Áder János: a nyugat-balkáni migránsútvonalat zárva kell tartani

A nyugat-balkáni migránsútvonalat zárva kell tartani, és az Európai Unió külső határait meg kell védeni - értett egyet Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdai közös zágrábi sajtótájékoztatójukon. A magyar államfő horvát kollégája meghívására kezdett kétnapos hivatalos látogatást a horvát fővárosban.

Áder János

kiemelte: Magyarország álláspontja régóta világos migrációs ügyben. "Az illegálisan Európába érkező migránsokat nem kell beengedni, akik pedig okkal, akár humanitárius okokból vagy más okokból kopogtatnak, azoknak a külső ellenőrző állomásokon kell várakozniuk mindaddig, amíg a kérelmük elbírálása meg nem történik" - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Áder János a migráció mellett a közlekedési kapcsolatok és az energiabiztonság témáját emelte ki a sajtótájékoztatón. A két ország között fontos a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a vasúti hálózat fejlesztésén túl a közúti fejlesztés is, mint az M6 autópálya hiányzó szakaszainak a megépítése - mondta. Magyarország arra készül, hogy a hiányzó autópálya-szakaszt három éven belül megépíti, és ha Horvátország ugyanolyan hatékonyan dolgozik, mint azt a korábbi autópálya-építések során tette, akkor reális cél, hogy a Budapest-Eszék-Szarajevó közötti autópálya belátható időn belül teljes egészében elkészül. A magyar államfő elmondása szerint felhívta a horvát elnök figyelmét arra, hogy nyissanak újabb határátkelőket Horvátország és Magyarország között. Hozzátette, hogy utoljára 2008-ban nyílt új határátkelőhely a két ország között. Az energiabiztonság szempontjából Áder János a krki cseppfolyósított-földgáz (LNG) terminál építését, és a horvát-magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort kétirányúsításának kérdését említette, valamint beszélt az Adria-kőolajvezeték felújításáról és modernizálásáról, ami szavai szerint Magyarországon befejeződött és ha Horvátországban is véget ér a folyamat, az mindkét ország szempontjából előnyös üzleti vállalkozást jelenthet. "Egy régóta elfeledett témát is újratárgyaltunk, mégpedig a déli közös horvát-magyar határnál a szénhidrogén kutatására, feltárására irányuló közös kezdeményezést, amelyből mindkét országnak közös haszna származhat" - tette hozzá az államfő. Kolinda Grabar-Kitarovic megköszönte, hogy Magyarország kiállt Horvátország mellett a délszláv háborúban és a későbbiekben is támogatta az ország Európai Uniós, valamint NATO csatlakozását. Megjegyezte, hogy az utóbbi években néhány nyitott kérdés terhelte a két ország viszonyát. Az Mol-INA üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: beszéltek a témáról a magyar államfővel, de az ügy nem tartozik a hatáskörükbe, valamint nem is akarnak beleavatkozni annak megoldásába. Áder János ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét kormánynak kölcsönös szándéka az ügy rendezése, és amennyiben a horvát kormány valóban vissza akarja vásárolni a Moltól az INA-részvényeket, a horvát olajvállat modernizációjába fektetett beruházásokat vissza kell térítenie a Molnak. Uniós ügyekkel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva a két államfő kitért a szigorított határellenőrzés okozta torlódásokra is a határátkelőkön. Kolinda Grabar-Kitarovic figyelmeztetett, hogy Horvátország és Magyarország határain 3,5 millió turista, valamint 900 ezer gépkocsi halad át évente. Mindkét ország érdeke, hogy megoldást találjon a szigorított határellenőrzés problémájára. A turizmus Horvátország egyik legfontosabb gazdasági ágazata, tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 19 százalékát tette ki - mondta Grabar-Kitarovic. Utalt rá, hogy a magyar államfővel szeretne részletekbe menően tárgyalni az ügyről, mert megengedhetetlenek a torlódások a horvát-magyar és a horvát-szlovén határon. Áder János kijelentette, hogy a schengeni kódex bevezetése nem Magyarország önhatalmú rendelkezése, hanem egy uniós rendeletről van szó. Magyarország törekedni fog arra, hogy a határforgalom zavartalanul folytatódjék, és ebben együtt fog működni Horvátországgal. Áder Jánost a sajtótájékoztatót követően munkaebéden fogadta Andrej Plenkovic horvát kormányfő. A magyar államfő délután ellátogatott a Mirogoj nevű horvát nemzeti sírkertbe, ahol koszorút helyezett el a "Horvát áldozatok hangja - a Fájdalom Fala" emlékműnél. A horvát államfő a nap végén díszvacsorát ad az elnöki palotában Áder János tiszteletére, amelyen magyar üzletemberek, a tudományos, kulturális és sportélet, valamint a magyar kisebbségi szervezetek képviselői is részt vesznek. Eközben Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megkoszorúzta Antall József néhai magyar miniszterelnök zágrábi emlékművét, amelyet 15 évvel ezelőtt állított fel a horvát fővárosban a helyi magyar közösség, és amelynek az az érdekessége, hogy Magyarországon kívül ez az egyetlen köztéri Antall József szobor. Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a koszorúzás után megbeszélést folytatott a zágrábi magyar egyesületek vezetőivel az Ady Endre Magyar Kultúrkör székházában, ez a magyar szervezet az idén készül megünnepelni fennállásának 85-ik évfordulóját. Potápi Árpád János megjegyezte, hogy ez a nap volt az előkészülete a Szent László királyról szóló csütörtöki kiállítás megnyitásának a zágrábi Magyar Kulturális Intézetben, s azon Áder János és Kolinda Grabar-Kitarovic államfő is részt vesz.