Szerdai programajánló: színházszerda, farsangoló és számmisztika

Játék a kastélyban, Pomádé király új ruhája, Kolpert úr, Elnémulás – íme a szerdai színházi kínálat. Ezen kívül a fiókkönyvtárak is több programmal készülnek, míg a JATE Klubban jogász, közgazdász nyitó buli lesz.

A

Nagyszínházban

a Pomádé király új ruhája című zenés komédiát láthatja a nagyérdemű 10 és 14 órai kezdettel. Pomádé király őfelségének fő a feje. Másnap a névnapját ünnepelné, ám egyetlen olyan ruhája sincsen, amit ne viselt volna már legalább egyszer. Új ruha híján, úgy tűnik, elmarad az ünnepség. Ám ekkor csodával határos módon két idegenből érkezett takács járul a király színe elé. Megígérik, hogy másnapra csodafonalukból megszövik a csodakelmét, abból pedig kiszabják az ünnepi csodaöltözetet. Ennek az öltözéknek azonban van egy igen lényeges tulajdonsága: csak az igaz, okos és becsületes emberek látják. Aki buta, hazug vagy gonosz, nem lát mást csak levegőt. „Akinek hivatalt adott, annak észt is ád az Isten” – énekli magabiztosan Pomádé király. Ám vajon érvényes marad-e eme bölcs gondolat a darab végén is? Vajon ki az, aki látja az igazlátó szövetet, és ki az, aki nem? Ránki György egyetlen mű keretein belül villantja fel sokoldalúságát. A magyar népdal világából indul, mégis az operának azok a legizgalmasabb részei, ahol a komédia, a karikatúra és az irónia jazzes hangzásvilága szólal meg. A darab zenéjét Ránki György szerezte, szövegét Andersen meséje alapján Károlyi Amy írta. A Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényén 15 órakor a

Senior Centerben

az alkotmányról és a választási törvény legfőbb új rendelkezéseiről tart előadást Bárkányi Gábor tudományos munkatárs és Fábián György egyetemi docens. A beszélgetőtárs Szentandrási Lajosné, míg a háziasszony Sántáné Kurunczi Mária lesz.

A varázsló kertje a

Csillag téri fiókkönyvtárban

. 16.30-tól a 125 éve született Csáth Géza író, zeneszerzőre emlékeznek felolvasással, zenehallgatással. „A művészet nem luxus, nem játék vagy valami nemesebb, ideálisabb világnak a megvalósítása, nem másolása a természetnek: hanem egyszerűen az élet…. Az ember – a művész – kutatja azokat a koordinátákat, amelyek a saját helyzetét (az én helyzetét) a körülötte forrongó életben kijelölik. Egészen egyenlő rangú munka ez a tudományéval” – olvashatjuk Csáth Jegyzetek a zeneművészet fejlődéstanához című írásában. Kelemen Éva írását Csáth Gézáról, mint zeneszerzőről,

! Wirthék és Wéberék 17 órakor az

SZTE Gazdaság Tudományi Kar aulájában

a Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényén. A 19. és 20. század fordulóján Szegeden komoly volt a gazdasági föllendülés. Nagy szükség volt a különböző iparosokra, kereskedőkre. Ebben a konjunktúrában alapította meg Wéber Mátyás a szabóságát a Széchenyi tér 5 alatt. Negyed századdal később Wirth István írógépüzletet nyitott, ami egy idő után szintén a Széchenyi tér 5-be költözött. Ebben a házban működött még a Wéber fotó, ami a szabómester két fiáé, Gusztávé és ifjabb Mátyásé volt. Ifjabb Mátyás feleségül vette Wirth István lányát, Katát, így a két család egyesült. Az ő cég- és családtörténetükkel foglalkozik az előadás. Az előadó Wéber Kati informatikus, könyvtáros. Farsangoló – családi program 17 órától a

Móra utcai fiókkönyvtárban

, ahol az ünnep hagyományának ismertetése, arcfestés, álarc és maszk készítése várja az érdeklődőket. Sorsunk és a számok – 17.30-tól az

