Lázár: a kormány kész a tárgyalásra a köznevelés ügyében

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint a kormány folyamatosan kész a tárgyalásra a köznevelés ügyében, de azt kéri, hogy ne vigyék be a politikát az iskolákba. Lázár János csütörtökön közölte az is: a kormány pénteki ülésén tárgyal a tejágazat helyzetéről.

A miniszter sajtótájékoztatón az oktatással kapcsolatban kijelentette: a kormány a párbeszédben, az együttműködésben és a tárgyalásban hisz, ezért - ezekben az órákban is - a járási tankerületi vezetők meghallgatják az iskolavezetőket. Február 9-én

Balog Zoltán

emberierőforrás-miniszter vezetésével tárgyalóasztalhoz ülnek, a kormány kész jó néhány kérdésben mérlegelni a felvetéseket - mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta: a 2010 előtti oktatási rendszer megbukott, ezért annak visszaállítására nincs lehetőség. A "restaurációs kísérlet elképzelhetetlen", csak akkor van értelme a tárgyalásoknak, ha a jövőről beszélnek - foglalt állást. Elmondta, nemzetközi és európai összehasonlításban az egy pedagógusra jutó diákok száma és a diákok óraszáma alacsonyabb, mint a hasonló országokban. A kilencosztályos általános iskola ötlete még napirenden van, a fő kérdés, hogy mit kell valóban megtanulnia a gyermekeknek - vélekedett. Az iskolák fenntartásával kapcsolatban közölte: egy professzionális menedzsment kialakítása nem megy egyik napról a másikra, és az államnak az elmúlt 30 évben nem volt fenntartói tapasztalata. Megjegyezte: korábban talán a fenntartóval is összefüggött a diákok romló teljesítménye.

Lázár János

arról is beszélt, hogy csak az egységes V4-es álláspontnak van létjogosultsága a brit reformkövetelések nyomán kidolgozott európai uniós javaslatcsomag esetében. Kiemelte: szorosan egyeztetnek a visegrádi partnerekkel arról, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalókat. Erről lesz szó a február 15-i prágai V4-es csúcstalálkozón - tette hozzá. Megjegyezte:

Orbán Viktor

miniszterelnök február 17-én Moszkvában tárgyal, 18-19-én pedig az Európai Tanács ülésén vesz részt Brüsszelben. A kormányfő moszkvai tárgyalásáról elmondta: az elmúlt öt évben a magyar-orosz kapcsolatok miatt rendszeresek voltak az egyeztetések Moszkvával, semmi rendkívüli nincs a mostani találkozóban, amelyen elsősorban kétoldalú kérdéseket érintenek, de megkerülhetetlen, hogy szóba kerüljön akár az ukrajnai konfliktus, akár a migrációs válság. Megjegyezte: a paksi beruházás előkészítése gőzerővel halad. Lázár János azt is közölte: Magyarország mindig támogatta, ha az Egyesült Államok segíteni akart a térségnek. Ha most is érkezik felkérés a NATO-n keresztül, Magyarország kész az együttműködésre, de eddig még nem jött konkrét felkérés - hangsúlyozta. Az alaptörvény-módosítás lehetőségét illetően a miniszter kifejtette: legitim vita, hogy milyen mértékben lehet korlátozni az egyéni szabadságjogokat a rend fenntartása érdekében, de úgy látja, a módosítás hiányában a honvédség csak nehéz, bürokratikus körülmények között segíthet a rendőrségnek, ami gyengítheti a mindennapok biztonságát. Lázár János szerint "az országgal tolnak ki", akik nem támogatják, hogy képesek legyenek a rendet fenntartani, a bajt megelőzni és garantálni a biztonságot. Az ellenzéki pártok pártpolitikát visznek egy biztonságpolitikai kérdésbe, ami túl nagy kockázat ebben a helyzetben - fűzte hozzá. Arra is kitért, hogy egy politikusnak nem lehet befolyásolnia a bíróságok működését, nem szabad nyomást gyakorolnia, de az elmúlt időben több döntés is nagymértékben felháborította az embereket. Senki nem akarja a bíróságok függetlenségét megkérdőjelezni, de a bíróságok nem lehetnek függetlenek a valóságtól. A társadalom igazságérzetét sértik egyes ítéletek, és ez rombolja az igazságszolgáltatásba vetett hitet és bizalmat - mutatott rá. Lázár János kitért rá: sok magyar gazda szerint az MVH nem az ő érdekeiket védi, hanem EU-ét. "Vérlázító", ami ott történik, ehhez a kormány nem asszisztálhat, a döntésétől függ, mi lesz a sorsa a hivatalnak - fogalmazott. Hozzátette: a pénzek kifizetését nem befolyásolhatja, ha egy minisztériumhoz kerül a hivatal. A miniszter a földárverésekkel kapcsolatban elmondta: a második szakaszban 140 ezer hektárt árvereznek el ugyanolyan feltételek mellett. Az első szakaszban 10 ezer nyertes jutott földhöz, közülük 13-an külföldiek, akik nem kettős állampolgárok, de jórészt integrálódtak a magyar társadalomba az elmúlt években - magyarázta. A tejágazattal kapcsolatban közölte, a kormánynak mérlegelnie kell, hogy a termelőknek újabb támogatást átmeneti, vagy hosszabb időre biztosít. Jelezte, a kormány pénteken felállítja a befektetésösztönzési kabinetet és a gazdasági kabinetet is, illetve megadja az engedélyt az M4-es autóút Abony-M0-ás közötti szakaszának megépítésére. Beszámolt arról is, hogy az ítélet megérkezése után átadták a 30 ezer oldalnyi Századvég-tanulmányokat a kérelmezőnek. Kérdésre elmondta, a kormány tárgyalni fog egy előterjesztést arról, hogyan lehet egy olyan rendszert létrehozni a jelenlegi struktúra helyett, amely esélyt ad a turizmusnak. Jelezte azt is, Orbán Viktor márciusban látogat Szegedre, hogy tárgyaljon a város fejlesztési elképzeléseiről. Kérdésre tízmilliárdra becsülte a bürokráciacsökkentés költségét, majd hozzátette, hogy ennek három-négyszeresét lehet ezzel megtakarítani. Azt is közölte, hogy megvizsgálják, hogy állnak a vajdasági magyarok vállalkozásait segítő 50 milliárdos fejlesztési keret felhasználásával, ez 25 év után a legnagyobb gazdaságélénkítő tevékenység az ország határain kívül. Lázár János arról is beszélt: mivel az osztrák és a magyar kormány között voltak nézetkülönbségek több kérdésben is az elmúlt időben, szükségét érezte annak, hogy elfogadja a meghívást az esti bécsi operabálba, az eseményen az Osztrák Néppárt (ÖVP) vendége lesz.

