A kínai-szerb kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Hszi Csin-ping Belgrádban

Több mint húsz együttműködési megállapodást írt alá Kína és Szerbia szombaton, ez is annak a jele, hogy a két ország szeretné tovább mélyíteni eddigi jó kapcsolatát - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő Belgrádban miután találkozott a szerb állami vezetőkkel.

A kínai elnök elsősorban a gazdasági együttműködés és a stratégiai partnerség fontosságát hangsúlyozta, Kína ugyanis a szerbiai befektetésekkel szeretné megalapozni európai jelenlétét, és a Nyugat-Balkánról terjeszkedne tovább Európa felé. Az ázsiai ország leginkább az energiaipar, az infrastruktúra és más nagyobb gazdasági ágak iránt érdeklődik. Emellett fontosnak tartja - folytatta -, hogy a jövőben mindkét fél a nemzetközi stabilitás fontos tényezőjévé váljon.

Hszi Csin-ping

kiemelte: országa támogatja Szerbia európai integrációját,

Tomislav Nikolic

szerb elnök pedig ezt megköszönve hangsúlyozta: azért is hálás Kínának, mert az nem ismeri el Koszovónak a függetlenségét, azaz még mindig Szerbia tartományaként tekint a területre. A szerb elnök aláhúzta: országa kész arra, hogy Kína legjelentősebb partnere legyen. "Szerbia jövője mától kezdve teljesen más lesz" - szögezte le. Kína korábban több jelentős befektetést is tett Szerbiában. 2014 decemberében adták át a kínai befektetésből épített második Duna-hidat Belgrádban, illetve akkor írta alá Szerbia, Magyarország és Kína a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításáról szóló megállapodást. Szerbia egyetlen acélműjét pedig áprilisban vásárolta meg a kínai HBIS (Hebei Iron and Steel). Pénteken Hszi Csin-ping és Tomislav Nikolic közösen helyezték le egy kínai kulturális központ alapkövét Belgrádban.

Aleksandar Vucic

szerb miniszterelnök a kínai államfőnek megköszönte, hogy támogatja Szerbiát, és kiemelte, hogy Belgrád is mindig az "egy Kína politikáját" fogja támogatni. Vucic emellett kiemelte, hogy az "egy öv, egy út" elképzelés mentén kiváló infrastrukturális együttműködés jött létre a két ország között. Az "egy öv, egy út" egyrészt a Selyemút Gazdasági Övezet kiépítését jelenti, amely Kínát kötné össze Európával úgy, hogy a köztük lévő térség országait infrastrukturális, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokkal tennék összefüggő térséggé, másrészt pedig az úgynevezett Tengeri Selyemút létrehozását jelöli, amely a tengereken keresztül kötné össze Kínát, egészen pontosan Dél- és Délkelet-Ázsiát, valamint Európát.