Migránsok egy csoportja pihent meg Szegeden + FOTÓK

Az Európai Unió belügyminiszterei több százezer migráns kiutasításáról szóló tervezetet fognak megvitatni Brüsszelben - adta hírül a The Times brit napilap internetes felületén a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva szerdán.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.50: A szlovák államfő a pozsonyi kormány migránspolitikáját bírálta, a kormány pedig az elnököt

A pozsonyi kormány migránspolitikáját bírálta

Andrej Kiska

szlovák köztársasági elnök szerdán a törvényhozás előtt mondott beszédében,

Robert Fico

kormánypártjának több képviselője viszont reagálásában az államfőt illette kritikával. Parlamenti beszédében Andrej Kiska - utalva a pozsonyi kormánynak a migránskvótákat elutasító álláspontjára - úgy fogalmazott: Szlovákia a migránsválság kezelésekor "félregombolta a kabátját", és így nevetség tárgyává vált az európai és világsajtóban. Kifejtette: véleménye szerint a migránsokról Szlovákiában zajló politikai párbeszédben túl erős hangszínben jelentek meg olyan vélekedések, amelyek szították az emberek migránsoktól való félelmeit, ugyanakkor azok a hangok sem voltak ritkák, amelyek azt próbálták elhitetni, hogy szinte az összes migráns gazdasági spekuláns és csupán a kényelmesebb élet reményében érkezik. Az államfő a migránskvótákra utalva többször is hangot adott azon nézetének, miszerint a szlovák kormányzat "elveszítette azt a harcot, amelyet a 120 ezer háború elől menekülő ember elosztására hivatott mechanizmussal szemben vívott". Megjegyezte: a migránsok kvóták alapján való elosztását korábban maga is "szerencsétlen ötletnek" nevezte, és már akkor azon a véleményen volt, hogy Szlovákiának önkéntesen és kezdeményezőként kellett volna felajánlania a segítségét. Hozzátette: úgy véli, míg Szlovákiában a kvóta kifejezés elfedte azt, hogy annak hátterében szerencsétlen emberi sorsok állnak, addig Európa nagyobb részében ez nem így történt, s ott az országok vezetőinek és lakosainak nagyobb része továbbra is úgy véli, hogy segíteni kell a "háború és az erőszak elől menekülőknek". A szlovák államfő a pozsonyi törvényhozásban elmondott beszédére - a külföldi úton lévő Robert Fico miniszterelnök helyett - a kormány részéről elsőként

Robert Kalinák

belügyminiszter reagált, aki sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Andrej Kiska nem támogatja Szlovákia migránsválság kezelésével kapcsolatos álláspontját. "Úgy gondolja, hogy el kellene fogadnunk a kvótákat, én viszont úgy gondolom, hogy az káros lenne. Nem szabad veszélybe sodorni az ország érdekeit, mert néhány év múlva aztán rácsodálkozhatnánk a kialakult helyzetre" - nyilatkozta Kalinák a TASR közszolgálati hírügynökségnek. Reagálásában a belügyminiszter megismételte korábban többször kifejtett véleményét, amely szerint a migránsok túlnyomó többsége gazdasági bevándorló, majd hozzátette: újabban már az Európai Bizottság is "óvatosabban kezeli" a kötelező kvótákat, Pozsony pedig határozottan ellenzi a hamis gesztusokat. A szlovák államfő parlamenti beszédére viszonylag kemény hangnemben reagált Lubos Blaha, a pozsonyi törvényhozás európai ügyekért felelős bizottságának kormánypárti elnöke, aki a Sita hírügynökségnek nyilatkozva Kiska beszédéről azt mondta: az úgy hangzott, mintha egy más ország nagykövetségén írták volna. Blaha hangsúlyozta: szomorú, hogy Kiska azzal vádolta meg az ország polgárait, hogy hiányzik belőlük a szolidaritás, mert ezzel - ahelyett, hogy kiállt volna a Szlovákia érdekei mellett - hátat fordított az ország lakosságának. "Mi valós szolidaritást akarunk, és több józan észt, ez utóbbiról azonban beszédében Andrej Kiska már letett" - jegyezte meg a bizottsági elnök.

