Illegális bevándorlás - Szijjártó: Magyarország kitart az álláspontja mellett

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a menekültügyi szabályozás miatt indított kötelezettségszegési eljárás egy bosszúhadjárat része az EU részéről, miután Magyarország megtámadta a kvótákról szóló döntést, de az ország kitart az álláspontja mellett és nem enged a nyomásgyakorlásnak.

Szijjártó Péter

éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki ülésén kiemelte: a kvótarendszer elfogadhatatlan, végrehajthatatlan és az európai szabályokat súlyosan sértő megoldás, hiszen a dublini szabályok módosítását jelenti, amihez a tagállamok döntése kellett volna. Valós megoldás helyett sokáig foglalkoztak ezzel a lépéssel - közölte. A tárcavezető hangsúlyozta: nonszensz helyzet, hogy az EU és a schengeni zóna határát jelenleg egy olyan ország - Macedónia - védi meg, amely nem tagja sem az uniónak, sem a schengeni zónának, az EU és a schengeni zóna határa gyakorlatilag Görögország északi határára került át. Arra is kitért, hogy képmutató, önsorsrontó és alkalmatlan a bevándorlás esetében folytatott európai politika. A bevándorlás érzékelhetően növeli a terrorfenyegetettséget, mert napi 5-10 ezer illegális bevándorló érkezik, akiknek a jelentős részéről nem tudni, kik ők, honnan jöttek és miért. Az EU-nak világos választ kellene adnia ebben az ügyben - hangoztatta a miniszter, hozzáfűzve: a külső határok megvédése fontos. A tárcavezető elmondta: Magyarországot az elmúlt időben méltatlan támadások, igazságtalan kritikák érték, ezeket minden esetben visszaverték és a jövőben is így tesznek. Magyarország tiszteletet érdemel, ezt mindenkinek meg kell adni - hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy a visegrádi együttműködés (V4) óriási jelentőséggel bír, a V4-es partnerek segítségével felelhet meg Magyarország minden schengeni és dublini előírásnak, és továbbra is az egyik legfontosabb prioritása marad a V4-es együttműködés a magyar külpolitikának. Szijjártó Péter közölte: az elmúlt egy évben Európában minden megváltozott, semmi nem olyan és nem is lesz olyan, mint volt korábban; Európának a második világháború lezárása óta nem kellett ennyi és ilyen súlyú kihívással szembenéznie, mint most. Úgy vélte, ez bizonyítja, hogy szükség van új típusú külpolitikára, amely az új világviszonyokban hatékonyan képviseli a magyar nemzeti érdeket. Az EU képtelen normális válaszokat adni a kihívásokra, ami veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét - tette hozzá. A miniszter a kihívások között említette, hogy a globális gazdasági versenyben Európa lemarad. Az európai-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás ügye "egy helyben topog", nem történik érdemi előrelépés, rendkívül lassan halad a folyamat - vélekedett. A tárcavezető nem értett egyet azzal, hogy ez Európai Bizottság elnöke szerint a következő néhány évben biztosan nem bővítik az uniót, mint mondta, a magyar kormány részéről senki nem adott felhatalmazást neki ilyen kijelentésre, ugyanis a bővítés az EU erejének egy fontos eleme, mielőbb szükség van rá, mert az unió akkor lesz erősebb, ha bővülni tud, ráadásul fontos biztonságpolitikai érdek is a Nyugat-Balkán integrációja. Ukrajnát illetően Szijjártó Péter megerősítette, hogy bár Magyarország végrehajtja az uniós szankciókat, figyelembe kell venni a kialakult helyzet okozta károkat is. A szankciók nem vittek közelebb a minszki megállapodások végrehajtásához - közölte.

Hörcsik Richárd

(Fidesz), a bizottság elnöke azt mondta, valóban nem könnyű a magyar érdekek képviselete jelenleg Európában, újfajta külpolitikára van szükség, hiszen az EU már nem olyan, mint akár egy éve volt.

Józsa István

(MSZP) ugyanakkor arról beszélt: nem biztos, hogy "a kardcsörtető diplomácia", a kemény fellépés a leginkább célravezető az eredmények eléréséhez.