Közélet

Csongrád megye átnevezéséről tárgyaltak az Országgyűlésben (FRISSÍTVE)

Csongrád megye átnevezéséről tárgyaltak az Országgyűlésben (FRISSÍTVE)

2017. szeptember 20., szerda
Csongrád megye átnevezéséről tárgyaltak az Országgyűlésben (FRISSÍTVE)

Az Országgyűlés ma tárgyalta a Miniszterelnökséget vezető Lázár János azon javaslatát, amely Csongrád-Csanádra változtatná a jelenlegi Csongrád megyét. A felszólalók egyetértettek a kezdeményezéssel.

Gúr Nándor

, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: a kezdeményezést érti, nem mondja, hogy nincs helye, de szerinte arról is beszélni kell, hogy a kormány kiüresítette a megyei önkormányzatok működési mechanizmusát, jogosítványait, gittegyletté "varázsolta őket". A megyei önkormányzatoknak nincs kézzel fogható hatáskörük, mondandójuk, valós, kézzel fogható problémák nem kapnak helyet az életükben; a fejlesztés kapcsán van bizonyos feladatuk, de ezek is részlegesek, formálisak, s lényegében csupán tájékoztatókat hallgatnak meg a közgyűlésekben - mondta.

Hegedűs Lorántné

, a Jobbik vezérszónoka közölte, az expozéban elhangzottakkal teljesen egyetértenek, azt ugyanakkor sajnálják, hogy a gesztusértékű módosítással nem élnek más megyék.

Kovács Zoltán

területi közigazgatásért felelős államtitkár azt mondta: alulról jövő kezdeményezésről van szó, amit a miniszter felkarolt. A helyi közösségektől indult a javaslat, és a megyei közgyűlésben majdnem egyhangúlag fogadták el. Nógrád még nem döntött erről a kérdésről, vizsgálják, Pest megye pedig a rá vonatkozó kérést nem támogatta - jegyezte meg. Szimbolikus, hogy a változás 2020. június 4-én lép hatályba - mondta az államtitkár, hozzátéve: ez a dátum a legnagyobb traumája Magyarországnak. Ugyanakkor ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává is nyilvánították. Az általános vitát az elnöklő

Lezsák Sándor

lezárta. Az indítvány meghagyná Szegedet megyeszékhelynek.

Lázár János

indoklásában úgy fogalmazott, a földrajzi nevek a magyar nyelv és történelem számos emlékét őrizték meg, és a "történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni".

A megyei közgyűlése határozatban támogatta a névváltoztatást

A

közgyűlés először májusban foglalkozott a témával

, majd június végi ülésükön több mint egy órát érveltek, vitáztak a megye átnevezéséről a

határozathozatal

előtt. A közgyűlés felkérte történész tagját,

Miklós Pétert

, valamint

Blazovich László

professzort, volt megyei levéltárvezetőt, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnökét, hogy fejtsék ki a kérdésben szakmai álláspontjukat, mielőtt állást foglalnának. Miklós Péter arra emlékeztetett, hogy Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási határai között, akkor ugyanis a kommunista diktatúra kiépítésének egyik utolsó fázisaként

Rákosi Mátyás

és pártállama fölszámolta a hagyományos magyar önkormányzatiságot és annak történelmi szerveit – köztük a vármegyerendszert –, s helyette a szovjet mintájú tanácsrendszert vezette be. Ekkor alakult ki az a Csongrád megye, amelyet ma ismerünk. Területe három egykori történelmi vármegyét érint, egyrészt a Szent István által alapított Csongrád és Csanád vármegyéket, illetve a 13. században szerveződött Torontál vármegyét. Miklós Péter meglátása szerint a Csongrád-Csanád megye elnevezés a megalapozott, ha hozzátennék még a Torontált is, akkor azon túl, hogy egyrészt bonyolult lenne az elnevezés, másrészt Torontál vármegyéről senkinek sem jut eszébe Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, vagy Makó városa, ráadásul a Marostól délre élő polgárainak napjainkban nincs torontáli identitása. A voksolásnál az MSZP-s

Havasi Jánosné

nemmel szavazott, párttársa,

Móra József Antal

tartózkodott, a többi képviselő viszont támogatta, hogy Csongrád-Csanád legyen a megye új neve.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.