20.31: A terrorelhárítás is vizsgálja a migránsok által elhagyott telefonokat

A terrorelhárítás is vizsgálja a migránsok által, a határnál talált elhagyott telefonok tartalmát - közölte az M1 aktuális csatorna a Terrorelhárítási Központtól (TEK) kapott válasz alapján szerdán. A TEK ezzel kapcsolatban azt közölte: feladatuk, hogy kiszűrjék a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket és a lehető legrövidebb időn belül hiteles információkat szerezzenek.

Horváth József

, a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese az M1-nek azt mondta, a telefonokon tárolt videók és dokumentumok ajánlólevélként szolgálhatnak egy terrorszervezethez, mert tulajdonosuk meg tudja mutatni, hogy milyen irtózatos eseményekben vett részt és hogy ezektől sem riad vissza. Úgy vélte: az, hogy több százezer katonakorú, háborúkat megjárt férfi jelenik meg Európában, már önmagában egy komoly veszélyhelyzet. Az M1 hétfőn számolt be arról, hogy megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban. A tudósítás szerint a bevándorlók Röszkénél egy rendőri ellenőrzési pont közelében szemetet, gyógyszereket, cipőben hagyott kétszáz eurósokat, húsvágó bárdot, késeket, valamint mobiltelefonok is hátrahagytak. Az egyik telefonon például csak pornográf tartalmú fotók voltak, de olyat is találtak amelyen dokumentumok és különböző radikális tartalmú fotók és videók voltak.

19.53: Medián: rendkívül erőssé vált a menekültekkel szembeni idegenkedés a magyar társadalomban

Rendkívül erőssé vált a magyar társadalomban a menekültekkel szembeni idegenkedés, a legtöbb magyar egészségügyi és terrorveszélytől tart a menekültáradat miatt, és nagy többségük a migránsokat inkább erőszakosnak és követelőzőnek, mintsem békésnek és együttműködőnek látja - derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet szeptember közepén készített közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit szerdán juttatták el az MTI-hez. A szeptember 11. és 15. között - még a röszkei, 16-ai zavargás előtt - készült reprezentatív felmérés szerint a korábban nem tapasztalt méretű migrációs hullám erőteljes hatással van a magyar lakosság idegenekkel és bevándorlással kapcsolatos nézeteire és politikai preferenciáira is. Rendkívül erőssé vált a menedékkérőkkel szembeni idegenkedés: míg 2014 novemberében a megkérdezettek 66 százaléka, most 79 százaléka szigorítaná a menekültek befogadásának szabályait. Az 1200 ember megkérdezésével készített felmérés összegzése szerint egy 1-től 100-ig terjedő skálán "az állampolgárok elsöprő többsége" átlagosan 79, illetve 78 ponttal jelezte az egyetértését az egészségügyi és terrorveszély meglétével a menekültáradat miatt. A lakosság nagy többsége (58 százalék) a migránsokat inkább erőszakosnak és követelőzőnek, mintsem békésnek és együttműködőnek (42 százalék) látja, olyanoknak, akik nem tartják tiszteletben a magyar törvényeket és szokásokat. Az illegális határátlépés elleni szigorú, börtönbüntetéssel járó törvényi fellépés is kiváltotta az állampolgárok zömének helyeslését, és szinte elenyésző kisebbségben vannak azok, akik szerint Magyarországnak előnyére válna, ha menekülteket fogadna be. Jelentős többség képviseli azt az álláspontot, hogy emberségesen kell bánni a menekültekkel, ám abban már nincs konszenzus, hogy ellátásuk a kormány, a civilek, vagy mindkettő feladata lenne. Az önkéntes segítők munkáját elismeri a társadalom, azonban még náluk is nagyobb elégedettség övezi a rendőrség teljesítményét - írták. A felmérés eredményeinek ismertetését úgy folytatták: a kormány menekültválság-kezelésével többen elégedettek, mint ahányan a kormánnyal az utóbbi években bármilyen üggyel kapcsolatban voltak. A Jobbiknak így nem maradt tér, annak ellenére esett vissza a támogatottsága, hogy migránspolitikája jóval több ember véleményével egyezik, mint ahányan rá szavaznának - írták. Az LMP és az MSZP tábora centrista pozíciót képvisel a kérdésben a többi párthoz képest, ám az ő szavazóbázisukban is erősek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések. Egyedül a baloldali kispártok szimpatizánsi köre foglalt el karakteresen menekültpárti álláspontot - írták. Az adatok szerint a felnőtt népesség 34 százaléka ért egyet azzal az állásponttal, hogy a határokat hermetikusan le kell zárni, és az illegálisan bejutni akarókkal szemben akár gumilövedék, könnygáz is bevethető. Az ügy kiemelkedő médiasúlyának megfelelő helyre került a lakosság probléma-térképén, ám a menekültek számával kapcsolatban rosszul tájékozott az emberek túlnyomó többsége: csak minden ötödik válaszadó tudta nagyságrendileg helyesen megbecsülni azt is, hogy hány menekült érkezett Magyarországra 2015-ben (a többség alábecsülte) és azt is, hogy pillanatnyilag mennyi tartózkodik itt (a többség túlbecsülte). A Fideszét (66 százalék) kivéve a pártok álláspontját csak egy kisebbség ismerte - az MSZP-ét 36, a Jobbikét 34, a DK-ét 19, míg az LMP-ét 14 százalék -, ám ez a tájékozottságon kívül már összefüggésbe hozható a pártok láthatóságával, ismertségével és álláspontjuk markáns képviseletével is - áll az összegzésben. Amilyen egyöntetű a társadalom érzelmi viszonyulása a migrációs válsághoz, olyan megosztott a közvélemény a konkrét megoldási lehetőségek tekintetében. Nagyjából ugyanannyian zárnák le hermetikusan a határt (34 százalék), mint ahányan magyar menekülttáborokba szállítanák a menekülteket (27 százalék) és ahányan szabad átvonulást biztosítanának nekik Németország felé (33 százalék). Az Európai Bizottság kvótajavaslata is szinte egyenlő arányban találkozik a lakosság helyeslésével és elutasításával - összegezte közvélemény-kutatását a Medián.

