Halkó Pál: A Volánban biztosított a felfelé áramlás

A felnőttcsapattól sokkal többet vár tavasszal, mint amit az ősszel mutatott, a korosztályos együttesek elé pedig azt a célt tűzte ki, hogy a lehetőségek szerint mindegyik jusson a legmagasabb szintre. Az utánpótlásképzésben az összefogást látja az egyetlen járható útnak, hiszen a tehetségeket – állítja – csak egyfajta speciális szegedi akadémia kialakításán keresztül lehet Szegeden tartani. Halkó Pált, a Tisza Volán SC labdarúgó-szakosztályának vezetőjét az előző szezon értékelésére, illetve az idei évre való előretekintésre kértük.

A Tisza Volán SC labdarúgó-szakosztálya tizenkét csapattal működik, a felnőttek mögött tizenegy teljes felépítettségű korosztály található – kezdi a rendszer ismertetését

Halkó Pál

. A szakosztályvezetőtől megtudtuk: tavaly komoly változások történtek, hiszen beindult az edzőkörforgás, több gárda irányítását vette át más kolléga. „Úgy éreztük, váltani kell, hiszen akadtak olyan együttesek, melyeket talán túl hosszú időn keresztül vezetett ugyanaz az edző, de volt olyan tréner is, aki például egy év szabadságot kért. Ez a helyzet számos megoldandó problémát hozott, hiszen különösen a gyerekeknél, fiataloknál mindig idő kell ahhoz, hogy a játékosok összeszokjanak egy szakemberrel. Utánpótláscsapataink talán ebből is következően nem kezdték túl jól bajnoki szereplésüket, utána azonban fokozatosan jönni kezdtek az eredmények. Összerázódtak az edzők és a csapatok, egyre több jó egyéni teljesítményt figyelhettünk meg, ami bizakodásra ad okot, hiszen a felfelé áramlás biztosítottnak tűnik. Szeretném hangsúlyozni: számunkra a Volánnál a minőségi képzés és a jó játékossá nevelés az elsődleges cél” – mondja.

Számos tehetség röpült ki, de akad még csiszolatlan gyémánt

Kiemelendő az U19-esek szereplése, akik

Hüvös Gábor

vezetésével az ötödik helyig futottak föl a II. osztály Dél-Keleti csoportjában. Bennük igen komoly lehetőségek rejlenek a folytatásra nézvést, hiszen az éllovashoz képest is mindössze öt pont a lemaradásuk. Ráadásul ebből a gárdából számos ifjú vett részt folyamatosan a felnőttek edzésein, illetve szerepelt a nagycsapatban – elég, ha csak

Boldizsár Bálintra, Kéri Tamásra, Vágó Leventére

vagy

Mucsi Mátéra

utalunk.

Halkó Pál Kéri Tamástól

különösen sokat vár tavasszal: úgy véli, ha megfelelő edzésmunkát végez, mentálisan fejlődik, komolyabban veszi a labdarúgást, akkor akár magasabb szinten is megállhatja majd a helyét. Ugyanígy megsüvegelendő az 1999-es korosztály teljesítménye: a szakosztályvezető számára ők jelentik a bizonyítékot arra, hogy igenis szükség van a tömegesítésre. A

Vágó Mihály

által átvett keret remek közösséget alkot, s olyan sok itt a tehetséges, ügyes gyerek, hogy két fronton is versenyeztetik őket: a megyei előkészítő bajnokság mellett a CSLSZ által újonnan kiírt U12-es pontvadászatban. A korábbi évekhez hasonló mértékű játékosmozgást lehetett egyébként megfigyelni az utánpótlásrendszerben, számos fiatal labdarúgót adott el a Volán, s szinte mindegyik csapatba igazoltak is. „Érdemes megemlíteni, a nyáron több játékos eladásából is sikerült viszonylag komolyabb pénzt realizálnunk a szakosztály számára. Akadtak nagy ígéretek a távozók között – mint például az olasz Atalanta által szerződtetett

Forgács Dávid

–, míg mások számára nem biztos hogy üdvözítő megoldást jelentett a távozás, hiszen lehetséges, hogy mi nagyobb lehetőségeket tudtunk volna biztosítani a pályafutás kiteljesítéséhez.