Odesszai fiókkönyvtárban

nevünk számmisztikai elemzéséről is többet megtudhatnak az érdeklődők Szendrei Gyula számmisztikustól. A nagyvárosi élet kiüresedett emberének állít extrém és görbe tükröt David Gieselmann német drámaíró Kolpert úr című darabja, amit 19 órától láthatnak az érdeklődők a

Kisszínházban

. A Kolpert úr minden szellemessége, könnyedsége ellenére egyfajta kiüresedettségről és unalomról szól. Arról, hogy mivel az ember kíváncsi lény, állandóan új ingerekre van szüksége, új dolgokat akar megélni. „A civilizációnk ott tart, hogy nagyrészt sikerült szinte mindent kipróbálni: a fiatalok bungee jumpinggal ugranak, különböző szerekhez nyúlnak. Tágulnak a határok is, például egyre könnyebb az utazás. Az ember azt érzi, hogy nincs korlát, amire pedig talán szüksége lenne. Nem tudja, mit kezdjen magával, mi jöhetne még. A darabban szereplő páros ilyen háttérgondolatokkal találja ki, hogy az ölést még nem próbálták ki…” – magyarázta Hollós Gábor rendező. Hozzátette: nem azért, mert jó és szórakoztató, hanem mert talán úgy gondolják, hogy megérthetnek valami fontos dolgot. Ahogy a női főszereplő fogalmaz: szerették volna érezni, hogy emberek – és innen jött abszurd módon a gyilkosság gondolata.

A Szegedi Miniszínház Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát láthatják az érdeklődők 18 órától az

Agórában

. Ádám Albert, a fiatal zeneszerző akaratlanul is fültanúja lesz a szomszédos szobában lakó menyasszonya szerelmi légyottjának. Annie, a primadonna Almádyval, az öregedő hősszerelmes színésszel keveredik intim helyzetbe, és nem is sejti, hogy az olasz kastélyba már megérkezett vőlegénye és két színműíró kollégája. Turay, a társszerzők egyike, úgy dönt, hogy megmenti a fiatalok szerelmét, és még aznap éjjel megír egy darabot a hallott párbeszédfoszlányok felhasználásával, mintha az enyelgés nem valóság, hanem csak színház lett volna. Annie és Almády másnap este előadja a könnyű „francia” egyfelvonásost a vőlegény nagy megkönnyebbülésére. Molnár Ferenc darabjait rendszeresen játsszák szerte a világon. Sikerének titka a remek történetek, a pergő párbeszédek és a sok-sok poén. Hubay Miklós: Elnémulás című drámáját a Genéziusz Színház előadásában láthatja a nagyérdemű 20 órától a

Pinceszínházban

. „Történik napjainkban, bárhol, ahol létében van fenyegetve egy nyelv, s benne: az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája. A darab komponálása közben gyakran kérdeztem magamtól, hogy melyik földrészen élt az a nép, amelynek utolsó pillanatait látjuk. Észak- vagy Dél-Amerikában? A Kaukázusban vagy Szibériában? Valahol Közép-Európában? Netán Afrikában? — hiszen az a párizsi egyetemista lány, a magyar szakosok színjátszó-csoportjának tagja, aki szerepet kért tőlem, elefántcsontparti volt. Játszódhatik e darab bárhol a földgolyón – sajnos. Mindenütt, ahol egy nép lába alatt a multik olajat vagy uránt sejtenek, ahol kivágják az őserdőket, s ahol a mészárszékben éppen most mérik ki az utolsó bölények, az utolsó delfinek és angyalok húsát” - írja Hubay Miklós. Jogász, közgazdász nyitó buli 22 órától a

JATE Klubban

. A házigazda Dj. Afus, Gesbin. ÁJTK-soknak és GTK-soknak a belépés ingyenes!

