Három és fél évet kapott a szegedi csaló

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla Harangozó Attila vezette büntető tanácsa a csalás büntette miatt Füzesi Tibor ügyében indított büntető ügyben a vádlottra korábban I. és II. fokon is kiszabott büntetés mértékét.

Így a 42 rendbeli csalás miatt elítélt vádlott jogerős büntetése 3 év 6 hónap börtön és 3 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott büntetéséből legkorábban a kétharmad rész letöltése után szabadulhat. Az ítélet rendelkezett kártérítésről is. E szerint a vádlottnak több mint 30 millió forint kártérítést kell kifizetnie 21 magánfél részére - áll a Szegedi Ítélőtábla sajtóanyagában. Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy az ítélőtábla a kiszabott büntetést arányosnak tartja, de csak azért, mert a legkorábban elkövetett bűncselekmény már több mint tíz éve történt, valamint az eljárás is elhúzódott, és ezeket a tényeket jelentős enyhítő körülményként értékelték a büntetés kiszabása során. A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Miként a közlemény felidáézi, a Szegedi Városi Bíróság 2012. január 5-én több mint 40 rendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek F. Tibor (1968 - szegedi lakos) vádlottat, és ezért őt 3 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A fellebbezések után a Csongrád Megyei Bíróság egy olyan vádpontban is megállapította a bűnösséget, amelyben az I. fokon eljáró bíróság felmentette a vádlottat. Így megnyílt a III. fokú eljárás lehetősége, amellyel a vádlott és védője élt is, fellebbezésükben elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését kérve, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. A más ügyben előzetes letartóztatásban lévő vádlott 1999-től az NFS Biztonsági Szolgálat Bt. kültagja volt. Ezt a céget nyomozási tevékenységi körrel jegyezték be, majd a bt. vagyonvédelmi feladatok ellátására megbízási szerződést kötött a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt.-vel, amely alapján az NFS Bt. vagyonvédelmi feladatokat látott el a megbízó székhelyén, és e mellett eseti jelleggel az Rt. által lízingbe adott gépjárművek visszabirtoklásával is megbízták a lízingszerződés felbontása után olyan ügyfelek esetében, akik a lízingdíjat nem fizették. A vádlott ezt a helyzetet kihasználva úgy ejtett tévedésbe ügyfeleket, hogy azt állította: a lefoglalt autók értékesítésével is meg van bízva, és e tevékenysége miatt olcsóbban tudja a járműveket megvásárolni, és kedvezményesebben tudja értékesíteni, és ezzel jelentős hasznot tud realizálni. Ezzel a hivatkozással a sértettektől különböző nagyságrendű pénzösszegeket vett át. Azt is mondta az ügyfeleknek, amennyiben az üzleti befektetés nem sikerül, az általuk átadott pénzösszegeket vissza fogja fizetni. A vádlott visszafizetés reális lehetőségével nem rendelkezett, de nem is akarta a pénzeket visszafizetni, mivel korábban jelentős tartozásokat halmozott fel, és az átvett összegeket e kölcsönök kifizetésére fordította. A vádlott ezzel a módszerrel 100 ezer forinttól a 2 millió forint összeget is meghaladó pénzt csalt ki. Egyes esetekben a vádlott azzal hitegette a lefoglalt autók tulajdonosait, hogy ha kifizetik a lízinghátralékot, a járműveiket nem kell átadniuk, mert ő a díjhátralékot befizeti a lízingelő cég pénztárába, és a már felmondott szerződést helyreállítja. Több sértettet megtévesztve át is vett pénzeket, ám ezeket az összegeket nem fizette be, vagy csak akkor tette meg, amikor az ügyfelek a lízingcéget tájékoztatták arról, hogy a cég újabb követelései nem valósak, mert ők már a lízingdíj hátralékot kifizették. A vádlott üzleti tevékenységre, befektetési lehetőségre hivatkozva is jelentős összegeket vett át 2000-től 2007 végéig, és minden ügyletet egybe véve megállapítható, hogy 42 sértettől összesen 77 millió forintot csalt ki. E kárnak mindössze egyharmada térült meg - áll az ítéletében.