Göncz-művek: a fordító, államfő és díszdoktor tárlata + FOTÓK

Göncz Árpád írógépe, első műfordítása és a legújabb róla készült monográfia, amit egy koreai doktorandusz jegyez – sok más mellett ezekkel is találkozhatunk az SZTE Klebelsberg-könyvtár aulájában a kilencvenéves korábbi köztársasági elnök tiszteletére rendezett kiállításon.

A tárlat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Göncz Árpád Titkárság rendezésében és a SZTE Klebelsberg-könyvtár közreműködésével jött létre. A budapesti bibliotéka listája alapján jórészt a szegedi egyetemi könyvtár példányai kerültek a tárlók alá, Göncz Árpád Titkársága biztosította a személyes tárgyakat, fényképeket, valamint a külföldön megjelent műveket – tudtuk meg

Rácz Béláné

csoportvezetőtől.

Göncz Árpád

gyermekkönyveket is fordított, a Szabó Ervin-könyvtár ezeket is bemutatta, de a szegedi bibliotéka ilyeneket nem őriz. A tárlaton számos kuriózumot megcsodálhatunk. Láthatjuk például Göncz Árpád első szépirodalmi fordítását,

Huxley

Lángész és az istennő című kötetében, mely az Európa Kiadónál jelent meg. Ezt később fordítások sora követte, az angol nyelvű irodalmak vonzották, főként amerikai, brit, de ázsiai és afrikai szerzőktől is fordított.

Angolosan

Hogyan kezdődött? Az ’56-os forradalom után, amikor Bibó István üzenetét eljuttatta a nyugati államoknak, perben elítélték. A börtönben azt állította, hogy tud angolul, és meg is tanult. Szabadulása után, 1964-ben kezdett irodalmi fordításokkal foglalkozni. A tárlat megmutatja, hogy Göncz Árpád nemcsak a Magyar Köztársaság elnökeként, illetve olyan jelképként alkotott jelentőset, aki a második világháború idején, fiatal korában az antifasiszta ellenállásban, majd ’56-ban a forradalomban küzdött meggyőződéséért. Műfordítóként és íróként is kiemelkedő művet hozott létre, innen a cím: „Göncz-művek” – mondta el portálunknak Gulyás András nagykövet, Göncz Árpád Titkárságának vezetője. Göncz Árpád jószerével végigélte a huszadik századi Magyarország legnehezebb időszakait, majd a Magyar Köztársaság első elnökeként vált ismert és népszerű emberré. A tárlat egy másik arcélt céloz: az íróét, műfordítóét, aki többek között a szegedi egyetemen is tanított a ’80-as években műfordítás-elméletet és -gyakorlatot, később az universitas díszdoktori címet adományozott neki – magyarázta a nagykövet.

Bibó, Bajcsy-Zsilinszky