Hódmezővásárhelyről, Forráskútról, Szegedről és több más településről is érkeztek lakosok a Munkácsy utcaiak találkozójára a Móra-múzeumba. A csütörtöki napon a Munkácsy utcában élők ingyen tekinthették meg a Munkácsy-kiállítást – cserében a szervezők arra kérték őket, hogy a festőzsenivel és lakhelyükkel kapcsolatos gondolataikat vessék papírra.
A Móra Ferenc Múzeum aulájába kikészített díszes könyvben a hódmezővásárhelyi Vér család a művésszel kapcsolatos gondolatait fogalmazta meg: „A legnehezebb sorsú emberek alkotják a legkiválóbb műveket, így volt ez
Munkácsy
esetében is. De a tehetség és a zsenialitás szerencsére mindig utat tör magának!” A Balogh család a szegedi Munkácsy utcaiak nevében a közterület elnevezésének történetéről írt: „Munkácsy Mihály 1880-ban
<…>
nagy megtiszteltetésnek vette, hogy Felsőváros régi utcáját, a Minorita utcát róla nevezték el. A Munkácsy utca mai lakói (számuk alig éri el az egy tucatot) köszönik a legnagyobb magyar festőnek az élményt adó tárlatot, a rendezőknek pedig az egyedülálló ötletet és meghívást.” Számos településen Munkácsy halála után nem sokkal neveztek el közterületet a felejthetetlen alkotóról; Makó városa például még a haláleset évében döntött ekképpen, Zalaegerszeg három évvel később határozta el magát, Kiskunfélegyháza 1929-ben, Szombathely pedig 1950-ben nevezett el utcát Munkácsyról. A Móra Ferenc Múzeum az országban elsőként rendezte meg a Munkácsy utcaiak találkozóját a festőzseni nagyszabású kiállításának apropójából. A tárlaton 41 műalkotást tekinthetnek meg az érdeklődők, a bemutatott kollekció biztosítási értéke 7 milliárd forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.