19.21: Eredményesen zárult az embercsempészek elleni akció Presevóban

Jó eredményekkel zárult az embercsempészek elleni akció a szerb-macedón határon található Presevóban, de csak egy szerb állampolgárt vettek őrizetbe - jelentette ki szerdán

Mitar Djuraskovic

, a szerbiai belügyminisztérium határrendészeti igazgatóságának osztályvezetője a rendőrségi akciót lezáró sajtótájékoztatón. Az egyhetes műveletet az európai uniós országok rendőri együttműködési szervezete, az Europol vezette, emellett pedig szerb, osztrák, szlovén, macedón, boszniai, montenegrói és albán rendőrök vettek részt benne. A cél az volt - magyarázta Mitar Djuraskovic a Blic című belgrádi napilap honlapjának beszámolója szerint -, hogy olyan embercsempész-hálózatokról szerezzenek információkat, amelyek Törökországból Görögországba szállítják a migránsokat, illetve hogy a hasonló szerbiai hálózatok munkáját megakadályozzák. Az akció során 160 illegális migránst hallgattak ki. A határrendészeti igazgatóság osztályvezetője azt is közölte, hogy idén körülbelül 180 ezer bevándorló érkezett Macedóniából Szerbiába a közel-keleti országokból, a legtöbbjük a regisztrációkor azt állította, hogy szándékában áll menedéket kérni a nyugat-balkáni országban. Elmondta, hogy a macedón-szerb határt naponta 2500-6000 migráns lépi át. A tömeg miatt az utóbbi időszakban sokan hagyták ki a presevói befogadóközpontot, mert minél hamarabb az Európai Unió felé akartak indulni, az Europol akciójának idején azonban fokozottan ellenőrizték a járműveket, hogy biztosan nem szállítanak-e személyi okmányokkal nem rendelkező embereket. Aki nem regisztrált, azt visszaküldték a központba.

19.09: Konferencia a biztonsági, katonai és humanitárius megközelítésekről

Az Európát sújtó illegális migrációs nyomás biztonságpolitikai, rendőri, katonai és humanitárius megközelítéseit igyekeztek tisztázni a téma szakértői szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE)rendezett konferencián. A fórumot szervező Biztonságpolitikai Szakkollégium képviseletében

Németh József Lajos

elmondta: céljuk az volt, hogy az eddig több helyen érzelmi alapon bemutatott illegális migrációs helyzetről racionális és komplex képet adjanak.

Vas Gizella

ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályának korábbi vezetője kiemelte: a migrációs hullám nem most kezdődött, már 2010-től emelkedést figyeltek meg az illegális határátlépők számában. Ezzel együtt az embercsempészekkel szembeni intézkedések száma is emelkedett. Mint mondta, Röszke térségébe egész Európából érkeztek az embercsempészek, akik komplett üzletágat építettek ki a migránsok kiszolgáltatott helyzetéből való haszonszerzésre.