Folyamatos kiállítások, programok

A

Somogyi-könyvtár

kiállításokkal csatlakozik a Házasság Hete programjaihoz, két színes összeállítás is megnyílt a bibliotékában. A „…Hogy Veled végre magammá lehessek…” – Párok a képzőművészeti albumok tükrében című, február 20-áig látható tárlatot a könyvtár művészeti gyűjteménye állította össze, míg a Szeged-Csanádi Egyházmegye CsaládKözPontja „Veled vagyok egész” címmel az utóbbi évek szegedi Házasság Hete-rendezvényiből válogatott (március 6-áig megtekinthető) fotókat. A felvételek – döntő részben a SZEGEDma.hu fotóriportere, Gémes Sándor, illetve Erhardt Gyula, a Házasság Hete szervezőcsoport tagja munkái – különleges pillanatokat örökítenek meg, egyedi hangulatot tükröznek. Víztengerben álló Széchenyi tér, tankok a dóm előterében, villamos a Belvárosi hídon- ezek a pillanatok is Szeged múltjának szerves részét képezik. A város elmúlt 140 évének történetéből szemezget a Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállítása: a „Tornyos Szeged híres város” című tárlat több mint száz fényképen eleveníti meg Szeged történelmének meghatározó momentumait. Látni szeretné hogyan masíroztak a megszálló német katonák a Kelemen utcán? Kikkel nézett futballmeccset Puskás Ferenc az SZVSE-pályán? Ezeket a meghatározó pillanatokat is bemutatja a Móra-múzeum új fotókiállítása: a közel- és a régmúlt Szegedének mindennapjait, kiemelt eseményeit, katasztrófáit, kulcsmomentumait idézik meg a Kultúrpalotában. A látogatók nem csak a város történelmét ismerhetik meg, hanem rokonaikat vagy akár saját magukat is felfedezhetik a képeken. A

Móra Ferenc Múzeum

izgalmas kardiológiai kiállítással várja az érdeklődőket: a Szívdobbanás című tárlat izgalmas installációk, makettek és illusztrációk segítségével mutatja be a kardiológia közelmúltját és jelenét. A kiállítás egyik érdekessége, hogy a legújabb bemutatott tárgy egy 2011. végén gyártott stent, míg a Szegedi Tudományegyetem preparátumokat kölcsönzött a tárlathoz. Az universitashoz más módon is kötődik a kiállítás, hiszen a magyarországi kardiológiatörténet utolsó ötven évében az SZTE nagyon fontos szerepet játszott, több, mára elterjedt módszer bevezetése a szegedi orvosokhoz kötődik. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár Szívdobbanás című tárlata március 3-áig látogatható a Móra Ferenc Múzeumban.

A dóm építése miatt lebontott barokk Szent Dömötör templom oltárképeit is festő Stettner Sebestyén alkotásaiból nyílt tárlat a

Fekete Házban

. A Szabadkáról érkezett impozáns oltárfestmények többek között Szent Györgyöt, Szent Mihályt és Szent Cecíliát ábrázolják. A tárlat különlegessége, hogy Korhecz Papp Zsuzsanna festő-restaurátor művésznek az elmúlt tizenöt évben sikerült beazonosítania a szegedi Dömötör templom főoltárképeinek festőjét, Stettner Sebestyént. Mára tizenkét magyarországi alkotása ismert az alkotónak, akinek művein az itáliai barokk hatásait láthatják az érdeklődők. A tárlaton az egykori Dömötör templom megmaradt díszét, egy nagyméretű Szeged-címert is láthat a közönség. A

Reök-palotába

Joan Miró kiállításra invitálják az érdeklődőket. A színek poétájaként aposztrofált Joan Miró hírhedt felkiáltása – „meg akarom gyilkolni a festészetet” – festővásznak égetésében csúcsosodott ki. Törekvését jelentős grafikai munkássága is híven és kézzelfoghatóan tükrözi, melyből 100 alkotást most Szegeden, a REÖK-ben láthatnak a katalán mester művészetének elismerői. Gyermekien játékos, látványosan formabontó művein Miró a szürrealizmus oltárán áldozott. A kiállítás német magángyűjteményből származik. A bambergi Böttingerhaus kollekciója tudatosan tereli a szemlélő figyelmét az irodalmi-lírai Miró munkásságára, amely különleges árnyalatot ad a kiállításnak.

Magyarországon élő madárfajokról készült fotókból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

Asztalos Tibor természetes környezetükben örökíti meg a mindannyiunk által ismert és kedvelt fajokat. A természet rejtett csodái című tárlaton a nagyszerű tájképek mellett madárcsicsergés is várja az érdeklődőket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.