Fesztiválok: nő az érdeklődés, rengeteg a rendezvény

Magyarország az elmúlt két évtizedben fesztiválország lett, több ezer rendezvény van évente, ezek a települések számára fontos bevételi források, de csak folyamatos fejlesztéssel lehet tartani a lépést. Erről egy csütörtöki budapesti kerekasztal-beszélgetésen esett szó.

A Kinek jó a fesztivál? - avagy hogy jön ki a matek című rendezvényen turisztikai szakemberek, szervezők mellett a zene és a média, valamint a számos hazai fesztivált támogató Heineken Hungária képviselői is jelen voltak. Átlagban 2,82 vendégéjszakát töltenek el a fesztiválra utazók Magyarországon, a fesztiválozók 19,5 százaléka vesz igénybe fizetős szállást, a legnépszerűbbek a gasztronómia és a zenei jellegű rendezvények, amelyeken egy-egy háztartás 18 ezer forintot költ el - sorolta a fesztiválozási szokásokra vonatkozó legutóbbi, 2010-es kutatás eredményeit

Nemes Andrea

, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai és vendéglátóipari főosztályának vezetője. Megemlítette, hogy a minőségi fesztiváloknak köszönhetően szélesedett a turisták által preferált idősáv, és Budapest, valamint a Balaton mellett már városok és régió is az idegenforgalom vonzáskörébe kerültek. Mint kifejtette, a fesztiváloknak nagy szerepük van a gazdasági versenyképesség növelésében. Kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2007 óta biztosít pályázatok útján évente változó keretösszeget a fesztiválok támogatására. A legnagyobb összeget 2009-ben (700 milliót), 2011-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium írta ki a pályázatot (ekkor 150 millió volt a támogatási összeg), idén 330 millió oszt ki az NKA.

Kundi Viktória

, a Kodolányi János Főiskola turizmus tanszékének adjunktusa szólt arról, hogy a legjelentősebb gazdasági hatást a Sziget fesztivál generálja, ez évente összességében 3,2 milliárd forintos bevételt jelent. "A települések számára a fesztiválok indukált hatásai, az imázsformáló erő a legjelentősebb" - tette hozzá.

Csákovics Gyula

, a Balaton Soundnak 2007 óta otthont adó Zamárdi polgármestere arról beszélt, hogy a településen az első fesztivál megrendezése óta évről-évre 10-15 százalékkal nő a vendégéjszakák száma, azóta nem kellett adót emelni, a helyi építményadó fele a maximálisan kiszabhatónak, ingyenes a parkolás, és jelentős fejlesztések zajlottak pályázati úton, hitelfelvétel nélkül. "Éves költségvetésünk 34 százalékát tudjuk fejlesztésekre fordítani".

Fülöp Zoltán

, a soproni VOLT és a zamárdi (idén MasterCard nevet is használó) Balaton Sound egyik alapítója és főszervezője arról beszélt, hogy bevételeik legnagyobb része, 65-70 százaléka származik a jegyeladásokból, ezután következnek a szponzori bevételek (20 százalék), majd a vendéglátásból, kereskedelemből származó pénzek. Ehhez jön még hozzá az idén a VOLT fesztivál esetében a mintegy 5 százalékos önkormányzati-állami támogatás. A fesztiválszervező tájékoztatása szerint az elmúlt években a lemezpiac összeomlása óta többszörösére nőtt egy-egy zenekar gázsija, ráadásul hatalmas a kereslet, mivel egy hétvégére 30-40 nagyfesztivál is jut a világban. hozzátette: vannak számukra megfizethetetlen sztárok (ilyen a Red Hot Chili Peppers vagy a Rolling Stones), de ritkán, szerencsével sikerül olyan produkciókat is Magyarországra hozni, amelyek egymillió dollár feletti gázsit kérnek a fellépésért (Metallica, Eminem, Linkin Park, Coldplay). "A számunkra leginkább elérhető headlinerek 200 ezer és egymillió euró közötti összeget kérnek, ide tartozik például az Arctic Monkeys, a Muse, a Thirty Seconds to Mars vagy a Blink 182".

Szabó Zoltán

, az Index tartalomfejlesztési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy-két évben több közepes méretű fesztivál függesztette fel működését vagy szűnt meg (például a Hegyalja), mert - mint fogalmazott - kisebb bevételeik miatt egyre kevésbé képesek lépést tartani a szolgáltatásokban, a színvonalban a nagyokkal. Elmondta azt is, hogy nő a szakadék a külföldi és a magyar fesztiválozók között, a hazai gazdasági helyzet miatt kiszorulóban van a magyar közönség.