Tálas Péter

, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja az illegális migrációs helyzetet "Európa csődjének" tekinti, mert ahelyett, hogy az európai politikusok kezdettől stratégiailag kezelték volna a helyzetet, az egyes országok a legkülönbözőbb módokon kezdték el "a tüzet oltani". Kiemelte: a menekülthullám, amely nyomán az elmúlt mintegy két évben nagyjából 800 ezer ember érkezett, "gyakorlatilag taccsra tette" Európát. A biztonságpolitikai szakértő egyetért azzal, hogy a helyzetet közösen, európai szinten kell megoldani. Tálas Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az illegális migráció folytatódására is fel kell készülni. A következő években jönnek még Afrikából demográfiai menekültek és "klímamenekültek" is. Ennek kapcsán a szakértő megjegyezte: demográfiai szempontból Európának szüksége van bevándorlókra, de ezzel együtt gondolni kell az integrációjukra is.

Boldizsár Gábor

ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja előadásában arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség, illetve a magyar katonák az elmúlt 25 évben különböző válságövezetekben békefenntartói, béketámogatói műveletekben már számos tapasztalatot szereztek a katonai szaknyelv szerint "lakhelyüket elhagyni kényszerült emberek" kezelésében. A 2003-ban létrehozott NATO Reagáló Erő minden évben egy esetleges menekültáradat felszámolását célzó gyakorlatot is tart. Ugyanakkor kiemelte: ezen missziókban - ahogy jelenleg a magyar határoknál is - rendészeti, humanitárius szervezetekkel együttműködésben látták el feladatukat.

Kardos István

, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta: a migrációs hullámban gyermekeknek, családoknak pszichoszociális segítséget, szükség esetén alapszintű elsősegélyt nyújtanak, de gondoskodnak a higiénés ellátásról, és közreműködnek a családegyesítésekben is. Elmondta: tavaly, év végén az ORFK kérte a vöröskereszt segítségét. Akkor még Csongrád megyében, de jelenleg már több településen 24 órás szolgálatot kell ellátniuk önkénteseiknek.

18.59: HM: folyamatos kapcsolatot tart fenn a magyar és a szerb vezérkari főnök

Az illegális migráció okozta válság kezelése érdekében folyamatos, közvetlen kapcsolatban áll egymással

Ljubisa Dikovic

szerb és

Benkő Tibor

magyar vezérkari főnök - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerdán az MTI-vel. Közleményük szerint a szerb vezérkari főnök szerdán Zomborban tárgyalt magyar kollégájával, Benkő Tiborral. Beszéltek a katonai együttműködés helyzetéről, a regionális biztonságról, ennek részeként egyeztették az illegális migrációval kapcsolatos katonai tevékenységeket. Benkő Tibor hangsúlyozta: a mostani helyzetben a magyar katonák szerepvállalása semmilyen kockázatot nem jelent Szerbiára nézve. Szerbia és Magyarország hagyományosan jó katonai kapcsolatokat ápol egymással - írta a HM.

17.25: Tiltakozás Németországban egy "embercsempész-konferencia" ellen

Németországban online petíciót indítottak és tekintélyes konzervatív politikusok is tiltakoztak egy szatirikus művészeti-politikai rendezvény ellen, amely az embercsempészet kérdéseit járja körül. A szándékosan provokatív című II. Nemzetközi Embercsempész Konferenciát (ISS) Münchenben tartják meg a Nyitott határok nevű programsorozat részeként. A háromnapos rendezvény csak október 16-án kezdődik, de már szeptember végén elindított ellene egy online petíciót a CitizenGO nevű madridi központú nemzetközi civil szervezet. Szerdáig csaknem tízezren csatlakoztak az Európai Bizottsághoz és müncheni városvezetéshez intézett felhíváshoz, amelyben követelik, hogy a brüsszeli testület és a bajor főváros ne támogassa a rendezvényt az európai és a német adófizetők pénzéből. A CitizenGO álláspontja szerint a konferencia szervezői bagatellizálják, ártalmatlannak tüntetik föl az embercsempészetet, az Európai Bizottság és München pedig a rendezvény támogatása révén közpénzzel finanszírozza az otthonuk elhagyására kényszerülő emberek helyzetével visszaélő, és sok ember haláláért felelős csempészbandák működését. Tiltakozott a konferencia ellen többek között a Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - belügyi bizottságának elnöke,

