Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Bulvár

„Szárnya van, de nem madár…” + HANG + FOTÓK + VIDEÓ

„Szárnya van, de nem madár…” + HANG + FOTÓK + VIDEÓ

2010. december 28., kedd
„Szárnya van, de nem madár…” + HANG + FOTÓK + VIDEÓ
A hó 0°C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek – mondják a szakemberek. Hózápor, hópelyhek, hódara, jégdara, fagyott eső, szemcsés hó, jégtű, jégeső… nagyjából ezt mondjuk mi. Néha megkeseríti életünket, a gyerekek viszont örömmel fogadják a havazást. Sokszor elhangzik a szánkból, hogy „inkább most, mint májusban…”. Csak addig tűnik hidegnek, míg jól ki nem melegszünk az eltakarítása közben. Védi a vetést a fagytól. Körülbelül tíz liter felel meg egy liter víznek. Ez mind-mind a hó, éghajlati övünkben, és hazánkban egyáltalán nem ritka és nem szokatlan csapadékforma.
Nől a dér, álom jár, hó kering az ág közt. Karácsonynak ünnepe lépeget a fák közt.
Weöres Sándor
Ha a felhőkben lévő vízcsepp elér egy bizonyos nagyságot, akkor csapadék formájában lehull. A felhő és a föld közötti levegő hőmérsékletétől függ, hogy ez milyen formában ér le a földre. Szilárd halmazállapotot vesz fel, ha a víz fagyáspontja alatti hőmérsékleten történik az egész folyamat, nagyon nagy hidegben egész jégkristályok hullhatnak le hó, hózápor gyanánt. Enyhébb időben a jégkristályok mértani alakzatokká, hópelyhekké állnak össze (a képen látható néhány), melyek alakja nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ. Egy Wilson Bentley nevű amerikai a XIX. század végén azzal töltötte az életét, hogy hópelyheket fényképezett, kiérdemelve ezzel a „hópehely-ember” nevet. Bentley az úgynevezett fotomikrográfia egyik úttörőjeként mintegy öt ezer fényképet készített a hókristályokról (ezek fele könyvben is megjelent), és megfigyelései alapján kijelentette, hogy nincs közöttük két egyforma. Ami persze szigorúan véve nem igaz, és érdemes inkább úgy fogalmaznunk, hogy nagyon nehéz két egyformát találnunk még akkor is, ha nem olvadnak el még azelőtt, hogy alaposabban is szemügyre vehetnénk őket. Aki sportolásra szeretné a havat használni, annak minden bizonnyal a hóréteg vastagsága, minősége a legfontosabb szempont. Erről nyújt például részletes információkat a Hójelentés.hu oldala.

Miért van még nyáron is hó a magas hegycsúcsokon?

Mert több ezer méter magasságban hideg van. Olyannyira, hogy ott csak moha, zuzmó vagy még annál is egyszerűbb növényzet él meg. A nap sugarai a levegőt közvetlenül nem melegítik fel, keresztülmennek rajta, mint szitán a víz. A földfelszínre érkező napsugarak kisebb része elnyelődik – talajt melegít, jeget olvaszt vagy vizet párologtat –, nagyobb része azonban visszaverődik, de nem jut ki a világűrbe, mert a légkörben lévő vízpára és szén-dioxid gáz mint valami nagy fedő ezt jórészt meggátolja. Ha nem lennének, akkor nappal a földfelszín ugyan meleg volna, de sötétedés után egyre hidegebb lenne. Ez történik például a sivatagokban, ahol nagyon száraz a levegő, és növényzet sincs, amely éjjel szén-dioxidot lehelne ki.
Esik a hó, térdig ér már. Hóból épült hófehér vár. Benne lakik egy hóember, hócsatázni velünk nem mer. Csináljunk egy igazán jót! Hozzuk elő a kis szánkót! Egyik húzza, másik tolja, csússzunk le a domboldalba!
Gyermekmondóka
Sőt gyárak sincsenek, ahonnan a szén elégetésekor szintén szén-dioxid kerül a levegőbe. A levegőburok így a talaj közelében melegszik fel legerősebben, főként ott, ahol a sugarak csaknem merőlegesen érkeznek a felületre, tehát például az Egyenlítő környékén. A felmelegedett levegő felszáll a magasba, és kitágul, mert ott kisebb a légnyomás, mint a talaj közelében. A gázok kitágulását mindig hőmérséklet-csökkenés kíséri, ezért nagy magasságban a levegő is hidegebb. ho_it_2Hallgassa meg a gyermekmondóka a Bumeráng rádiós műsorban elhangzott feldolgozását!

Hó és az ember

„A hó nem azért hull, hogy betakarja a földet, hanem, hogy az állatok nyomot hagyjanak benne” – mondják egyes természethez közeli, északi népek. Ebből is látszik, hogy más kultúrkörben más a szerepe a hónak is. Hazánkban a hó és az ember kapcsolata elsősorban a nyugalom, a béke, a pihenés és nem utolsó sorban akKarácsony ünnepe köré rendeződik. Így nem csoda, ha talán a legismertebb hóról szóló vers – Szabó Lőrinc tollából – a havat az emberek, az emberi környezet közvetlen közelébe helyezi. Sokan, sokféleképpen megzenésítették már ez a költeményt, mi most egy hagyományos formát, és az RTL Klub Csillag születik egyik produkcióját ajánljuk figyelmükbe.
Téli múzeum
időjárás hó havazás

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo