Lázár: nincs jogi lehetőségünk a visszatoloncoltak befogadására (FRISSÍTVE)

A kormány világossá kívánja tenni uniós partnerországai és az Európai Bizottság számára, hogy nincs jogi lehetőség azon bevándorlók befogadására, akik nem Magyarországon, hanem Görögországon keresztül léptek be az Európai Unióba - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János

csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: mintegy 45 ezer embert kívánnak visszatoloncolni ide a partnerországok. Magyarország 179 ezer embert regisztrált. Idén több mint 21 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon - ismertette Lázár János. Őket mind nyilatkoztatják arról, hol léptek be az Európai Unióba. A miniszter, aki a külügyi tárcavezető komoly diplomáciai sikereként értékelte a balkáni útvonal lezárásának elismerését, hozzátette: most azt kell bemutatni, hogy Görögország volt az, amely "nem tartotta be a játékszabályokat" a regisztráció elmulasztásával, ezért azonban Magyarország nem büntethető. Jelezte: az Európai Tanács jövő héten tanácskozik a migráció aktuális kérdéseiről, így a kormány pénteken megtárgyalja a bevándorlással kapcsolatos kormányzati munkacsoport előterjesztését. A miniszter elmondta, a kormány kész egyeztetni a migrációs szükségrendeletet hatályba léptető Ausztriával is annak érdekében, hogy a nyári hónapokban is minél zavartalanabb legyen a határforgalom a két ország között. A várhatóan egy-két hónapon belül hatályba lépő rendelet felveti az oda érkezők visszatoloncolásának lehetőségét, miután 37 ezer 500 főben határozták meg a befogadandók számát - ismertette.

Pintér Sándor

belügyminiszter ezért egy munkabizottság felállítását kezdeményezte Ausztriával a határátkelés könnyítése érdekében. Az osztrák és a magyar hatóságok már eddig is folytattak több szintű egyeztetéseket, amelyek állandó tárgya a két ország közötti migrációs forgalom. Magyarország a kölcsönösség és a viszonosság jegyében közelít a kérdéshez - hangsúlyozta. A pénteki kormányülés fő napirendi pontjának nevezte Lázár János az Alkotmánybíróság döntését, amelyben a testület nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak. Ezzel elhárultak a jogi akadályok az őszi népszavazás előtt, a kormány célja pedig az, hogy minél több ember mondhassa el véleményét - jelentette ki Lázár János, aki fő kérdésnek azt nevezte: ki határozza meg, hogy ki élhet az országban, ki vállalhat munkát, ki léphet be. Szólt a Franciaországban zajló labdarúgó Európa-bajnokságról is, felhívva a figyelmet arra, hogy titkosszolgálati információk szerint növekedett a terrorveszély, esetleges terrortámadások elkövetésének az esélye Franciaországban. Vannak biztonsági kockázatok, az elmúlt 48 órában pedig "romlott a helyzet" - mondta a tárcavezető, arra kérve ezért minden magyart, aki Franciaországban tartózkodik vagy oda utazik, hogy vegye komolyan a Terrorelhárítási Központ, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) felhívásait, regisztráljon a KKM által létrehozott honlapon. A miniszter egyúttal elismerését fejezte ki a magyar labdarúgó-válogatottnak az Eb-n nyújtott teljesítményéért.

Megtisztelő, hogy a magyarok a britek szövetségesei lehetnek az EU-ban

Minden brit választó saját joga állást foglalni országa európai uniós tagságáról, ugyanakkor Magyarország megtisztelőnek tartja, hogy az EU-ban Nagy-Britannia szövetségese lehet - mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője budapesti sajtótájékoztatóján a csütörtökön zajló brit EU-referendumról. A miniszter közölte: a kabinet pénteki ülésén érdemben foglalkozik majd a népszavazással, értékelni fogja az eredményét. Lázár János rámutatott: szoros eredmény várható, ezért a kisebbségi vélemény sem hagyható figyelmen kívül. Hozzátette: bárhogy döntenek a britek, annak hatása lesz az unió jövőjére. A közösségből való kilépés szerinte nem nemzeti kérdés. A kormány nagy-britanniai, a bennmaradás melletti kampányához kapcsolódóan megjegyezte: az őszi magyarországi népszavazás előtt is sokan mondják majd el véleményüket. A kérdés, hogy kik teszik ezt - jegyezte meg -, ha EP-képviselő vagy az Európai Bizottság, az nem tekinthető beleszólásnak a nemzeti szuverenitást érintő kérdésbe. Arra a felvetésre, hogy Nagy-Britannia kilépése esetén elképzelhető-e hasonló lépés Magyarország részéről, a tárcavezető azt felelte: nem hiszi, hogy ez felmerülne. Arra, hogy ő a maradásra szavazna-e, a miniszter úgy reagált: "nehéz kérdés". A Brexit megtárgyalásán túl a pénteki kormányülésen nagyberuházásokról döntenek majd, ilyen például a Liget-projekt, a fővárosi Palotanegyed fejlesztése, a Gül Baba türbéje és a Magyar Állami Operaház felújítása, a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójának folytatása, továbbá az M4-es beruházás lezárása, valamint más közúti, vasúti fejlesztések - sorolta Lázár János. Elmondta azt is: a pénteki kormányülésen

