Egyházüldözéstől a földreformig - Új kiadványok az Emlékpont gondozásában + FOTÓK

Az Emlékpont Emlékeztető című folyóiratának első nyomtatott kötetével és Vincze Gábor történész új könyvével ismerkedhettek meg a közgyűjtemény kedd délutáni rendezvényének látogatói. Miklós Péter intézményvezető hangsúlyozta: mindkét kiadványnak lesz folytatása.

Az Emlékeztető korábban online formában jelent meg, s most első alkalommal készült el nyomdai úton. A kötet az Emlékpont tavalyi konferenciáinak anyagát tartalmazza, szó van benne az első világháborúról, a trianoni veszteségről és a földreform – amelynek tavaly folt a hetvenedik évfordulója - kérdéséről is. A tudományos folyóiratban a tanulmányokon túl elsősorban helyi kiadású könyvek recenziói is helyet kaptak. Az egyes lapszámok összeállításáról szerkesztőbizottság dönt, amely grémium tagjai a Szegedi Tudományegyetem professzorai, a VERITAS Történelemkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai közül kerültek ki. A kiadványban olvashatóak nagyobb ívű tanulmányok, míg a Műhely rovatban tudományos kutatások aktuális állásáról, részeredményeiről közölnek írásokat. Az esten bemutatott másik munka szintén egy sorozat kezdőkötete.

Vincze Gábor

, az Emlékpont egykori történésze még vásárhelyi időszakában végzett kutatásai alapján írta meg a református egyházat a kommunista hatalom oldaláról 1945 és 1948 között ért támadásokat feldolgozó könyvét „A legnagyobb nyugtalanság tapasztalható…” címmel. A mintegy százoldalas, különböző levéltárakban végzett kutatómunka eredményeként megvalósult kötetet bemutatva Vincze Gábor elmondta: az Emlékpontban megtalált kutatási témák közül az egyik első volt az 1945 utáni egyháztörténet, amelynek addigi hiányával találkozott. A dokumentumok feldolgozása során kirajzolódott, hogy amint 1945 után betette lábát a szovjet hadsereg, a helyi kommunista erők hozzáláttak a hatalom megszerzéséhez és megkezdődött az egyházak üldözése. A történész kifejtette: míg 1945 és 1947 között inkább a helyi bosszúállás irányította ezt a folyamatot, addig 1948-tól már központilag irányított, szervezett és tudatos fellépésről beszélhetünk. Az önmagát népi demokráciának tituláló hatalom fő ellensége a római katolikus egyház volt – hiszen annak vezetője a „kapitalista” Olaszországban székel –, a protestáns egyházakat viszont kezelhetőbbnek vélték a kommunisták. Az egyházak elleni küzdelem fő eszközei azok a népbíróságok voltak, amelyek pártdelegáltakból álltak, így pártbíróságként hozhatták meg a jogszabályokat önkényesen alkalmazó ítéleteiket. Az eseményen

Miklós Péter

intézményvezető az Emlékeztető kötetének megjelenését novemberre a tudomány napjához kapcsolódóan ígérte, míg az Emlékpont könyvsorozatának folytatásaként négy kötet áll kiadás előtt.

Bálint Lászlónak

az 1956 utáni Csongrád megyei megfigyeltek témakörben írott munkáját,

Bencsik Péter

Hódmezővásárhely 1945 és 1949 közötti politikai életét feltáró könyvét, valamint

Kovács Imre Attila

Vásárhely 1945 után irodalmi életét bemutató kötetét, valamint Miklós Péternek a katolikus egyház ellen 1945-1950 közötti, állami kommunista fellépést feltáró munkáját tervezi kiadni a közgyűjtemény.