás következett be a zenekar életében, amikor is Milan Krusic énekes csatlakozott a bandához. Egyedi hangjával, valamint karizmatikus színpadi megjelenésével az akkor egyre népszerűsödő heavy metal színterének élére léptek, s hatással voltak más szlovén metál zenekarokra is. Abban az időben jelent meg első hanganyaguk kazettán, amely a szlovén heavy metal rajongók gyűjteményének ma már igen értékes darabjává vált. Úgy tűnhet, hogy minden nagyon jól ment a banda számára, viszont az akkori társadalmi helyzet és politika nem jó szemmel nézte a hosszú hajú, bőrdzsekis, hangos heavy metalt angolul éneklő csapatot. Akkoriban a vasöklű uralom határozottan ellenezte a dekadens nyugati befolyást. Az állandó rendőrségi kihallgatások, a cenzúra, a koncertek megakadályozása szinte ellehetetlenítette a zenekar működését. 2008-ban megalakulásuk 30. évfordulóján a Lene Kosti újból összeállt, majd a régi és az újdonsült lelkes rajongók hatására úgy döntöttek, ott folytatják, ahol 20 évvel ezelőtt abbahagyták.

Folyamatos kiállítások, programok:

A Cimélia – könyvkincsek Régi és ritka könyvek a

Somogyi-könyvtár

gyűjteményében tárlat október 9-éig látogatható. 2013 a könyvtár számára kétszeresen is jubileumi év: 125 éve halt meg az alapító, Somogyi Károly és 130 éve, 1883. október 16-án nyitotta meg Ferenc József a Somogyi-könyvtárt. Az ünnepi év kiállítása válogatás a Somogyi-könyvtár egyedi ritkaságaiból, Magyarországon unikális és Európában is csak néhány példányban ismert, fennmaradt kötetekből. A kiállítást a kötetek művészi illusztrációinak nagyméretű, poszter-reprodukciói egészítik ki, mintegy tagolják a tárlat egyes fejezeteit.

Gárdonyi, a szegedi párbajhős – 150 éve született az Egri csillagok írója, rá emlékezik egy tárlattal a

Somogyi-könyvtár

. Szegedi éveinek fontosabb eseményeit mutatja be az író születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a Somogyi-könyvtár második emeleti kölcsönzőjében. A tanítást újságírásra cserélő Gárdonyi 1888-ban lett előbb a kormánypárti Szegedi Híradó, majd a független Szegedi Napló munkatársa. Az egyébként visszavonultan élő fiatalember vérmérsékletét jelzi, hogy mindössze hároméves szegedi pályafutása alatt kétszer vívott kardpárbajt, s mindkét eset hírlapírói működésével volt összefüggésben. Az augusztus 1-29-ig megtekinthető kiállítás korabeli újságok, élclapok, fotók és helyismereti dokumentumok segítségével idézi föl Gárdonyi nevezetes afférjainak történetét. Pop-art szemüvegének torzított lencséjén keresztül láttatja velünk a média mindennapos szereplőit DrMáriás, a Tudósok zenekar frontembere. Cicciolina, Putyin, Horn Gyula és Orbán Viktor is felkerült a falra a

Kass Galériában

nyílt tárlaton. A Tudósok “avantgárd-punk” stílusához illő kiállítást mutatott be vasárnap délután a zenekar frontembere, DrMáriás Szegeden. “Jaj, de várom már a választásokat!” címmel a THEALTER fesztivál egyik programjaként nyílt tárlaton közszereplők nem közönséges képeit tekinthetjük meg. Színes, pop-art és szoc-art jellegű karikatúráin a művész beléjük égetett attribútumaik alapján fordította ki magukból a szereplőket: Vlagyimir Putyin orosz elnök az USA ikonikus szabadságszobrának koronájában, Cicciolina öregen és ráncosan, Zámbó Jimmy pedig női testben látható. A kiállításról bővebben

ITT

olvashat.

Madách Imre/Kass János néven újjászületett a

Kass Galéria

állandó kiállítása, mely a Kossuth-díjas grafikus, szobrász, bélyegtervezőnek állít emléket. Az újjászületett kiállítás gerincét két dráma, Az ember tragédiája és a Mózes illusztrációi adják. Közel ötven remekművet tekinthetnek meg az érdeklődők, illetve különböző vázlatokat és bélyegeket is láthat a nagyközönség a művész nevét viselő galériában. További részleteket

ITT

olvashat.