Ansgar Heveling

, a konzervatív CDU politikusa, és a bajor testvérpárt, a CSU egyik tekintélyes képviselője,

Hans-Peter Uhl

is. Az embercsempészek bűnözők, akik csak kihasználják a menekülteket, és hidegen hagyja őket, ha "ügyfeleik" menekülés közben meghalnak - nyilatkozott a napokban Ansgar Heveling. Az ISS "cinikus" és káros, az embercsempészet visszaszorítását célzó erőfeszítéseket hátráltató rendezvény - tette hozzá Hans-Peter Uhl. A konferencia szervezői abból a megállapításból indulnak ki, hogy a hidegháború vége óta megváltozott az embercsempészet jogi és társadalmi megítélése. Míg 1989 előtt hősnek számított, aki például az NDK-ból átcsempészett valakit az NSZK-ba, most az embercsempészet bűncselekmény, függetlenül attól, hogy az indíték a nyereségvágy vagy önfeláldozó segíteni akarás - mutatnak rá az ISS szervezői. Szerintük a mostani menekültválság közepette őszinte, komoly politikai vitát kell folytatni erről a fordulatról és következményeiről.

Matthias Lilienthal

, a rendezvénynek otthont adó híres színház, a Münchner Kammerspiele intendánsa a napokban a Deutschlandradio Kultur nevű országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva a védelmébe vette a kezdeményezést. A konferencián egyebek mellett arról lesz szó, hogy miért veszik körül kerítések az észak-afrikai spanyol enklávékat, és miért van az, hogy egy Libanonban élő szíriai állampolgárnak szinte egyáltalán nincs lehetősége arra, hogy legálisan eljusson Németországba - mondta a színház igazgatója. Hozzátette, hogy a menekültek jelenleg Törökországból a görög szigetekre csak illegálisan, az embercsempészek által kínált lélekvesztőkön tudnak átkelni, és a csempészbandák nem törődnek azzal, hogy életveszélybe sodorják az embereket. Ezt "természetesen mélyen elítélem" - mondta Matthias Lilienthal. Elmondta: a konferencián arról is beszélnek majd, hogy miként lehet "demokratizálni" az embercsempészetet, például miként lehet okostelefonra fejlesztett alkalmazások segítségével biztosítani, hogy a menekültek ne szoruljanak rá a bűnbandák közreműködésére.

16.48: Angela Merkel és Francois Hollande is felszólalt az EP plenáris ülésén

Angela Merkel

és

Francois Hollande

is felszólalt szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban abban a rendkívüli vitában, amely az Európai Unió helyzetét volt hivatott értékelni. Legutóbb 1989-ben szólalt fel német kancellár és francia államfő közösen az Európai Parlamentben. Most mindkét politikus megemlékezett

Helmut Kohl

és

Francois Mitterrand

akkori beszédéről. Az elsőként szólásra emelkedő Francois Hollande kijelentette: elődeik meggyőződése volt, hogy politikai uniót kell létrehozni, egyetlen hatalmas egységes piacot, közös pénzzel és szociális védelemmel. Az elnök szerint válságok sorozata rázza meg Európát, a kívülről érkező gazdasági, pénzügyi válság után, a fiatalok millióit állástalanná tevő szociális válság, most pedig a vallási gyűlölet és a háború elől menekülők okozta migrációs válság, és a biztonságpolitikai válság, amelyet a szomszédos Ukrajnában kirobbant háború jelent. "Minden válság félelmeket szül. A félelemmel együtt kell élni, de nem szabad, hogy eluralkodjon rajtunk" - szögezte le Francois Hollande. A francia elnök a szolidaritás, a felelősség és a határozottság hármasa köré építette fel beszédét. Kitért a terrorizmus jelentette fenyegetésre, világossá téve, hogy szerinte a terroristák egész Európát célozzák, "kontinensünk lelkét", életmódunkat, eszményeinket. "A minket összekötő habarcsot akarják elpusztítani" - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, hogy szolidárisnak kell lenni a frontvonalban lévő országokkal, és azokkal, akik közvetlenül szomszédosak a válsággócokkal. A migrációs válsággal kapcsolatban Hollande elmondta: szembe kell nézni azzal, hogy rendkívüli emberáradat érkezik; van, aki mészárlás elől menekül, van aki a jobb élet reményében kel útra. Elmondta, hogy Európának az életek megmentése a fontos, korábban nem nyújtott elég segítséget a menekülttáborokban élőknek, viszont az Európai Bizottság legújabb javaslatai jók. Kitért arra is, hogy sem Olaszországot, sem Görögországot nem lehet magára hagyni, támogatni kell a balkáni államokat és Törökországot is. "Segítenünk kell a táborokban élőknek, hogy dolgozhassanak, hogy elláthassák családjaikat, máskülönben elkerülhetetlenül el fognak indulni" - hangoztatta a francia elnök. A szíriai válságról kijelentette: mindannyiunkat érint,

