Tuzson: Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be

Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be - emelte ki a parlamentnek benyújtott alaptörvény-módosításból a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, hozzátéve: a változtatást a magyar emberek felhatalmazása tette lehetővé.

Tuzson Bence

hétfői sajtótájékoztatón elmondta:

Kósa Lajos

, a Fidesz frakcióvezetője az alaptörvény hetedik módosítása ügyében ötpárti egyeztetést hívott össze keddre. Szavai szerint minden olyan javaslatra nyitottak a szöveggel összefüggésben, amely a módosítás célját alátámasztja. Kiemelte: fontos, hogy ebben a kérdésben mindenki állást foglalhasson, és kialakítsa az álláspontját. Megjegyezte: nagyon sajnálják, hogy a szocialisták ezen nem kívánnak részt venni, remélik, a későbbiekben meggondolják magukat, és ők is felismerik azt, hogy a nemmel szavazók pártok feletti akaratot fejeztek ki. Kérdésre megerősítette: jelenlegi számításaik szerint november 8-án fogadhatja el az Országgyűlés a változtatásokat. Rámutatott: az alaptörvény hetedik módosítását a magyar emberek felhatalmazása tette lehetővé, hiszen több mint 3,3 millióan szavaztak nemmel a kötelező betelepítési kvótára. Ezt a javaslatot kellett a jog nyelvére lefordítani és beilleszteni az alaptörvénybe - mondta, hozzátéve: ezeknek az embereknek az akarata egységes, pártok feletti volt, kiálltak saját magukért és Magyarországért jövőjéért. Ezzel létrehoztak egy új egységet Magyarországért, és a magyar kormány erkölcsi kötelessége, hogy erre a jogalkotás szintjén reagáljon - hangsúlyozta.

Trócsányi László

igazságügyi miniszter ismertette a módosításokat, amelyek négy ponton érintik az alaptörvényt. Kifejtette: az első módosítás a nemzeti hitvallást érinti, rögzítve: "valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége". Második pontként említette, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Ez alkotmányos magnak is tekinthető, ami egyfajta fékje, korlátja az uniós jognak is. Hozzátette: Magyarország elkötelezett az uniós tagsága mellett, az európai értékeket rendkívül fontosnak tartják. Kimondják azt is, hogy az alkotmányos identitás védelmezése az állam minden szervének kötelessége. Ezzel a bíróságok számára kívántak egyfajta értelmezést adni - közölte a miniszter. Rögzítik továbbá, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be - erősítette meg. Idegen állampolgár Magyarországon csak akkor élhet, ha az Országgyűlés által megalkotott rendészeti eljárásban, a magyar hatóság elbírálta a kérelmét és hozzájárult ehhez. Ez ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség polgáraira nem vonatkozik - hívta fel a figyelmet. Egy esetleges jövőben migránshullámot érintő kérdésre elmondta: a szövegezést nagyon alapos vizsgálat előzte meg, és az megfelelő védelmet nyújt majd. Megjegyezte: nem vitatja, adott esetben az uniós jog és a nemzeti jog között lehetnek konfliktusok, de minden ország alkotmánybíróságának vannak olyan döntései, amelyek azt mondják, bizonyos "rendelkező alkotmányok megelőzik az uniós a jogot". Ugyanakkor csak olyan módosítást támogatnak, amely nem járna együtt Magyarország kilépésével az unióból - jelezte a tárca vezetője.

Tuzson Bence

az Európai Bizottságnak a Népszabadság kiadásának felfüggesztését érintő észrevételére úgy reagált: a sajtószabadságot nagyon fontosnak tartják, aminek egyik legfontosabb része az is, hogy egy kormány egy szerkesztőség munkájába és egy tulajdonos döntéseibe ne avatkozzon be. Ennek megfelelően nem szeretnék kommentálni ezt a döntést, ami a tulajdonos tájékoztatása szerint gazdasági jellegű - közölte.