A diákok hordozták a forradalom parazsát

Október 20-án Csoma Lajos mesélte el 1956-os élményeit a hódmezővásárhelyi Emlékpont rendhagyó történelemóráján. Az előadó – aki 1956 októberében gimnazistaként a nemzetőrség tagja lett – beszámolóját a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola és a Németh László Gimnázium diákjai kísérték figyelemmel.

Csoma Lajos

1953-ban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait a Bethlenben, ahol 1956. október 6-án

Rajk László

újratemetése sokkolta a diákságot. Nem értették, hogyan lehetséges az, hogy, akik meggyilkolták, most rehabilitálják. Úgy érezték, ez nem bocsánat a kommunisták vétkeire. Bár ez a kérdés történelemórán is felmerült, de a tanáraiktól nem kaptak elfogadható magyarázatot. Az előadó arról is szólt, hogy október 16-án Szegedre kellett utaznia és népkerti állomáson találkozott egyik tanulótársával,

Zrínyi Péterrel

. Tőle értesült a szegedi diáknagygyűlésről, amelyre Péter meghívást kapott. Együtt mentek az egyetemre, a bölcsészkar Auditórium Maximumába, ahol végigkövették az ország első diákgyűlését, amelynek során megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ). A helyiség befogadóképessége ötszáz fő, de körülbelül ezren voltak, s emellett az egyetem mögötti futballpálya is egyetemistákkal volt tele. Csoma Lajosnak és Zrínyi Péternek a zsúfoltság ellenére sikerült bejutni a terembe. Minden hozzászóló egyértelműen egy önálló egyetemi ifjúsági szervezet létrehozása mellett állt ki. Itt hangzott el először az a követelés, hogy a szovjetek vonuljanak ki Magyarországról, amit Lejtényi András vetett fel. Csoma Lajos is felszólalt, s indítványozva, hogy középiskolások is lehessenek tagjai a MEFESZ-nek - javaslata végül nem kapott támogatást. Másnap a Szegeden történteket elmesélték vásárhelyi diáktársaiknak és

Gyáni Imre

igazgatónak is, aki higgadtságra intette tanítványait. Október 18-án a gimnázium DISZ-szervezete (az állampárt ifjúsági társszervezete, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége helyi csoportja) rákényszerült, hogy diákparlamentet hívjon össze, Gyáni Imre igazgató 19-én, pénteken reggel a délutáni órákra a gimnázium kultúrtermébe engedélyezte a gyűlést. Ezen a tanulóifjúság hetvenöt–nyolcvan százaléka jelent meg. Gyáni Imre és a DISZ vezetői elnököltek. A jegyzőkönyvet Csoma Lajos vezette, az első hozzászóló

B. Kovács Ferenc

volt, aki a kötelező mezőgazdasági munkák ellen tiltakozott. Zrínyi Péter az orosz nyelv kötelező tanulása ellen emelt szót, Csoma Lajos pedig az orosz csapatok itt tartózkodásának jogosságát kérdőjelezte meg és vitatta a Varsói Szerződés létjogosultságát.