Lázár: a német javaslat nem lehet kötelező minden ország számára (FRISSÍTVE)

A magyar kormány tiszteletben tartja, ha Németország be kívánja engedni a bevándorlókat, azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy ez a döntés bármely más országra nézve kötelező legyen - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Lázár János

a német kancellár bejelentésére reagálva, miszerint legalizálni kellene a bevándorlást, kijelentette: Németország saját akaratát rá akarja kényszeríteni Európára. Ha Németországnak lelkiismeret-furdalása van valami miatt, és bárkit be akar telepíteni, azt megteheti, de az nem lehet kötelező Magyarország számára - fűzte hozzá. A miniszter elmondta azt is: a kormány a szerdai ülésén arról döntött, hogy fenntartja a négy déli megyére vonatkozó rendkívüli eljárásrendet. Lázár János megjegyezte: nem kívánja minősíteni, hogy Ausztria szögesdrótot helyezett el a szlovén határán, mert nem akar abba a hibába esni, mint az osztrák politikusok, akik szerinte "magas lóról tárgyaltak", megbélyegezték az országot és a miniszterelnököt a kerítésépítéskor. "Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az osztrák-magyar viszony, a hagyományokhoz híven - '48-at is belevéve - rendeződjön és erősödjön az együttműködés" - jelentette ki, ezért, mint mondta, nem fogják azokat az emberi jogi és európai értékeket számon kérni rajtuk, amelyeket ők kértek számon Magyarországon. Lázár János példaértékűnek nevezte a visegrádi országok együttműködését a kérdésben, mint arról beszámolt, Lengyelország is elindított 43 határőrt. Az európai kötelező letelepítési kvótájával kapcsolatban a kormány azon meggyőződését is megismételte: a magyar emberek támogatására, és nem a betelepítés támogatására van szükség. Fontosnak ítélte a választók véleményét is a kérdésben, és üdvözölte a Fidesz aláírásgyűjtését annak elutasítása érdekében. Hangsúlyozta: a következő hetekben le kell folytatni a társadalmi és parlamenti vitát, hogy az uniós döntés megtámadható legyen. Rámutatott: ha a kvóta intézménye meghívás mindenkinek, aki rosszabbul él, mint az európaiak. Az nemcsak befogadást, hanem kötelezően nyújtandó ellátást is jelentene az ide érkezőknek - nyugdíjat, szociális segélyt -, amely egy európai egységesítés esetén magasabb is lehet a magyarországi ellátásoknál. Arra a felvetésre, hogy egyes bevándorlók nem tudják elhagyni az országot, azt mondta: a miniszterelnök jelentést kért a kérdésben, így vizsgálják azt. Lázár János megismételte: meggyőződése szerint a magyar határszakaszokhoz korábban irányított akcióban szállították a migránsokat, akiket felszereltek, tájékoztattak, s ezt valakinek finanszírozni kellett. Vannak, akiknek ez politikai program - jegyezte meg, hozzátéve, hogy Magyarország álláspontja - amelyet az uniós csúcson is képvisel -, hogy semmi szükség nincs bevándorlókra. Az esetleges visszatoloncolások végrehajthatóságát kétségesnek minősítette, felvetve: milyen eszközzel tennék, fegyverrel, jó szóval pénzügyi motiválással. Jelenleg 40 ezer esetben jelezték, hogy visszaküldenének bevándorlókat Magyarországra, de "nem fogadunk vissza senkit" - szögezte le, hozzátéve: az érintettek nem itt léptek először az unió területére. A tárcavezetőt kérdezték

Angela Merkel

német kancellár nyugat-balkáni háborúra vonatkozó felvetéséről is. Azt felelte: nem lát erre utaló jeleket.

Az ellenzéki pártok megtámadták a földműveseket

A földművesek megtámadásaként értékelte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak a tervezett állami földértékesítések ügyében. Lázár János megdöbbentő fordulatnak nevezte, hogy az LMP, a Jobbik és az MSZP arra kötött koalíciót, hogy szóvá tegye: a külföldiek kimaradnak a földvásárlásból és a nagybirtokosok érdekei sérülnek. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnél mintegy 100 ezren érdeklődtek a földárverések iránt, 60 ezren potenciális vásárlóként kértek információkat. Tudatta azt is, hogy november 18-án tárgyal a kormány a mintagazdaságok rendszerének felállításáról, ami egyebek mellett az állami ménesbirtokokat érinti.

Emelkedhet a kistelepülési polgármesterek jövedelme

Az 1500 fő alatti települések akár 30 százalékkal is növelhetik polgármesterük juttatását, ha annak költségét ki tudják gazdálkodni - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János elmondta: ezzel a legalacsonyabban kereső településvezetők jövedelme 75 ezer forintról mintegy 95 ezer forintra emelkedhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez saját forrásból valósítható meg. Beszámolt arról is: lazulhatnak a 3000 fő alatti települések vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai, így ők más keresőtevékenységet is vállalhatnak a polgármesterség mellett.

Három új bölcsődei ellátástípust vezetnek be

Három új bölcsődei ellátástípust vezetnek be és a bölcsődei dolgozókra is kiterjesztik a pedagógus életpályamodellt - jelentette be Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint mini-, munkahelyi és családi bölcsődék feltételeit dolgozzák ki, a kormányzati szándék szerint könnyebb lesz létrehozni, fenntartani ezeket, illetve az intézmény felügyeletére bízni a gyermekeket. Jelezte azt is, hogy 2017. január 1-jétől napi négyszeri étkezést biztosítanak a gyermekétkeztetésben és az önkormányzatok helytállására is számítanak a szünidei étkeztetésben. A tárcavezető tudatta azt is, hogy már a gyermek fél éves korától is igénybe vehető a gyed extra.