Lázár: az agrárium nélkül elképzelhetetlen a gazdaság versenyképességének javítása

A magyar gazdaság versenyképességének javítása elképzelhetetlen az agrárium nélkül - jelentette ki Lázár János szombaton Hódmezővásárhelyen.

A magyar agráriumba 2007-2013 között 3800 milliárd forintos uniós forrás érkezett, az ágazat termelékenysége azonban nem változott érdemben - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a vásárhelyi gazdanapi fórumon. Az uniós támogatásokat zömében nem technológiai fejlesztésre, hanem a jövedelemkiesés pótlására fordították - közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus.

Lázár János

úgy fogalmazott, ha nincs fejlesztés, nincs versenyképes mezőgazdaság, ezért a rendelkezésre álló forrásokat elsősorban a technológia megújítására, korszerűsítésre kell fordítani. A miniszter komoly eredménynek tartja, hogy a termőföldet sikerült megőrizni nemzeti tulajdonban. Hozzátette: "a következő tíz év nagy kihívása, hogy ezt meg tudjuk védeni". Rámutatott ugyanakkor, az egész agrárszektorban "még sincs minden rendben", a mezőgazdasági gépek, a felhasznált műtrágya, vegyszerek jelentős része külföldi, ahogy a terményeket felvásárló cégek és a kiskereskedelmi hálózatok is. Lázár János szerint újra kell szabályozni a területet, például fogyasztóvédelmi eszközökkel lehetőséget teremtve a magyar élelmiszer-kiskereskedelemnek.

Kis Miklós Zsolt

agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában kifejtette, az uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnyi agrár-vidékfejlesztési forrás több mint kilencven százaléka már elérhető, márciusig pedig minden hátralévő felhívás megjelenik. Hozzátette: mintegy 450 milliárd forintról már döntés is született. Több olyan pályázati kiírás is volt, amelynél a beérkezett igények többszörösen meghaladták a rendelkezésre álló keretet - közölte az államtitkár. Példaként említette a tízezer lakosúnál kisebb önkormányzatoknak kiírt, a településképet meghatározó fejlesztések támogatását, amelyre egy hónap alatt a 27 milliárd forintos keret háromszorosára nyújtottak be pályázatot. Kis Miklós Zsolt elmondta, a jogosultságellenőrzés után az élelmiszeripari, önkormányzati, kertészeti, valamint állattartó-telepek korszerűsítését szolgáló pályázatok esetében az érdemi tartalmi értékelés is elkezdődik, és tavaszra, nyár elejére eredmény is születik. A jelenleg is nyitva lévő pályázatok között említette az államtitkár az ültetvénytelepítés támogatását. Ennek keretében várhatóan lehetőség lesz új borszőlőültetvény kialakítására, az uniós szabályok alapján az ország területén évente 650 hektár területig. A politikus hangsúlyozta, Magyarország számára kulcskérdés a termelés biztonságának és hatékonyságának javítása. Ennek egyik eszköze az öntözésfejlesztés, az erre a célra rendelkezésre álló 50 milliárd forintos keretre mégis csupán 11 milliárdos igény érkezett be. Erre részben magyarázat, hogy az érintett területeken hiányzik vagy nem megfelelő a csatornahálózat, amely azonban más uniós forrásokból fejleszthető - tette hozzá. A következő hetekben írnak ki 14 pályázatot több mint 84 milliárd forint értékben, egyebek mellett termelői csoportok megalakítására, szaktanácsadási rendszer működtetésére, a termelői igényeknek megfelelő kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására vagy a helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére - mondta Kis Miklós Zsolt.