Pénteki programajánló: Egmont, Vad Fruttik és 100% magyar + VIDEÓ

A Kapcában 100% magyar zenék szólnak péntek este, míg a JATE Klubban a Vad Fruttik és a ZUP lép fel. A színházkedvelőknek a Reök-öt ajáljuk, ott az Egmont című drámát láthatja a nagyérdemű a Maladype Színház tolmácsolásában.

Egyetemes magyar kultúránk és hagyományaink tükrében a nemzeti ünnepünk: március 15. címmel rendeznek Közéleti Kávéházi estet 17 órától a

Korona Hotelben

. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület rendezvényének vendége Mester József Tamás költő lesz Pécskáról, közreműködik Farkas Annamária operaénekes (Kolozsvár), Takács Éva népdalénekes, a Sándorfalvi Kamarakórus, Erdélyi József citeraművész, Vass Ildikó népdalénekes, Publik Antal előadóművész, Fazakas János előadóművész és Mizsei Zoltán tangóharmonika művész. Az est házigazdája vitéz Szilágyi Árpád, a Magyar Kultúra lovagja. "Musicbridge” – „A Zene Hídja” kórushangverseny hazai és határon túli kórusok részvételével 18 órától a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. Fellép az Szte Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Gyermekkara, a Tömörkény István Gimnázium Leánykara, az Szte Pedagógusképző Kar Argenteus Vegyeskara, a szabadkai Musica Vegyeskar és a Kolozsvári Református Kollégium Énekkara.

Megkezdődnek a Frankofón Filmnapok, mely keretében változatos programmal várják a közönséget. A filmnapok szervezői a Frankofónia Nemzetközi Szervezete tagországainak filmjein keresztül mutatják be, milyen sokszínű is a frankofón világ. A Frankofón Filmnapok öt nagyvárosban (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szolnok) is megrendezésre kerül a helyi Alliance Française-ek segítségével. 18 órakor tartják a hivatalos megnyitó a

Belvárosi moziban

, majd 18.30-tól a Hosszúhullám című filmet vetítik. A Les grandes ondes 2013-as színes, feliratos, svájci-francia-portugál vígjátékot Lionel Baier rendezte. 1974 tavaszán újságírók utaznak Portugáliába beszámolót készíteni a svájci segélyekről. A VW kombiban egyre feszültebb a hangulat. Majd véletlen úgy hozza, hogy a csapat belecsöppen a forradalomba. A Grandos Filmklubban ezúttal Gabesz ajánl filmet, Nebraska című alkotást vetítik 19 órától a

Grand Caféban

.

Goethe Egmont című drámáját láthatja a nagyérdemű 19 órától a

Reök-palotában

. A darab főhőse „az istenek kedvence” a nyers, egyenes, életvidám és szabadságszerető Egmont, a XVI sz. németalföldi függetlenségi harcok hőse és közkedvelt személyisége. A történet, a félig középkori Brüsszel flamand kispolgári környezetében, a csatákból hazakerült katonák és főrendek között játszódik, olyan időkben, melyben kibontakozik a kor sajátos egyénisége, megfoghatóvá válik a reformáció szelleme és a spanyol ellenreformáció hideg könyörtelensége. A főszereplő tragikus helyzete az, hogy egyszerre akar hű lenni népéhez és uralkodójához. Bukásában magára marad, és csak ekkor ébred annak tudtára, hogy lehetetlenség kétfelé hűnek lenni.

Az Egy tisztességes éjszaka című darabot 19.30-tól láthatja a nagyérdemű a

Pinceszínházban

Boros Tamás rendezésében. Kolozsváron, valamikor a XX. század első felében volt egy nyugodt, kedves életű kis kupleráj, a Gerendás. Ennek a Gerendásnak állandó, tiszteletbeli vendége volt Kelepei Jenő, helyi egyetemista, akit annyira megkedvelt a ház népe, hogy a bordélyházat vezető Mutter felajánlotta neki, költözzön be közéjük, éljen olcsóbban, jobban, finomabb, otthoni ízekkel, és legyen ő a férfi a házban, mondhatni, kakas a tyúkocskák között. Az élet már-már idilli volt a Gerendásban, a régi és az új lakók számára egyaránt, míg nem egy szép napon Kelepei mamája úgy döntött, meglátogatja az ő egyetlen kisfiát Kolozsváron… A színpadi adaptáció Hunyady Sándor „A vöröslámpás ház” című novellájából készült, amelynek filmes feldolgozása Makk Károly rendezésében, Cserhalmi György és Psota Irén főszereplésével korábban nagy sikert aratott hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A Claps For Caroline, a Handout és a Rhythm Faces lép fel a 20.30-tól a

Live Music Clubban

(ex Gin tonic).

„Szabadság, egyenlőség, testvériség” - 100% magyar zenék egész este a

Kapca Kávézó-Bisztróban

21 órától. "Tudják-e, hogy milyen volt a szexuális felvilágosítás a szocializmusban? Hogy mit jelentett Boros Lajos számára a pol-beat? Hogy hány kilót emelt Bodrogi Gyula öltönyben? Hogy nézett ki Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs és Szeged a 60-as években? És hogy hogyan énekeltük a Himnuszt az iskolai évnyitókon?" - mindez kiderül 21 órától Magyar Retro 2 dokumentumfilmből. A vetítést követően a jó hangulatról DJ Suhaid (Tilos Rádió), Suhov és Dj Wowbagger gondoskodik. Visual: Fényszigor! Vad Fruttik és ZUP koncert lesz a

JATE Klubban

21 órától. A Vad Fruttik 2005-ös megalakulása után első klipjével, a Nekem senkim sincsen számmal robbant be a zenei köztudatba. Tavaly februárban 3 számos EP-t jelentettek míg, decemberben pedig Darabok című nagylemezzel rukkoltak elő.. A ZUP-ot a Farkas-testvérpár alapította, 2007-ben kezdték meg működésüket Záhony Unplugged Project néven. 2013 újabb mérföldkő volt a banda életében, márciusban megjelent a Füstjelek szélcsendben című 9 számos nagylemezük bakeliten és CD-n, második nagylemezük idén várható. http://www.youtube.com/watch?v=22PK4sXhcpM

Folyamatos kiállítások, programok:

A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

Üzenet az üvegvárból címmel a Dózsa utca 2. szám alatti

D2-ben

Litauszki Ágnes, Kosztándi Orsolya és Miklós Mónika alkotásaiból nyílt kiállítás. Három ifjú tehetség mutatkozik be, akik a Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskola képi ábrázolás szakának végzős, építészeti síküveg szakirányos hallgatói. „A kiállítás egy kísérlet arra, hogy minél több emberrel megszerettessük, vagy legalább más szemszögből láttassuk az üveget, mint olyan anyagot, ami bár érzékeny, törékeny - és ebből kifolyólag múlékony-, ám mégis erős, masszív, időtálló, ami kiválóan alkalmas a megmunkálásra.” Az üvegből készült sík alkotásokon kívül megtekinthetők továbbá az alkotók festményei és grafikái is, melyeket hasonló szellemben készítettek. A kiállítás ingyenesen megtekinthető a D2 ifjúsági irodájának termében, hétköznaponként 14 órától 18 óráig.

Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.