Keddi programajánló: Sziveri-emlékest, Prezi és az ukrán válság

Sziveri János vajdasági költőre a Zeroban emlékeznek, Tóth Gy. László politológus, publicista könyveit a KDNP-székházban mutatják be, míg este Folkkocsmába és PopArt koncertre invitálják az érdeklődőket.

Internet Fiesta – az érdeklődőket 14 órától várják a

Somogyi-könyvtárba

. 14 órától Európa a neten – a Europe Direct Szeged munkatársának előadása az Európai Uniós információs forrásokról. 15-től Mutasd a profilod, megmondom ki vagy címmel beszélgetés az internetes kultúráról, a közösségi média hatásáról. 15.30-tól Viszlát Power Point – helló Prezi! – egy hazánkban kifejlesztett egyedülálló prezentációs szoftver bemutatására invitálják az érdeklődőket. „Sikerünk titka” címmel tart előadást a Prezi 14.30-tól az

Informatóriumban

. Az Új Nemzedék Plusz Kontaktpont a Junior Achievement Magyarország társszervezésében „Sikerünk titka” címmel nyilvános programsorozatot indított útjára. Ennek célja, hogy egy-egy sikeres magyar vállalkozás bemutatásán keresztül hívja fel elsősorban a fiatal generáció figyelmét és inspirálja arra, hogy ma is lehetséges saját ötlet által sikereket elérni Magyarországon. A Prezi flash-alapú, internetes prezentációkészítő szoftver. A céget három magyar fiatal - Halácsy Péter, Somlai-Fischer Ádám, valamint Árvai Péter - alapította meg 2008-ban. Mottójuk, “Középpontban az ötletek, középpontban a gondolatok.” Ma már mintegy 30 millió felhasználójuk és több mint 140 munkatársuk van, akik 26 országból származnak.

Dinnyés József daltulajdonos megzenésített Sziveri verseket ad elő 17 órától a

Zero Art Caféban

. Immár 24 éve, hogy elragadta tőlünk a szörnyű betegség Sziveri János (Muzslya, 1954. március 25. – Budapest, 1990. február 1.) vajdasági költőt. Ezen a napon lenne 60 éves. Ha a hivatalos magyar irodalom nem is tartja annyira számon, mégsem felejthető el a munkássága. Kristálytiszta szépségű verseit egyetemista fiatalok olvassák, szeretik. Kitörölhetetlenül jelen van és él az irodalomszeretők tudatában. A Délalföldi Művészeti Kör és az ART-TOUR Kortárs Összművészeti Egyesület közös rendezésében versei felolvasásával emlékezünk meg rá. A rendezvényt megnyitja Kisimre Ferenc újságíró, közreműködnek a DéeMKá tagjai. A Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány minden érdeklődőt szeretettel vár Tóthy Gy. László politológus, publicista Nyílt vizeken és Háború a jobboldal ellen című könyveinek szegedi bemutatójára 17 órára a

KDNP szegedi székházába

. A szerzővel Miklós Péter történész beszélget. Az ukrán válság - avagy Keleten a helyzet változatlan?! címmel 17 órától a

Millenniumi Kávéházban

tartanak előadásokat. Résztvevők: Varga Beáta, az SZTE docense, történész; Tálas Péter címzetes egyetemi tanár, NKE, biztonságpolitikai szakértő és J. Nagy László, az SZTE Történettudományi Doktori Iskola vezetője.

Tehetségnapi koncert lesz 18 órától a

Millenniumi Kávéházban

. A Piarista Mester Tanoda Népi ének, Népi hegedű, Koboz tanszak diákjainak bemutatkozása és Népzenei Kamaraműhely koncertje. Felkészítő tanárok: Fábri-Ivánovics Tünde (népi ének), Fábri Géza (koboz), Lipták Dániel (népi hegedű). Miből lesz a pohár és hova tűnik? - 19 órától folytatódik az Észt Hét programja a

Grand Caféban

. A 2013-es dokumentumfilmet eredeti nyelven, magyar felirattal tekinthetik meg az érdeklődők. Három évvel ezelőtt 7500 ember várta lélegzetvisszafojtva a csodát, az Egyesült Észtország Párt születését. Volt egy pillanat, amikor több ezren hitték, hogy a színház megváltoztathatja az észt politikát. A folyamatosan új utakat kereső NO99 Színház 2010-es bravúrja minden demokráciában élő ember számára tanulsággal szolgál – manipuláció, demagógia, blöff és hatalom játékának vagyunk egyszerre tanúi és áldozatai. Izgalmas és elgondolkodtató dokumentumfilm egy Európában egyedülálló, nagyszabású színházi-társadalmi kísérletről, mely kíméletlenül a választópolgároknak szegezi a kérdést: kinek a kezében van valójában a döntés? http://www.youtube.com/watch?v=VuIfrXdRkkw Szüless újjá a Fa Ló évében - ez a témája a

Concordia Kultúrműhelyben

19 órakor kezdődő estnek. Azt ma már mindenki tudja, hogy a kínai asztrológiában állatok szimbolizálják a hónapokat. De vajon azt is tudja mindenki, hogy 2014-ben a Zöld Ló időszaka lesz? És miért zöld a ló? Mi határozza meg az ilyen éveket, és milyen erő ébresztésének kedveznek? Hogyan alakul az öt elem egyensúlya a Ló évében? Előadásunkból kiderül, mi jellemzi a februárban kezdődő új ciklust a kínai horoszkóp szerint, és hogy mire érdemes odafigyelnünk, ha örömmel és elégedetten szeretnénk visszatekinteni a Ló évére. Megtudhatjuk, mi minden segíthet hozzá, hogy tetteinket és terveinket sikerüljön a természethez és ennek az időszaknak a jellegéhez igazítani. Folkkocsma lesz a

Zero Art Caféban

20 órától, ahol a jó hangulatról a Ménkű Banda gondoskodik. PopArt koncert lesz 20 órától a

Millenniumi Kávéházban

, Az együttes a 70-es, 80-as évek slágereit játssza: Abba, Santana, Creedece, Vaya con Dios, stb., vagyis egy kellemes kikapcsolódást nyújtó estre hívja könzöségét. Az együttes tagjai: Pintér Anita, Száraz-Nagy Brigitta - ének, Erdélyi Tibor, Zoltai Attila - gitár, Bozsér Zsolt - billentyű, Kalocsai Géza - dob, Blaskovics László – basszusgitár.

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.