Belső-Erdély népi vallásosságának emlékei a Móra-múzeumban

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők péntektől a szegedi Móra-múzeumban a Sosem láttam szebb termőfát... című tárlaton.

Orbán Imre

muzeológus, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: néhány hétre, hónapra egy cseppnyi Erdély költözik a szegedi Kultúrpalota falai közé. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. Megfigyelhető, miként hatottak egymásra a magyar, román, szász, örmény nemzetiségű, római, görög vagy örmény katolikus, ortodox, református, evangélikus vallású emberek szokásai. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A ládák között van, amelyik magyar és akad olyan is, amelyik román családtól került a kiállítás anyagának gerincét adó Harangozó Imre-gyűjteménybe. A Szakrális Művészetek Hete programsorozat részeként nyíló tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy

Luthert

ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.