Rogán: egy szegednyi ember betelepítését jelentheti Magyarországra a kvóta

A miniszterelnök kabinetfőnöke szerint a brüsszeli kvótarendszer ötéves távlatban egy szegednyi ember betelepítését jelentené Magyarországra. Rogán Antal hétfőn az Országgyűlésben azt mondta: a kvóta kötelező betelepítést jelent, azt a magyar kormány jogtalannak tartja, és szeretne az Európai Bírósághoz fordulni emiatt.

A miniszter

Kósa Lajos

(Fidesz) napirend előtti felszólalására válaszolt, aki szerint a hétvégén kiderült, hogy

Soros György

amerikai milliárdos áll "a betelepítési kvóta" mögött.

Rogán Antal

azt mondta, a kvóta azt jelenti, hogy az Európai Unió kötelezően be akar telepíteni a nemzetállamokba bevándorlókat, függetlenül attól, hogy arról mit gondolnak a nemzeti parlamentek, kormányok vagy az emberek. A kötelező betelepítési kvótát - folytatta - egy képlet alapján határozzák meg. Rogán Antal egy lapon felmutatta "a Juncker-képletet". Mint mondta, Soros Györgyhöz hasonlóan Németország is egymillió bevándorlóra számít idén, és ha "a Juncker-képletből" indul ki, akkor annak alapján Magyarországnak évente 13 200 embert kellene letelepíteni. Ha 1,2 millió emberrel számolnak, akkor évente több mint 15 ezer ember betelepítését jelentené - tette hozzá. Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete szerint öt éven keresztül folytatódik a bevándorlás. A miniszter szerint családegyesítések is lesznek, és akkor a képlet alapján a betelepítési kvóta "egy szegednyi ember betelepítését jelenti Magyarországra öt esztendő leforgása alatt". Közölte, a kvótarendszer értelme is megkérdőjelezhető, az nem oldja meg, hanem súlyosbítja a válságot, és nem ad választ az elhelyezési kérdésekre. A magyar kormány a kötelező kvótát nem tartja elfogadhatónak - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy akár a schengeni rendszer is veszélybe kerülhet, mert egyes európai országok visszaállítják a határaikat. Jelezte, a magyar kormány jogtalannak tartja a kötelező kvótarendszert, mert az európai vezetőknek nem volt hatásköre ebben kötelező döntést hozni, ezért más európai kormányokhoz hasonlóan a magyar is szeretne az Európai Bírósághoz fordulni. Ehhez szükség lesz az Országgyűlés és az emberek támogatására is - jelezte.