Szerdai programajánló: színházi kulisszatitkok és előadások

A szerda a színházkedvelőknek kedvez, a Szegedi Nemzeti Színház nyílt napot rendez, s este Szegedi Egyetemi Színház Müller Péter Szemenszedett igazság című bűnügyi komédiáját mutatják be, a Kisszínházban pedig az Egerek és emberek című színműve látható. A Régi zsinagógában Albert Camus Pestis című darabját láthatja a nagyérdemű Hegedűs D. Gézával.

A

Szegedi Nemzeti Színház

máskor rejtve maradó zugaiba is bepillanthatnak azok, akik szerdán ellátogatnak a kulturális intézménynek a Szegedi Tudományegyetemmel közösen szervezett nyílt napjára. Az érdeklődőket 11 órakor Gyüdi Sándor főigazgató és Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese köszönti.

A megnyitót követően az érdeklődőket a társulat tagjai vezetik végig a kulisszák mögött, a vendégek bemutatón csodálhatják meg és akár fel is próbálhatják a

Papp Janó

tervezte jelmezeket,

Bodnár György

főfodrász önként jelentkezők segítségével mutatja meg, hogy miként készül el a színházi frizura, a legbátrabbak pedig színpadi sminket is kaphatnak. Színházi szakemberek irányításával helyzetgyakorlatokon, tánc-, beszédtechnikai és énekórán gyarapíthatják tudásukat, de megismerkedhetnek a díszletépítés, a világítás és a hangosítás titkaival is. Kora délután az elsőévesek, a gólyák mérhetik össze képességeiket játékos vetélkedőn, amit a színészzenekar koncertje követ. Este a

Nagyszínházban

a Szegedi Egyetemi Színház Müller Péter Szemenszedett igazság című bűnügyi komédiáját adja elő, a Kisszínházban pedig

Steinbeck

Egerek és emberek című színművét játsszák. Az előadást beszélgetés követi

Balikó Tamás

rendezővel és a szereplőkkel.

Kínai csomózó kurzusra várják az érdeklődőket 15 órára az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központba

. Kínában a csomózás megbecsült művészeti forma, a mindennapi élet szerves része. A kínaiak évszázadok óta készítik számos fajtáját praktikus és dekoratív célból egyaránt: események megünneplésekor, jó szerencse szimbólumaként, csomagolás vagy kötözés céljából, ruha díszítésére vagy egyéb népművészeti munkák felékítésére. A bonyolult csomózási technikával és a csodás színkombinációkkal készült remekművek nemcsak páratlan eleganciát kölcsönöznek a tárgyaknak, de egyben jókívánságot is hordoznak: jó szerencsét, gazdagságot, szerelmet, házasságot szimbolizálnak. SZTE Licit Akadémia 16 órától a

Reök Café Clubban

a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. Minden egyetemi polgárnak jár a tarokk. Tanítás és gyakorlás az akadémiai üléseken. Az egyetemi Licit Akadémia (tarokk kártyaklub) az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt is várja akadémiai üléseire az érdeklődő egyetemi polgárokat. Néprajzi filmest lesz 17 órától a

Móra-múzeumban

, mely keretében a Tápai gyékényesek című alkotást láthatják az érdeklődők, melyet a Szegedi Körzeti Stúdió készített. A néprajzi előadással egybekötött filmvetítés meghívott vendége Juhász Antal néprajzkutató, ny. egyetemi tanár. Lázár Balázs: szívucca című kötetének bemutatója 17 órakor kezdődik a

Somogyi-könyvtár

1. emeleti folyóirat-olvasójában. A beszélgetőtárs Veszelka Attila, a Szegedi Írók Társasága elnöke lesz. A rendezvény támogatója a Szépírók Társasága. Szabadegyetem – Szeged 18 órától az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban

. Szent-Györgyi Albert, a kutatóorvos hatása a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, a gyógyszergyártásra címmel Gábor Miklós professor emeritus (SZTE GYTK) tart előadást. A Szent-Györgyi Emlékév programja.

„Antonio José 110” emlékkoncert lesz 19 órától a

Vármúzeumban

, a Stefánián. A 110 éve született Antonio José a huszadik század egyik legkiemelkedőbb spanyol zeneszerzője volt, akinek a gitárirodalom egyik nagy mesterművét, a Szonátát köszönheti. Josét, aki Garcia Lorca barátja volt, szintén a falangisták gyilkolták meg a polgárháborúban, 34 éves korában. A koncerten elhangoznak A. José, J. S. Bach, F. Sor, Torróba, Assad, Albéniz és Piazzolla művei, szóló gitárművek és duettek. A fellépők Pavlovits Dávid versenydíjnyertes tanítványai, az SZTE ZMK gitár tanszakának hallgatói. S. Dobos Márta DLA hegedűművész és Klebniczki György zongoraművész előadói estje 19 órakor kezdődik az

