(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1584. március 18-án halt meg IV. (Rettegett) Iván, teljes neve Iván Vasziljevics (1530. augusztus 25., Moszkva – 1584. március 18., Moszkva) Moszkva nagyhercege Oroszország cárja.
Uralkodása alatt jelentős hatalomra tett szert, központosítva azt. Felforgatta a nemesi birtokrendszert, elfoglalta a tatár Kazányt, a krími tatárokat azonban nem tudta leigázni, az ütközőzónába támogatta a kozákok betelepülését. A Balti-kijárat megteremtése érdekében háborút vívott a lengyelekkel, a svédekkel, a litvánokkal. Egyesítette a közép-orosz földeket és visszaszorította a tatárokat is. Az Oszmán Birodalom fokozott terjeszkedése miatt háborút kezdeményezett ellene, de Iván seregei győzelmet arattak. Mivel ekkor a cár nem akart a törökök ellen háborúzni, ezért inkább békét kötött II. (Korhely) Szelimmel. Neve Rettegett Ivánként maradt fent. Három fia volt, a legidősebbet, Ivánt egy vita hevében saját kezűleg ölte meg. További két fia, Fjodor és Dimitrij közül az idősebbik fiú, a gyengeelméjű Fjodor követte a trónon. A kiskorú Dimitrij halálában Borisz Godunov is vétkes volt. Fjodornak nem lévén felnőtt fiúutóda, halálával a Rurik-dinasztia kihalt, majd Borisz Godunov került a trónra. 1858-ban ezen a napon született Rudolf Christian Karl Diesel (Párizs, 1858. március 18. – La Manche-csatorna, 1913. szeptember 30.) német mérnök, a róla elnevezett öngyulladó belsőégésű motor (dízelmotor) feltalálója.Rudolf Diesel Párizsban született, szülei bajor bevándorlók voltak. Franciaországban egy ammóniával működő zárt-ciklusú motoron dolgozott eredménytelenül, majd a Carnot-körfolyamaton alapuló öngyújtó motort kezdte tanulmányozni. Végcélja az volt, hogy a nyomás által felhevített légtérbe fecskendezett nehéz kerozin minden szikra nélkül, magától gyulladjon meg. A motort eredetileg „olajmotornak” nevezték, mivel általában gázolajat használ fel. A Diesel-motor – tökéletesített formában – máig is népszerű, főleg kis fogyasztása miatt. Hamarosan gazdag ember lett, de a pénzét gyorsan elvesztette, mert rosszul spekulált. Világosan felismerte a növényi olajok üzemanyagként való használatának lehetőségét. Részt vett egy új, angliai cég alakításában is és egy vadonatúj üzem is kész volt már Ipswichben. Diesel az új gyárat és Londonban a Rover autócéget akarta meglátogatni. Amikor azonban az Antwerpen és Harwich között járó éjszakai hajó Angliába érkezett, Diesel nem volt rajta. Néhány nappal később halászták ki holttestét a tengerből, de a rátaláló tengerészek – a kor szokásai szerint – visszadobták a tengerbe; ezután már sohasem találták meg. Egyesek szerint öngyilkosságot követett el, mert elszegényedett, mások szerint valószínűleg a német titkosszolgálat gyilkoltatta meg, mivel Diesel szabadon és nemzetközileg akarta találmányait terjeszteni, és meg kellett akadályozni, hogy ezen szabadalmak (közvetlenül az első világháború kitörése előtt) a potenciális ellenség kezébe kerüljenek. Egy további elmélet szerint a kőolajcégeknek volt köze Diesel halálához, mivel Diesel növényi olajok használatát hangoztatta, ami az olajcégek érdekei helyett a mezőgazdaság érdekeit szolgálta. Az első űrsétára 1965. március 18-án került sor a Voszhod-2 küldetésen. Alekszej Leonov szovjet űrhajós 12 percet töltött az űrben.Leonov szovjet űrhajós volt az első ember, aki 1965. március 18-án kilépett az űrbe a Voszhod–2 űrhajóból. Az űrséta (angol rövidítéssel: EVA, Extra-Vehicular Activity) a legáltalánosabb megfogalmazásban az űrhajón kívül, a világűrben végzett munka. Az űrséta megnevezést több műveletre is használják. Ilyen speciális művelet a holdséta, vagy a felállva végzett, űrhajón kívüli tevékenység. Előbbinél az űrhajós nemcsak az űrhajón kívül tevékenykedik, hanem egy másik égitest, a Hold felszínén. Az űrséták attól függően is több csoportba oszthatók, hogy van-e fizikai kapcsolat az űrsétát végző űrhajós és az űrhajója között. Így megkülönböztetünk bekötött űrsétát, amelynél köldökzsinór köti az űrhajóst az űrhajóhoz, illetve bekötetlen tevékenységet. A bekötetlen tevékenységnél az űrhajós űrruhájának vagy más csatlakoztatott eszköznek kell a létfenntartó berendezéseket magában foglalnia, a köldökzsinóros megoldásnál pedig az űrhajó életfenntartó rendszerére csatlakozik az űrsétát végző személy.