A vásárhelyi művész, Tornyai János alföldi tájképeiből nyílt kiállítás a

Reök-palotában.

A kiállítás elsősorban az 1910-es években készült lírai, dinamikus tájképeiből nyújt válogatást. A vásárhelyi festészet legjelesebb alakjának, Tornyai Jánosnak több mint ötven alkotását láthatják a Reök látogatói. Zömében egy szegedi magángyűjteményből érkezett a kiállítás anyaga, így a közönség olyan festményeket láthat a kiállítótermekben, melyeket korábban sehol nem volt lehetősége megtekinteni. A tárlat pár darabja a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tulajdona. Tornyai festészetében jelentős szerepet kapott 1910-től az alföldi táj mint téma, a művész tájértelmezésében a lírai hang dominál, így a mondanivaló fő hordozója a színvilág, amely egyszersmind az érzelmi viharok megjelenítője is. A Munkácsy-féle alföldi realizmust írta felül ezzel a lírai, dinamikus festészettel. Alkotásaiban ötvözte az alföldi piktúra nemes hagyományait és a modernizmust, viszont csak szűkebb pátriája, Hódmezővásárhely érdekelte igazán. Néhány ecsetvonással erősen drámai töltetű tájábrázolást volt képes vászonra vetni. A tárlat szeptember 1-ig látogatható.

A groteszk nagymesterének életét mutatja be szokatlan formában a

Fekete ház

új tárlata: az Örkény István emlékkiállítás dobozlabirintussal, a szerző saját hangját hallató telefonfülkével és egyedi installációs megoldásokkal várja a látogatókat. A kiállítás első fele hagyományos formában, eredeti dokumentumokon, személyes tárgyakon, relikviákon és kéziratokon keresztül ismerteti az író életét. A tárlat második fele – ahová egy trükkös ajtón keresztül léphetnek be a látogatók – interaktív elemek segítségével mutatja be Örkény kultikus műveit. A Tóték világát a doboztenger és egy kerti vécé jeleníti meg, mely az Isten hozta, őrnagy úr! című filmadaptáció részleteit vetíti. Az egypercesek a kartondobozokon jelennek meg szokatlan formában és helyeken, az Örkényre oly jellemző könnyedséggel. Fodor Anna babagyűjteménye augusztus 31-éig tekinthető meg a

Szent-Györgyi Albert Agórában.

Látogatható: hétfőtől-péntekig 8 és 20 óra között, míg szombaton 8-tól 17 óráig.

Benczúr, a festőfejedelem címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A tárlaton több mint harminc festményt és grafikát mutatnak be a magyar historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. Az alkotások egy része Nyíregyházáról érkezett, az ottani múzeum egész komoly Benczúr-kollekcióval rendelkezik. A szegedi kultúrpalota három Benczúr-festményt birtokol, az egyik Tisza Kálmánt, a másik Tisza Lajost ábrázolja, a harmadik pedig egy vázlat Mátyás megkoronázásáról. Az első két műalkotás letétben a városházán található, ott csodálhatták meg eddig a látogatók vagy az ott dolgozók. A kiállításra most visszakérik a képeket, hogy a többi Benczúr-művel közösen láthassa ezeket is a közönség. A kiállítás december 15-éig látogatható. Az erdélyi születésű, Budapesten élő és alkotó Henter Csaba festőművész Lépcsők című tárlatát augusztus 26-áig tekinthetik meg az érdeklődők, hétköznapokon 10-től 18 óráig az

EDF Galériában

, a Klauzál téren.

Őskőkori invázió indult a szegedi

Móra Ferenc Múzeumban

: 100 négyzetméteres barlangfolyosóval, Frédi és Béni autójával, ősember-arcrekonstrukciókkal és több millió éves állatcsontokkal. A tárlat az őskőkori állatvilágot is bemutatja: az eredeti gyapjas orrszarvú, barlangi hiéna, mamut, valamint ősbölény csontokon túl az állatok a falakon is megjelennek. Az élethű, méretarányosan felfestett kép mellett állva bárki lemérheti, hogy egy barlangi medvéhez vagy éppen egy mamuthoz képest mekkora a magassága. További információkat

ITT

olvashat az október 25-éig látogatható kiállításról. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.