Akadémiai körülményeket szülhet az együttműködés

Hosszú évek óta állandó kérdés: hogyan lehetne gátat szabni annak, hogy a tehetségek elvándoroljanak Szegedről? A helyi utánpótlás-nevelő műhelyek mindenesetre megkezdték az együttgondolkodást: ahogy arról néhány hete beszámoltunk, SZEOL SC Kft. néven egységesítik tizenkét év fölötti közötti korosztályaikat. „Úgy érzékelem, egyre többen látják be, az akadémiákon sincs kolbászból a kerítés. Ezért is indítottuk el tavaly májusban a tárgyalásokat szegedi klubok között, hiszen tisztában vagyunk vele, az utánpótlás-nevelő műhelyek önállóan nem tudnak majd akadémiát elindítani. Ha viszont összefogunk a képzésben, abból kinőhet majd egyfajta speciális szegedi akadémia. Nem bentlakásos rendszerre kell gondolni, hiszen Szegeden ennek nincs realitása. Ahhoz azonban, hogy további akadémiai szintű körülményeket megteremthessük a tehetséges fiataloknak, szükséges az az összefogás, melyből kinő a SZEOL SC, ahová a nyári időszakban igazolhatnak be a tervek szerint a gyerekek. Célunk a következő hónapokra, hogy megteremtsük az együttműködés alapjait, ezáltal izmosodjanak a csapataink, valamint minden szegedi gyerek jusson megfelelő versenyeztetési lehetőséghez. Azt szeretnénk elérni, hogy akik bizonyos korosztályban nincsenek a legjobbak között, más bajnokságokban kapjanak kitűnési lehetőséget. Így akár még jobban is fejlődhetnek, hiszen a versenyhelyzet kihozhatja belőlük a maximumot” – magyarázza. A Volán korosztályos gárdáival szemben Halkó Pál azt az elvárást fogalmazza meg tavaszra: hozzák ki magukból a maximumot a csapatok és egyénileg a játékosok. Természetesen minden korosztályukat a legmagasabb szintre kívánják eljuttatni, ami az U19-esek (és U17-esek) esetében az I. osztályt jelentené. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen ahogy arra az előbbiekben utaltunk, jelenleg túl gyenge a Tisza-parti labdarúgás megtartóereje. „Amire tehát még nagyobb gondot kell fordítanunk, az a játékossá válási folyamat erősítése. Véleményem szerint az egész honi futball gyenge azon a téren, hogy a játékosokat az életkori sajátosságaiknak megfelelő mentális, fizikális és technikai képzésben részesítse. Ezen akarunk változtatni a rendelkezésünkre álló eszközökkel.”

Gólvadászra vadásznak a felnőttek

Ami a felnőtteket illeti, a

Buchholcz Gábor

vezette alakulat sokat botladozott az ősszel, s végül kilencedikként fordult. Tény azonban, hogy a roppant szoros mezőnyben a dobogóhoz képest mindössze öt pont a hátrány. A szakosztályvezető szerint a kék-feketékben jóval több van, mint amit eddig mutattak. „Csapatunknak van tartása a pályán, a srácok egyénileg képzettebbek, mint a többi együttes játékosai. Sajnos a helyzetkihasználásunk nem jó, aminek hosszú idő óta kutatjuk az okát. Egyrészről sajnos hiányzik a keretünkből egy igazi szenzitív, gólérzékeny csatár, a másik ok, amire a futballistákkal folytatott egyéni elbeszélgetések mutattak rá: szükségünk lenne legalább még egy rutinos játékosra

Mórocz Zsolt

mellett, aki adott esetben a pályán összekapja a gárdát. Az első tárgyalások alapján azonban nem ígérhetem, hogy már most, télen orvosolni tudjuk ezeket a problémákat, amiben nem kizárólag az anyagiak játszanak szerepet. Úgy gondolom,

Szilágyi Norbert

visszatérése komoly erősítést jelent a középpályás védekezésben, a pontrúgásoknál és a fejjátékunkban. A saját nevelésű fiatalok közül pedig többen alkalmasak arra, hogy beépüljenek. Völgyi Rolandtól és Kéri Tamásról különösen sokat várunk, nekik kell majd a gólokat is szállítaniuk. Bízom benne, hogy lényegesen több pontot szerzünk, mint az ősszel” – fejtegeti. Milyen infrastrukturális és anyagi feltételekkel számolhat a szakosztály a 2011-es esztendőre? – érdeklődünk végük Halkó Pálnál. „Azzal a támogatással, amit a felnőttek kapnak, a szezon végéig biztosított a helyzetünk. Szakosztályi szinten is rendben vagyunk, de előrevetítem, a következő évben lesznek gondok az utánpótlás terén, nem fogunk még egyszer ilyen eredményesen játékost értékesíteni, mint most. A következő esztendő nehezebb lesz, de szeretnénk ennek elébe menni, s megtalálni azt a befektetőt, aki csatlakozik a szakosztályhoz. Bízunk abban, hogy az önkormányzat is lehetőséget lát a SZEOL SC-ben, s koncentráltabb támogatásra számíthatunk, illetve reméljük, a társasági adózás sportot érintő változásaiból is minél hamarabb profitálhatunk” – összegez.