Bassár el-Aszad

szír elnök táplálja a katasztrófát "bombáz, gyilkol és mészárol". "Az egész közel-keleti térség egyensúlya a tét. Ne gondoljuk, hogy biztonságban leszünk, ha teret engedünk a vallási erőszaknak. Akkor totális háború lesz, ami a mi területünket is érintheti" - figyelmeztetett Hollande, aki szerint alternatívát kell teremteni Aszad és az Iszlám Állam között, hogy megvalósulhasson a politikai átmenet. Ukrajnáról azt mondta, hogy a "nemzetközi jog brutális megsértésére" kellett választ adni, a normandiai formátum pedig mindent egybevetve sikeres, a minszki folyamat folytatódik. Kitért az uniós intézményrendszerek átalakítására is. Szerinte azonban nem arról van szó, hogy több vagy kevesebb Európára van szükség, hanem Európa megerősítéséről vagy bukásáról, Schengennel, a politikai unióval és az euróval együtt. Francois Hollande amellett foglalt állást, hogy meg kell erősíteni az eurózónát és a schengeni szabályokat. "A személyek szabad áramlásának megkérdőjelezése tragikus hiba lenne, de az is, ha azt gondolnánk, hogy a rendszer a mostani állapotában képes ellenállni a nyomásnak" - vélekedett Francois Hollande, közös európai határőrség és parti őrség létrehozása mellett érvelve. Angela Merkel arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár kidolgozásukkor jól átgondolt szabályok voltak, de a jelenlegi helyzetben bebizonyosodott, hogy a dublini előírások fölött eljárt az idő, már nem életképesek. A német politikus kijelentette: a migrációs válságot Európa csak együttesen tudja megoldani, nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a tagállamok külön-külön lépéseket tegyenek. Angela Merkel úgy vélte: az érkező menekültekre emberekként, egyénekként kell tekinteni, nem pedig arctalan és névtelen embertömegként, masszaként. A kancellár szerint közös szabályokban kell lefektetni annak minimumát, hogy a tagállamok hogyan kell fogadják a menedékkérőket, és hogyan bírálják el a kérelmeket, tiszteletben kell tartani az európai értékeket, az emberi méltóságot, az emberi jogokat, a toleranciát, a szolidaritást, viszont ennek terheit nem viselheti egy-két tagállam, hanem közösen kell viselni őket. "Most minden korábbinál nagyobb szükség van több Európára" - hangoztatta a kancellár. Merkel elmondta: Mitterrand és Kohl felszólalása óta "több Európa" lett. A migrációs válságot történelmi léptékű megmérettetésnek nevezte. A német kormányfő kijelentette: meg kell próbálni megállítani az áradatot, megszüntetni annak okát, hogy az emberek elindulnak. Merkel szerint nem zárhatjuk ki magunkat a világból, az internet korában ez illúzió volna. Kitért arra is, hogy a szíriai konfliktust politikai úton kell rendezni. Kulcsfontosságúnak nevezte Törökországot, ahonnan a menedékkérők többsége útnak indul. Felidézte, hogy Ankara több mint kétmillió menekültnek segít, de ebben szüksége van Európa támogatására, és ebben Németország az Európai Bizottság mellett áll. Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Angela Merkel méltatta a német-francia együttműködést, s hogy az EU megőrizte egységét, s közösen vezetett be szankciókat. Az elveinket nem engedjük eltiporni - szögezte le a kancellár. Merkel úgy vélte, a normandiai formátum reményt kínál, az unió közös kül- és biztonságpolitikájának pedig a konfliktusok megoldását kell szolgálnia annak érdekében, hogy az emberek ne kényszerüljenek elhagyni otthonaikat.

