A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás mindenkinek fontos, és Törökország akkor sem küldene több millió menekültet az EU-ba, ha esetleg nem kapná meg az uniós vízummentességet - mondta az EU-hoz delegált török nagykövet egy pénteki német lapinterjúban.
Selim Yenel
a Die Welt című lapban megjelent interjúban elmondta: "egyesek" azt képzelik, hogy Törökország buszra ültet és elindít az EU-ba több millió menekültet, ha nem kapja meg a vízummentességet, pedig ilyesmi nem történne, az viszont igen, hogy Törökország nem fogad vissza több szíriai menekültet az EU-tól. Mint mondta, nem gondolja, hogy a menekültügyi megállapodás megbukik, "megtaláljuk a kiutat, mert a megállapodás minkét félnek nagyon fontos". A 72 feltételhez kötött uniós vízummentességről szólva elmondta, hogy jól haladnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, és lehetséges a megegyezés a még nem teljesített feltételek között legfontosabbként számon tartott ügyben, a terror elleni harc törvényi szabályozásában. Azonban Ankara garanciát kér az EU-tól arra, hogy a török állampolgárok valóban meg is kapják a vízummentességet, amikor valamennyi feltétel teljesül. A biztosítékra azért van szükség, mert nem valószínűtlen, hogy uniós tagállamok vagy az Európai Parlament a vízumliberalizáció megakadályozására törekszik majd - mondta Selim Yenel. A diplomata terrorszervezetnek nevezte az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónok mozgalmát, amely az ankarai vezetés szerint felelős a júliusi katonai puccskísérletért. Mint mondta, a gülenisták a hadseregtől a médiáig mindenhová befurakodtak, és a katonai hatalomátvételi kísérlettel a köztársaság "talán legnagyobb válságát" idézték elő. Az EU és az Egyesült Államok viszont nem ismerte fel, mennyire súlyos veszélybe került az ország. A gülenisták azt akarták elérni, hogy vezetőjük visszatérjen az amerikai emigrációból, mint Ruholláh Homeini iráni vallási vezető, aki az 1979-es iszlám forradalom révén visszatért párizsi száműzetéséből, és megszerezte a hatalmat hazájában. Arra a kérdésre, hogy Törökország konkrétan mit vár az EU politikusaitól, a török uniós nagykövet kijelentette: Ankara elvárja, hogy tegyen törökországi látogatást Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vagy a soros szlovák uniós elnökség képviselője. A Nyugatnak "végre fel kell hagynia azzal, hogy állítólagos önkényuralmi tendenciák miatt elítéli (Recep Tayyip) Erdogan elnököt, és szolidaritást kell tanúsítania", hiszen az államfő "megmentette a demokráciát", és fellépése "egységbe kovácsolta a népet" - mondta a török uniós nagykövet. A többi között azt is elmondta, hogy Törökország legkésőbb a köztársaság megalapításának századik évfordulóján, 2023-ban csatlakozni akar az Európai Unióhoz. Hangsúlyozta, hogy hazájának igen fontos az uniós csatlakozás, mert "az EU részeként egy erős közösség tagjai lehetünk". A teljes jogú tagság megszerzése "fontos hír lenne más EU-n kívüli országoknak is, mert aláhúzná, hogy az EU nem keresztény klub, olyan országok is tartozhatnak hozzá, amelyekben nem a keresztény vallás a meghatározó" - mondta a diplomata. Hozzátette, hogy az uniós tagság jobb szabványok, előírások érvényesülését jelentené valamennyi területen, a gazdaságban, a politikában, de az egészségügyben és a fogyasztóvédelemben is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.