Tarlós István

főpolgármester nem vesz részt,

Bagdy Gábor

főpolgármester-helyettes azonban igen. A kabinet azonban a fővárosi közlekedésfejlesztésről csak Tarlós Istvánnal együtt dönt - fűzte hozzá. A fővárosi buszpótlást firtató kérdésre úgy felelt: ez a kérdés a tucatnyi fontos kérdés közül egy, a miniszterelnökkel a pénteki napirend kialakítása során figyelembe veszik a főpolgármester érvelését. A kormányülésen az önkormányzati dolgozók minapi sztrájkja is téma lesz, erről Lázár János úgy nyilatkozott, a kormány kész egyeztetni az ágazati szereplőkkel, így az önkormányzati érdekszövetségekkel és a szakszervezetekkel. A kormány nem vitatja, hogy jó néhány önkormányzati tisztviselő béremelési igénye jogos - mondta, megjegyezve, hogy az anyagi források megteremtése a valódi kérdés. A kabinet azzal kapcsolatban is állást fog foglalni pénteki tanácskozásán, hogy

Áder János

államfő visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot - közölte a Miniszterelnökség vezetője. Mindezeken felül a nyári gyermekétkeztetésről és -táboroztatásról is tárgyal majd a kormány soron következő ülésén. Lázár Jánostól megkérdezték a sajtótájékoztatón, hogy a kormány tervez-e változtatni a GMO-mentes álláspontján. A miniszter erre nemmel válaszolt, kijelentve:

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter a legelkötelezettebb harcosa a GMO-mentességnek.

Portik Tamásnak

, az Energol volt vezetőjének múlt heti vallomását, annak

Rogán Antal

minisztert érintő részét kérdésre úgy kommentálta: nem vehetők komolyan egy olyan ember állításai, akit gyilkosságért elítéltek. Szerinte egyébként három-négy éve Rogán Antal politikai "levadászása" zajlik,

Juhász Péternek

, az Együtt alelnökének például ez a politikai "krédója". A kormány tudomásul veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntését a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének ügyében, de nem ért vele egyet - jelentette ki kérdésre Lázár János. Hozzátette: a kormány álláspontja továbbra is az, hogy nem sérültek Baka András emberi jogai, nem korlátozták őt a véleménynyilvánításban, hozzátette ugyanakkor, hogy az EJEB személy szerint Baka Andrással kapcsolatban hozott döntést, így annak nincs hatása az egész magyar demokráciára. Az ítélet kézbesítését követően az első törvényes határidőben kifizetik a neki megítélt kártérítést. Kérdésre kijelentette azt is: nincs tudomása olyan hangfelvétel létezéséről, amelyet a sajtó

Spéder Zoltán

nagyvállalkozóhoz köt, és olyan rendőrségi nyilatkozatot sem látott, ami alapján lenne ilyen hangfelvétel. A miniszter beszámolt arról is: 73 ezer diák szerzett érettségi bizonyítványt idén, 284 ezer középszintű szóbeli vizsga zajlott az elmúlt időszakban Magyarországon, 1161 helyen 3241 vizsgabizottság előtt. Felsőoktatásba 111 ezren jelentkeztek, 72 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg. Gazdaságtudományokra a jelentkezők 17 százaléka, műszaki képzésre 15 százalék jelentkezett, orvosi és egészségtudományokat a diákok 9 százaléka tanulna, informatikát 8 százalékuk, míg pedagógusképzésre 13 százalékuk jelentkezett. Emlékeztetett arra a megállapodásra is, amelynek értelmében az állam és az EBRD 15-15 százalékos tulajdonrészt szerzett az Erste Bank Magyarország Zrt.-ben. Csütörtökön tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is fejlesztéspolitikai kérdésekről, a találkozót háromhavonta ismétlik. Hozzátette: mintegy 1500 milliárd forintnyi uniós forrásnak már van gazdája, és mintegy 20 ezer vállalkozás kap már támogatást. A beérkezett projektjavaslatok száma 45 ezer. A UHT-tej esetleges áfacsökkentését érintő kérdésre úgy felelt: annak hasznosságáról megoszlana a vélemények, de semmiképp sem valósulhat meg úgy, hogy a termelők a hasznából nem részesülnek.