Kiállítások, előadássorozat és egy konferencia előzi meg az idén nyolcvanéves Szegedi Szabadtéri Játékok nyitódarabja, Madách Imre Az ember tragédiájának július 1-jei bemutatóját - jelentette be Bátyai Edina fesztiváligazgató hétfőn a Tisza-parti városban.
A rendezvénysorozat célja, hogy minél több fiatal eljöjjön, s megnézze nemzeti drámánkat a szegedi Dóm téren - mondta a színházi szakember a kezdeményezésről tartott sajtótájékoztatón. 2009-ben
Balázs Péter
szolnoki színházigazgató indította el azt a kampányt, amely igyekszik diákokkal megismertetni a Madách-művet. Ehhez csatlakozva a dráma szegedi színpadra állításában - melyet
Vidnyánszky Attila
irányít - helyi és debreceni egyetemisták is részt vesznek majd - közölte az igazgató.
Kovács Ágnes
színháztörténész elmondta, Az ember tragédiája volt az a mű, amely végigkísérte a szabadtéri játékok nyolc évtizedes történetét, s minden bemutató szinte "nemzeti ügy" volt. Április 27-én színháztörténeti konferenciát rendeznek, amelyen felidézik a korábbi előadásokat. A közelmúltban újra megnyílt a Móra Ferenc Múzeum színháztörténeti kiállítóhelye, a Varga Mátyás-ház, ahol a száz éve született művész munkásságát bemutató tárlaton a tragédiához készült díszletekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők. Ezt egy virtuális kiállítás egészíti majd ki, melyen filmrészletek, fotók és rajzok segítségével elevenednek meg a dráma korábbi szegedi bemutatói. A rendezvények sorában képzőművészeti tárlat is szerepel, hiszen a dráma számos neves grafikust is megihletett. A szabadtéri játékokon első, 1933-as előadás
Buday György
nevéhez kötődik, s később
Kass János
, valamint
Deák Ferenc
is részt vett a dráma színpadra állításában. Nyáron a premier előtt a Dóm téren is rendeznek tárlatot, melyen a korábbi bemutatók plakátjaival, fotóival, s más dokumentumaival ismerkedhetnek meg a vendégek. A Reök-palotában szerdától minden héten a művel kapcsolatos beszélgetéseket rendeznek, ezeken szó esik majd többek között Madách és Szeged kapcsolatáról, a tragédia középiskolai oktatásáról, a műhöz készült jelmezekről, az 1930-as évek Szegedének szellemi világáról.
Az emberiség történelmét jelképezi az a tizenöt méter magas és harminc méter széles visszahajló pergamentekercs, amely Az ember tragédiája díszletének középpontjában áll - mondta
Olekszandr Belozub
, amikor bemutatta a mű díszlet- és jelmezterveit hétfőn a Tisza-parti városban. A történelmi színek a pergamen közepén játszódnak majd, a tekercs változatlan marad, de minden egyes kor ott hagyja rajta lenyomatát - közölte az ukrán díszlettervező, hozzátéve, hogy az előadás végére különféle nyelveken, görögül, latinul, franciául lesz teleírva az óriási lap. A pergament egy klasszikus amfiteátrum nézőtere övezi, amely szintén a jelenetek helyszínéül szolgál majd. A díszlet tetején maga az Úr foglal helyet, s a történet során az emberek végig arra törekszenek majd, hogy eljussanak az isteni magasságba - mutatott rá a művész. A szereplők minden színben az adott történelmi korra jellemző ruhát viselnek majd. A maga módján egyszerű jelmezből különböző apró elemek hozzáadásával válik majd egyedi viselet. A görög nők ruházata például a klasszikus oszlopfőket idézi majd - árulta el Olekszandr Belozub. A díszlet- és jelmeztervező hangsúlyozta: komoly megtiszteltetésnek tartja, hogy ukrán művészként részt vehet a magyar nemzeti dráma színpadra állításában. Azt pedig tervezőként tartja óriási feladatnak, hogy egy előadáson belül kell különböző történelmi korszakokat ábrázolnia. Mint mondta, már csaknem egy évtizede dolgozik együtt a Madách-mű rendezőjével, Vidnyánszky Attilával. Sokat olvasott a drámával kapcsolatban, s megnézett számos fotót és videofelvételt más előadásokról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.