Emmi: a legfejletlenebb országrészekben van a legtöbb iskolás gyermek

A szegénységet csökkentő kormányzati intézkedések eddigi tanulságairól tanácskoztak szakemberek az Emmi Területi hátrányok leküzdése - eszközök és eredmények című konferenciasorozatának részeként kedden Budapesten.

Köpeczi-Bócz Tamás

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a rendezvényen azt mondta, az általános iskolákban az egy főre jutó tanulói létszám a keleti régióban a legmagasabb, ott, ahol a egyébként a legnagyobb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Ez demográfiai szempontból azt jelenti, hogy "ott, ahol egyébként a legtöbb gyermek iskolába jár, akikből a társadalom (...) a jövő erőforrását meríti, ott található a legnagyobb hátrány" - fogalmazott. Köpeczi-Bócz Tamás közölte, a komplex területi különbség azt jelenti, hogy a területi egységek között eltérés lehet gazdasági teljesítményben, foglalkoztatásban, az oktatáshoz való hozzáférésben, az egészségi állapotban, valamint a kulturális szolgáltatások és a rendszeres testmozgás feltételeinek meglétében. Ha ezek közül csak az egyik elemet kezelik, akkor nem érhető el "átütő siker" - hangsúlyozta. Az államtitkár rámutatott arra, hogy az egy főre jutó GDP jellemzően az ország nyugati, míg a munkanélküliségi ráta a keleti részén nagyobb. Példaként említette azt is, hogy a férfiak esetében a várható élettartam öt évvel alacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint Budapesten. Köpeczi-Bócz Tamás kiemelte, jellemzően olyan "beavatkozások" indultak el, illetve folytatódnak, amelyek elsősorban a gyermekeket sújtó nélkülözés, szegénység felszámolására koncentrálnak. A cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése - közölte.

Czibere Károly

, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára köszöntő beszédében elmondta, hogy 2015 óta folyik a szegénységgel szembeni konferenciasorozat. Hangsúlyozta: fontos, hogy a területi szempontot ágazatokat átívelő megközelítésben vegyék figyelembe. A társadalmi, gazdasági problémák kezeléséhez szakterületeken átívelő, átfogó programokra van szükség - mondta, fontosnak nevezve, hogy a hazai és az európai uniós programokban is meglegyenek ezek a szempontok.

Turóczy László

, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta nőttek az országon belüli területi különbségek. Van egy fejlett főváros, emellett néhány, az unió átlagát meg sem közelítő fejlettségű nyugati és közép-dunántúli megye, és számos olyan - elsősorban észak-magyarországi, kelet-magyarországi, dél-dunántúli - megye, amely az unió átlagos fejlettségének a felét sem éri el. Közölte, az elmúlt két-három évben a magyar gazdaság növekedése önmagához képest is gyorsult és európai összehasonlításban is kifejezetten kedvező. Ez ahhoz vezetett, hogy a gazdasági felzárkózás országos szinten valamelyest felgyorsult - tette hozzá. Turóczy László elmondta azt is, a kormány döntött arról - ez hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben -, hogy Pest megye számára 2020-ig külön hazai költségvetési forrásból finanszírozott támogatási programot indít.