15.51: Romániában migránsoknak okiratokat hamisító bűnszövetkezetet lepleztek le

Migránsoknak okiratokat hamisító bűnszövetkezetet leplezett le a szervezett elleni román ügyészség, a hálózatot román állami intézmények hivatalnokai irányították - közölte szerdán a román vádhatóság. Az ügyészség őrizetbe vette a Dambovita megyei népességnyilvántartó hivatal alkalmazottját, aki korábban az útlevélosztály vezetője volt, és annak egyik munkatársát. Őket azzal gyanúsítják, hogy munkaidő után személyi iratokat hamisítottak menekülteknek. A bűnszövetkezetnek a Moldovai Köztársaságban is voltak kapcsolatai. Az ügyészség szerint a két gyanúsított már 2012 óta folytatta a törvénytelen tevékenységet, a hamis okiratok segítségével főként afrikai menekültek utazhattak tovább az Európai Unióba. Az ügyészség a két hivatalnok előzetes letartóztatásba helyezését kérte, erről a Dambovitai Törvényszék fog dönteni. A Digi24.ro hírtelevízió szerint Románia tranzitország volt a bűnszövetkezet szolgáltatásait igénybe vevő migránsoknak, akiket hamis meghívókkal vittek be Romániába. A bűnszövetkezet tagjai fiatal román nőket is meg akartak győzni, hogy pénzért cserében fogadjanak el hamis házasságot a menekültekkel, s így biztosítsanak látszólag törvényes feltételeket romániai tartózkodásuknak. A román hivatalnokok főleg személyazonossági igazolványt, útlevelet, gépkocsivezetői jogosítványt hamisítottak, ezek egy részét éppen a lakosság-nyilvántartó hivatalban, a rendes munkaidő után készítették el. A bűnszövetkezetet Dumitru mellett egy kongói állampolgár irányította.

15.47: A cseh katolikus egyház támogatja a közép-európai keresztények közös gyűjtését

Támogatásra méltónak tartja

Dominik Duka

, a cseh katolikus egyház feje azt a magyar kezdeményezést, hogy a közép-európai keresztények szervezzenek közös gyűjtést a közel-keleti menekülttáborok megsegítésére - nyilatkozta

Soltész Miklós

szerdán, azt követően, hogy Prágában találkozott a prágai érsekkel. "A találkozón elhangzott, hogy a cseh katolikus egyház nagy örömmel csatlakozna a kezdeményezéshez" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Megjegyezte: természetesen ez a prágai érsek véleménye volt, a hivatalos álláspontot nyilván a Cseh Püspöki Karnak kell megfogalmaznia. "Elmondhatom, hogy korábbi bécsi, pozsonyi, zágrábi, temesvári vagy varsói tárgyalásaimon kiderült, hogy azonosan látjuk a problémát és a megoldást is" - jelentette ki az államtitkár. Soltész Miklós szerint a prágai találkozón egyetértés volt abban, hogy a migrációs problémát a gyökereknél kell megoldani, és karitatív tevékenységével az egyház ebben segíteni kívánja az államot. A cseh Katolikus Karitász - fejtette ki az államtitkár - ezen a téren aktív, és a magyar Katolikus Karitásszal együttműködve Magyarországon a határ mellett is segítséget nyújtott a rászorulóknak. "Egyetértettünk abban, hogy jelenleg elsősorban az úton lévők problémáit, gondjait kell megoldani, azoknak kell segíteni" - fejtette ki Soltész Miklós.

15.16: Szijjártó 300 millió dolláros EU-s támogatást javasol az iraki Kurdisztánnak

Magyarország kezdeményezni fogja, hogy az Európai Unió (EU) nyújtson azonnali 300 millió dolláros (83 milliárd forintos) támogatást az iraki Kurdisztánnak a menekültek ellátására, mert ennek hiányában az ott menedéket kereső kétmillió ember hamarosan megindul Európa irányába - közölte

