Hétvégi programajánló: Kovács Kati koncert és víz világnapi programok

A Szent István téri víztorony egész hétvégén tárt kapukkal várja a látogatókat, szombaton lesz '80-as Party, míg vasárnap este Kovács Kati koncertezik az IH Rendezvényközpontban.

Ismét Víz Világnapi Nyílt Napok a

Szent István téri víztoronyban

egészen vasárnapig. Az „Öreg Hölgy”, a Szent István téri műemlék víztorony ismét Nyílt Napokon várja az érdeklődőket a Víz Világnapja alkalmából. Az állandó kiállítások – a szikvíz, a fizika története – mellett az ősszel összeállított „Képek a múltból” című kiállítást is megtekinthetik a látogatók, melyen keresztül betekintést nyerhetnek a szegedi vízellátás és csatornázás múltjába. Vízzel kapcsolatos hasznos kiadványokkal, játékokkal várjuk az érdeklődőket. A víztoronyba kilátogató általános iskolai (felső tagozatos) és középiskolai csoportok között egy „Vízmű túrát” sorsolnak ki, amely során a nyertesek megismerkedhetnek teljes körűen a Szegedi Vízmű Zrt. tevékenységével. A nyertest „körbevezetik” egy ivóvíztermelő telepen, a vízminőség vizsgáló laboratóriumunkban, megtekinthetik a látogatók elől elzárt Tarjáni víztorony egy részét, valamint a szennyvíztisztító telepet, mindezt a Vízmű által biztosított autóbusszal, szakemberek vezetésével. A Szent István téri víztorony péntektől vasárnapig 10 és 17 óra között lesz nyitva. Móra Ferenc születésének 135., halálának 80. évfordulója alkalmából emlékérmet bocsát ki a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Csongrád Megyei Szervezete a kultikus író születésének és halálának kerek évfordulója apropóján. Az érmet, melynek egyik oldalán Móra Ferenc, másik oldalán a Kultúrpalota homlokzati képe látható, március 22-én mutatják be a

Móra-múzeum kupolacsarnokában

15 órakor. A rendezvényen az érdeklődők megismerhetik a Fritz Mihály szobrász- és éremművész által készített, Szabó Géza ötvösmester műhelyében vert emlékérmét, valamint a „Múzeumigazgatók” éremsorozat korábbi darabjait is.

Homo Ludens Project: Vinka Gameperformance szombaton 18 órától a

Reök-palotában

. "Derültél már döbb-nevetve? Fújtál már kalapgömböt? Ismered Vinkát? Tudod mi az a gameformance? Minden kérdésre hümfejcsóva? Akkor március 22-én a Reök palotában a helyed! Vinka most csak megcsillantja az orrhegyét, de nemsokára kiderül számodra, ki is ő valójában. Ami biztos: Vinka arra biztat, adj teret, szót és lehetőséget elzárt gyerek-énednek" - írják. A Gameformance egy Vinka által kreált új műfaj, ami a játék és a performance szavak összevonásával jött létre azzal a céllal, hogy rákérdezzen és rámutasson arra, hogyan menthető át a játékos életszemlélet a hétköznapokba… A Vinka gameformance valójában egy fenntarthatósági program: a gyerekkori játékos szemléletet, az őszinteséget, az együttműködést és az asszociációs értelmezés-gomb működését éleszti fel és tartja fenn. A Vinka gameformance elsősorban élményharácsoló csapatjáték felnőtteknek. A játék része a Vinka performance. Jegyek a Reök-palotában válthatók. Az Észt Hét keretében a Ballada a világ elfogadásáról című 2013-as játékfilmet vetítik szombaton 19 órától a

Grand Caféban

. Észtországban nincs filmipar, csak néhány őrült, költséges hobbival – vallja Veiko Õunpuu rendező. Az észt film fenegyerekének, a legendás Őszi bál szerzőjének legújabb alkotása igazi anti-western. Főhőse a semmirekellő, hedonista Fred naphosszat bágyadtan nézelődik és álmodozik, állása elvesztését egykedvűen nyugtázza. Az sem rázza fel őt a rezignált szemlélődésből, amikor a barátnője bejelenti hogy terhes… illúziókba menekül a munka és a felelősség elől. Szabadnak hiszi magát, de ez a szabadság nem több puszta képzelgésnél. Mégis választásra kényszerül a hagymázas írói ambíciók, és a korlátokkal teli, kispolgári élet apró „örömei” között. A remek zenéktől kísért melankolikus ballada görbe tükröt tart napjaink társadalma, és spleenben tocsogó, gyakran kilátások nélkül tengődő ifjúsága elé. A Free range meghívást kapott az idei Berlinale „Forum“ programjába. http://www.youtube.com/watch?v=6gY5HgkpOwk '80-as Party 11 éves szülinapi buli lesz szombaton 21 órától a

Live Music Clubban

(ex Gin tonic) "Több, mint egy évtizede mi sem gondoltuk volna... Ünnepeljünk együtt! Régi és új arcok gyertek, és adjatok ki mindent magatokból! Éljen az új hullám a múltból és a jelenből" - invitál Sziszi & Tomi. Szombaton a

Rongy Kocsmában

hosszú szünet után a JDZ koncertezik. https://www.youtube.com/watch?v=Zk5Aw0hZUxE Kovács Kati a magyar könnyűzenei élet élő legendája, évtizedek óta egyik legsokoldalúbb és legsikeresebb énekesünk. Az énekesnő vasárnap 18 órától az

IH Rendezvényközpontban

lép fel. Az egyetlen előadó, aki együtt dolgozott az ILLÉS, a METRO, az OMEGA, az LGT, a V'MOTO-ROCK, a GEMINI, és a FONOGRÁF együttessel is. Több, mint ötszáz dalt tart repertoáron, olyan zeneszerzők és szövegírók dalait énekelte lemezre, mint Szörényi Levente, Presser Gábor, Malek Miklós, Lerch István, Koncz Tibor, Gábor S. Pál, Aldobolyi Nagy György, Tolcsvay László, Victor Máté, illetve Adamis Anna, Sztevanovity Dusán, Demjén Ferenc, Bradányi Iván, Sülyi Péter, S. Nagy István és természetesen Szenes Iván. Bejárta az egész világot, kivételes hangjával számos nemzetközi versenyen kápráztatta el a közönséget és hozta el kis hazánk számára a fesztiváldíjakat. Megszámlálhatatlan slágere közül jó néhány felcsendül a koncertjén is az IH Rendezvényközpontban, ahol olyan fiatal, tehetséges zenészekkel dolgozik együtt, mint a No Commerce zenekar, Kolta Gergő vezetésével. http://www.youtube.com/watch?v=hiovfbqBqFE

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.