MTA-közgyűlés - Áder János: nincs idő a klímavédelmi problémák további halogatására

A tudomány által négy évtizede megjósolt jövő mára megérkezett, ezért nincs idő a klímavédelmi problémák megoldásának további halogatásra - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői víztudományi konferenciáján Budapesten.

Hozzátette: a tudomány képviselői közel 25 éve "dörömbölnek" a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek. "A víz a legbecsesebb kincsünk, a vízzel kapcsolatos tudásunk pedig az egyik legértékesebb erőforrásunk" - fogalmazott a köztársasági elnök, aki szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka összefügg a vízzel. Világszerte csökken az egy főre jutó édesvíz mennyiség, 2050-re 9 milliárd ember élhet a Földön, miközben a felszíni vizek 90 százaléka nem alkalmas tisztítás nélküli emberi fogyasztásra. Le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között - hangsúlyozta Áder János. Kiemelte: a klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban helyinek vagy regionálisnak tekintett gondok mára globális problémává váltak, gazdasági, politikai és migrációs következményekkel.

Áder János

kiválónak nevezte az MTA vízügyi céljait, a víztudományi integráció folytatását, egy víztudományi intézet létrehozásának elképzelését, egy egységes, szabadon hozzáférhető adatbázis összeállítását, valamint egy országos meteorológiai és hidrológiai szolgálat felállításának tervét.

Lovász László

, az MTA elnöke az ülést megnyitó köszöntőjében elmondta: a víztudomány és a vízgazdálkodás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés, ezért az akadémia átfogó, feladatközpontú, rendszerszemléletű és a különböző részterületek kutatócsoportjait összefogó multidiszciplináris vízügyi programot indít, amelynek részletei hamarosan nyilvánosak lesznek. Árvíz, belvíz és szennyezett víz, szélsőséges időjárás, mezőgazdaság, energetika, egészséges környezet, ökológiai és turizmus - sorolta az MTA elnöke azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell vennie a vízzel kapcsolatos tudományos kutatásnak a 21. században. A téma hazai szakértői jeles elődök munkájára és eredményeire támaszkodhatnak - jegyezte meg Lovász László, aki példaként említette a Balaton egészségének helyreállítását, amelyet a magyar víztudomány valódi sikertörténetének nevezett. Az MTA elnöke hangsúlyozta: a hatékony együttműködés a kormánnyal azért is kiemelt jelentőségű az akadémia számára, mert Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához. A tudós társaság idei közgyűlésének programjába illeszkedő hétfői konferencián többek között a magyar víztudomány jelenlegi helyzetéről, az integrált vízgazdálkodásról és a magyar vízügyi intézményrendszerről, a légköri folyamatok és a víz kapcsolatról, a felszín alatti vizekről, az aszályról és a belvízről adtak elő a Lovász László felkérésére összeállt akadémiai szakbizottság tagjai,

Szöllősi-Nagy András

,

Hoffmann Imre

,

Bozó László

,

Józsa János

,

Szűcs Péter

,

Báldi András

,

Tamás János

és

Bíró Tibor

.