Új Zsinagógában

. A VIII. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál programjára minden érdeklődőt szeretettel várnak. Zádory Édua hegedűművész és Ana Topalovic csellóművész koncertje 19 órakor kezdődik az

SZTE Rektori Hivatal

dísztermében. Zádory Édua Amarilla 1974-ben született Kecskeméten, jelenleg Bécsben él. Hegedűtanulmányait 7 évesen kezdte, 12 évesen felvették Szegeden a Zeneművészeti Főiskola különleges tehetségeknek kiírt előkészítő tagozatára. Tizenhat évesen svájci állami ösztöndíjat kapott. 1992-től Habib Kayaleh és Tibor Varga hegedűművészek tanítványa, majd Yehudi Menuhin meghívta mesterkurzusára. 1997-től a bécsi zeneakadémiára nyert felvételt. Európa szinte valamennyi országában koncertezett, továbbá meghívták Japánba, Kanadába, Kínába, az Egyesült Államokba, Argentínába és Ausztráliába is. 2011 őszétől egy évig a grazi zeneakadémia hegedű oktatója volt, 2012 szeptemberétől a jeruzsálemi Al-Quds zeneakadémián tanít vendégprofesszorként. Édua egy 1801-ben Joseph és Antonio Gagliano által készített hegedűn játszik. Ana Topalovic Belgrádban született. A sokszínű tehetséggel megáldott csellista a szólótól kezdve a kamarazenén át a crossoverig mindenütt otthonosan mozog. Tanulmányait a bécsi konzervatórium magánegyetemén végezte. Szólista és kamarazenészként több verseny kitüntettje volt, pl. a párizsi TIM (Torneo Internazionale di Musica) - második díj, a 20. IBLA Grand Prize (Ragusa, Olaszország) versenyének legmagasabb kitüntetettje, a Vienna String Duóval első díjat nyert a Mamriev versenyen Braunschweigben. 2012 májusában a Carnegie Hallban debütált. Ana Topalovic egy 1815-ben R. és C. Gagliano által készített olasz mesterhangszerén játszik. Albert Camus: Pestis című darabja a

Régi Zsinagógában

19.30-tól látható. „– Miért beszél velem ilyen haragosan, Rieux? Én sem bírtam nézni. – Bocsásson meg, atyám. Ilyen lesz az ember, ha napi húsz órán át kell kibírnia, hogy embereket lát meghalni, akiket életre teremtettek. Vannak pillanatok ebben a városban, amikor nem érzek mást, csak lázadást.” A Nobel-díjas Albert Camus a világ szinte valamennyi nyelvén megjelent regényének monodráma változatában egyetlen színész tucatnyi alak sorsát játssza el a pestis sújtotta Oránból. A több mint négyszáz előadást megélt párizsi bemutató után a darab magyar változatát Hegedűs D. Géza adja elő. „Ha van színházi előadás, amelyben színész és zenész elválaszthatatlan egységet alkot, A pestis az. Márkos Albert zeneszerző-csellistaként finom hálót sző a szöveg köré. Hol ábrázol, hol aláfest, hol utasít – állandóan jelen van. Ráadásul Márkos mindent csinál csellójával, azt is, amit nem lehet: játszik húron, lábon, testen, nyakon; penget, preparál, sivít és nyekerget” – írta a darab kapcsán Sztrókay András. http://www.youtube.com/watch?v=cJvNfWAzVwE A VIII. Szegedi Bolgár Kulturális Napok keretében a Pravo együttes koncertjére várják az érdeklődőket 20 órára a

Millenniumi Kávéházba

. A Pravo zenekart 1997-ben alakította Boros Csilla és Gera Attila a békéscsabai Balkán Táncegyüttes kísérőzenekaraként. A zenekar repertoárjába autentikus szerb, macedón és bolgár hangszeres, valamint énekes dallamok és saját feldolgozások is szerepelnek. A zenekar tagjai, a fiatal magyarországi bolgárokkal együtt, fontosnak tartják, hogy minél szélesebb körben terjesszék a balkán, ezen belül Bulgária folklórját, ezért nem csak koncerteznek, hanem rendszeresen tartanak táncházakat, valamint kísérik a Jantra, a Martenica és a Balkán Táncegyüttest is. 21 órától bolgár táncház Majtényi Dániel vezetésével. http://www.youtube.com/watch?v=LT86oIuVoPo Karaoke Party/ Dj Xandro 21 órai kezdettel a

Rongy Kocsmában

. Itt van amire vártál! Egy feledhetetlen Karaoke Party csak Neked! Hozd el barátaidat és érezzétek jól magatokat! A hangulatról Gábor és Xandro gondoskodik! Mit kell magaddal hoznod? Csak a hangod! A számokat mi szolgáltatjuk! A belépés díjtalan!

Folyamatos kiállítások, programok

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak.

Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a

Reökben

láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában

. Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében. A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi Reök-palotában. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.