Még mindig lenyűgözik a baktériumok a Balzan-díjas szegedi professzort

Idén Kondorosi Éva akadémikus is megkapta a világ egyik legjelentősebb tudományos elismerésének számító Balzan-díjat. A Nobel-díjhoz hasonlítható presztízsű elismerést múlt pénteken Sergio Mattarella olasz államfő adta át Rómában a magyar kutatóprofesszornak - írja a szegedi kutatóval készített interjújában a Magyar Idők.

A Nemzetközi Balzan-díj Alapítvány célja a kultúra, a tudományok és azon kezdeményezések támogatása, amelyek az emberiséget szolgálják az egész világon a béke és a testvériség jegyé­ben. Kondorosi Éva a kémiai ökológia, Detlef Lohse a folyadékdinamika, Jürgen Osterhammel a világtörténelem, Marilyn Strathern a szociális antropológia területén kifejtett tudományos munkásságáért kapta 2018-ban a 750 ezer svájci frankkal járó Balzan-díjat. Az ötödik díjazott a svájci központi gyermekvédő szervezet, a Terre des hommes Foundation. (A díj eddigi egyetlen magyar kitüntetettje Ligeti György zeneszerző volt, aki 1991-ben részesült az elismerésben.) Kondorosi Éva az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, az Európai Kutatási Tanács élettudományi alelnöke, számos tudományos tanácsadó testület tagja, aki részt vett az ENSZ főtitkára tudományos tanácsadó testületének munkájában is. – Engem mind a mai napig lenyűgöz a baktériumok és a növények közötti kémiai kommunikáció. A Rhizobium talajbaktériumok és a pillangós gazdanövények egy titkos nyelvet fejlesztettek ki, amelyet csak ők értenek, és ami egy szimbiotikus növényi szerv fejlődéséhez, a gyökérgümők kialakulásához vezet. A gyökérgümők sejtjeiben a baktériumok a levegő nitrogénjét ammóniává alakítják, amelyet a növénynek átadva biztosítják annak növekedését külső nitrogénforrás nélkül, így megóvva a környezetet a műtrágyázás számos káros hatásától – mondta el lapunknak a kutatónő, aki 1982-től dolgozik ezen a területen. További részletek

ITT

olvashatók.

(Fotó: MTI/Rosta Tibor)