A 2017-es költségvetés 15 százalékos létszámkorrekcióval készülhet a központi államigazgatási szerveket érintően

Lázár János a 2017-es költségvetésben a bürokráciacsökkentés jegyében 15 százalékos létszámkorrekcióra tesz javaslatot a központi államigazgatási szerveknél. Beszélt arról is, hogy az állami szolgálatból történő önkéntes kilépési programra is javaslatot tesz majd. Ahhoz, hogy július 1-jével az új állami tisztviselői kar létrejöjjön, át kell alakulnia a járási és a kormányhivataloknak - mondta a miniszter. Ismertetése szerint e két szervezetben 36 ezer ember dolgozik, év végére a létszámnak 30 ezernek kell lennie. Hozzátette: amennyiben 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés lesz a jövőben, 2018-ig. Lázár János megismételte, hogy azt javasolta a miniszterelnöknek, a háttérintézményekből átvettek esetében 20 százalékkal kevesebb bérelőirányzatot kapjanak a minisztériumok. Közölte, az önkéntes kilépési program keretében, aki 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között kilép ezektől a szervektől, a végkielégítésénél jóval nagyobb, 5-10 millió forintos összeget kaphat, ha vállalja, hogy nem állami, önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10-15 évben. Jelezte, újraindítják a karrierhíd programot, amelynek révén a munkaadók kapnak támogatást, ha az állami szolgálatból kilépett munkavállalót vesznek fel. Lázár János azt mondta, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, annak ki kell lépnie az állami szolgálatból, az ő helyükre pedig nem vesznek fel senkit. Hozzátette: szeretnék, hogy ha a döntések még megszületnének februárban. A miniszter azt mondta, javasolja a kormányfőnek, hogy az év második felében az állami cégek foglalkoztatási viszonyait is vizsgálják felül. Magyarország túlszabályozott ország, a bürokrácia a versenyképesség ellen hat - hangsúlyozta, megjegyezve, a szomszédos országok a versenyképességi listán Magyarország előtt vannak. Kilencven központi költségvetési intézmény van ma Magyarországon, ezek növelik a bürokráciát - mondta, elismerve, hogy ez egy kényes kérdés, mert a miniszterek, illetve az általuk kinevezett fideszes vezetők birodalmáról van szó. Lázár János véleménye szerint 2018 után bárki kormányozza az országot ezzel az állami bürokráciával nagyon nehéz dolga lesz. Szerinte a bürokratikus hivatalok csökkentése az ország kormányozhatóságáról szól. Elmondása szerint míg Európa egyes államaiban az állami foglalkoztatottak aránya 10-12 százalék, addig Magyarországon 18-20 százalék, azaz egymillió ember. A tárcavezető szerint a 73 intézmény megszüntetése, illetve a minisztériumba integrálása a versenyképesség irányába hat. A kialakítandó modellt úgy írta le, hogy a minisztérium stratégiát alkot, a járási és a kormányhivatal pedig végrehajt. Kitért arra, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében már 110 törvény, 158 végrehajtási rendelet módosult. Megfontolásra javasolta, hogy brit mintára, ha egy tárca új szabályozási elképzeléssel áll elő, akkor mondania kell két jogszabályt, amelyet megszüntetne. Lázár János közölte, a 2014 és 2020 közötti uniós pénzek kapcsán arra is javaslatot tesz a kormánynak, hogy mindenki, aki uniós pályázaton nyer, a támogatási szerződés megkötésekor 50 százalékos előleget vehessen fel a beruházás megvalósítására. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról, hogy a miniszterelnök azt kérte Tállai Andrástól, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkárától, hogy tegyen javaslatot az adóeljárás módosítására. Ennek indoklására elmondta, hogy ma Magyarországon egy átlag magyar vállalkozásnak 277 órára van szüksége évente, hogy adókötelezettségeit teljesítése. Közölte azt is, hogy májusra 270 kormányablak lesz kész, most 240 működik; a kormányablakokban jelenleg több mint 630 ügyet lehet elintézni, a tervek szerint év végére ezret lehet majd. A járási hivatalban történő egyablakos ügyintézés komoly informatikai, mintegy 50 milliárd forintos informatikai beruházást igényel - mutatott rá.