Szijjártó Péter

az MTI-nek Erbílből telefonon adott szerdai nyilatkozatában. A külgazdasági és külügyminiszter az autonóm észak-iraki régiónak nyújtandó támogatásról szóló javaslatot az uniós bel- és külügyminiszterek október 8-i luxemburgi csúcstalálkozóján fogja ismertetni. Szijjártó Péter azt is kezdeményezni fogja, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos következő konferenciára az EU-tagállamok, a nyugat-balkáni országok, valamint Törökország, Jordánia és Libanon mellett Irak és a kurdisztáni régió is kapjon meghívást. A tárcavezető elmondta, hogy azért látogatott el az iraki Kurdisztánba, mert a bevándorlók jelentős része Irakból érkezik Európába, és ugyanez igaz Magyarországra is, ahol a negyedik legtöbb menedékkérelmet Irakból érkezett bevándorlók nyújtották be. Hangsúlyozta, a szíriai mögött ma az iraki a második legsúlyosabb humanitárius válság a világon, ráadásul a nemzetközi támogatás itt a legalacsonyabb, ha azt a krízis nagyságához viszonyítjuk. A közel-keleti országban jelenleg mintegy nyolcmillió ember szorul humanitárius segélyre, közöttük négymillió belső menekült van, egyedül a kurd régióban kétmillióan kerestek menedéket. "Amennyiben a gazdasági és biztonsági helyzet tovább romlik, akkor ezek a menekültek Európa felé veszik az irányt" - figyelmeztetett a miniszter. Az Erbílben tartózkodó Szijjártó Péter megbeszélést folytatott

Maszúd Barzánival

, az iraki Kurdisztán elnökével, valamint a régiónak a védelmi miniszterével és a külügyminiszterével. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Barzánival egyetértettek abban, hogy a bevándorlási válság megoldása az Európai Unió területén kívül keresendő, valamint abban, hogy a válság okait kell megszüntetni, helyben kell kezelni a problémákat. Egyrészt vissza kell szorítani a térségben tevékenykedő, Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetet, másrészt stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten. A felek abban is egyetértettek, hogy amennyiben nem jön létre megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között, akkor rövid távon nem várható a szíriai válság megoldása, és ez Irakra is destabilizáló hatással lehet. A miniszter szerdán látogatást tett az iraki Kurdisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonai kontingens erbíli egységénél is. A kurdisztáni misszióról még áprilisban döntött az Országgyűlés. A parlamenti határozat szerint Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.

14.48: Németh Zsolt: a népvándorlás okait kell kezelni

Nem elég a társadalmi integrációról beszélni, a népvándorlás külső dimenzióit kell hatékonyan kezelni, hosszú távon gondolkodva - hangsúlyozta szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón

Németh Zsolt

, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, miután tárgyalt dán partnerével,

Soren Espersennel

. Közlése szerint a migráció kérdésében nemigen találtak vitás pontot, és egyetértettek abban is, hogy "határozott, kemény katonai megoldásra" van szükség a népvándorlást kiváltó háborúk felszámolásához. Megjegyezte: Dánia is részt vesz ezekben a műveletekben, ahogy Magyarország is jelen van az iraki hadszíntéren. A fideszes politikus célként említette, hogy a problémák jelentős részét a közel-keleti térségben sikerüljön kezelni, ezért kiemelt támogatásban kell részesíteni az ottani menekülttáborokat, különösen Törökországban. Hozzátette, fontos a folyamatokat katalizáló embercsempészet elleni kemény fellépés is, valamint közös feladatként értékelték a tranzitállamok biztonságos országgá nyilvánítását. Németh Zsolt szerint lassú, de biztos hangsúlyváltás tapasztalható az európai politikában, hiszen "nem lehet úgy tenni, mintha ez a kérdés csak a társadalmi integrációról szólna, és ne lenne nagyon súlyos külső, védelmi, határvédelmi, biztonsági és katonai dimenziója ennek az ügynek". Arra a kérdésre, hogy a közelgő horvátországi választások befolyásolhatják-e a két állam kapcsolatát, Németh Zsolt azt mondta, "Horvátországgal is egy csónakban evezünk, mint ahogy Szerbiával is", és a voksolást követően Zágráb végrehajtja a jelenleg nem teljesített uniós kötelezettségeit. Készen állunk a párbeszédre - jelentette ki a bizottsági elnök, aki szerint nem lehet elkerülni, hogy határzárat is alkalmazzon Magyarország a külső határ védelméhez, de ennek "beélesítése" a horvát, a német és az osztrák partnerekkel folytatandó egyeztetéseken múlik. "Elutasítjuk a kvótamegoldást, noha tudomásul vesszük" - fogalmazott Németh Zsolt. Soren Espersen, a Dán Néppárt politikusa, a koppenhágai parlament külpolitikai bizottságának elnöke arról beszélt: noha Magyarország hatalmas felelősséget vállalt a schengeni külső határok védelmében, az itteni helyzetről manipulált kép él hazája közvéleményében, azért is érkeztek, hogy tapasztalataikat később megoszthassák kormányukkal.