Csok: az építkezésért a tervező viseli a felelősséget

Magyarországon kötelező lesz tervezőt alkalmaznia annak, aki házat épít, az építkezésért ő viseli a felelősséget - számolt be a Miniszterelnökséget vezető miniszter az építészkamarával folytatott tárgyalások eredményéről. Lázár János elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kapcsán az építésügyi szabályokról. Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért. Hangsúlyozta, az építésznek minden helyi és országos szabályt be kell tartania, ami garancia arra, hogy ne épüljenek olyan létesítmények, amelyek rontják a város-, illetve faluképet. Hozzátette: a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés közben a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet. Az építész és munkatársai a kivitelezés minőségéért, a tervek betartásáért felelősséggel tartozik - húzta alá. Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv. A megbízó szerződik az építésszel, akinek egy egyszerűsített kiviteli tervet kell készítenie, azt be kell jelentenie az önkormányzatnál, majd a tudomásulvétel után az építkezés megkezdődhet - részletezte az eljárást a miniszter. Lázár János szerint mindez garancia a bankoknak, hogy nem fogják az általuk hitelezett ingatlant elbontani, de garancia az önkormányzatnak és a városvédőknek is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az építészkamarával abban is megállapodtak, hogy egy új város-, településképi törvényt készítenek. Az új jogszabály lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy a városkép szempontjából fontos épületeket megvédjék - mondta. A tárcavezető közlése szerint nem várt és elsöprő volumenű az érdeklődés a csok iránt. Közölte, az idei költségvetésben negyvenmilliárd forint van erre a célra, és ez az összeg nem a plafon, hanem a minimum. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az építészszakma, a mérnöktársadalom több fórumon is aggályát fejezte ki az átalakuló építésügyi szabályok miatt. Beszélt arról is, hogy a csokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó jogi szabályozást kell tisztába tenni, hogy átlátható, egyszerű, kezelhető legyen a szabályozás. Méréseink, kutatásaink szerint a társadalom 80-90 százaléka támogatja azt, hogy a kormány segítséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyek gyermeket vállalnak - fogalmozott. Lázár János elmondta, hogy a szabályok január 1-jéig visszamenőleges hatályúak lesznek, vonatkoznak a folyamatban lévő szerződésekre. Közölte, hogy a csokot folyósító pénzintézetekkel a Bankszövetségen keresztül tartják a kapcsolatot. Hozzátette: tárgyaltak a megyei jogú városok szövetségévvel is, és a polgármesterek arról számoltak be, hogy jelentős érdeklődés van a program iránt a kormányhivatalokban és számos önkormányzat mérlegeli, hogy ingyenesen biztosít telket az építkezéshez.