origo.hu
Halálos késelések történtek menedékkérő-szállásokon Németországban
Gyakorlatilag megszűnt a déli határszakaszon az illegális migránsok érkezése az országba - mondta a kormányszóvivő szombat este az M1 aktuális csatornán.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
20.27: Német lap: Görögország nem hajlandó határvédelmi együttműködésre Törökországgal Görögország területi viták miatt semmi szín alatt nem hajlandó együttműködni Törökországgal az uniós külső határ védelmében az Égei-tenger keleti részén, ahol a legtöbb menekült átkel az EU területére. Erről Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt a napokban a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap szerint. A hetilap értesülése alapján Angela Merkel a héten telefonon egyeztetett görög kollegájával, aki elmondta, hogy a görög parti őrség semmiképpen nem működik együtt a török parti őrséggel az Égei-tenger keleti részén kialakult helyzet rendezésében. A térségben az embercsempészek szinte háborítatlanul tevékenykednek. A görög fél azonban nemcsak arra nem hajlandó, hogy közösen járőrözzön a törökökkel, hanem arra sem, hogy összehangolják a járőrözési tevékenységet. Alekszisz Ciprasz ezt azzal magyarázta, hogy Görögország nem kíván a határok közvetett elismeréseként értelmezhető jelzéseket, gesztusokat tenni. A Welt am Sonntag értékelése szerint a görögök elzárkózása súlyos csapás Angela Merkel válságkezelő tervére, amelynek egyik központi eleme a görög-török uniós határ védelmének erősítése. A fejlemény azt jelenti, hogy a kancellár már csak Recep Tayyip Erdogan török államfőre számíthat. "Ha Erdogan intézkedik, a balkáni migrációs útvonal 5-6 nap alatt elnéptelenedik" - mondta a Welt am Sonntagnak Angela Merkel egy név nélkül nyilatkozó bizalmasa. A lap szerint a kancellár normális körülmények között soha nem utazott volna két héttel egy parlamenti választás előtt Törökországba, hogy tárgyaljon az államfővel és a miniszterelnökkel. Angela Merkel a vasárnapi isztambuli látogatásra azért vállalkozott, mert Erdogan ezt szabta meg a menekültválság kezelését célzó uniós akcióterv támogatásának egyik feltételéül - írta a Welt am Sonntag. Görögországnak és Törökországnak évtizedek óta vannak területi vitái, és a két NATO-tagország viszonya hagyományosan feszült.
20.21: Szakértői vita Görögország schengeni politikájáról
Megsérti a schengeni egyezményt a görög kormány azzal, hogy nem állítja meg a menekülteket a határain, és ezért az uniónak fel kellene lépnie vele szemben - vélekedett
Mráz Ágoston Sámuel
, a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatorna vasárnap esti vitaműsorában.
Boros Tamás
, a Policy Solutions stratégiai igazgatója szerint viszont az EU-nak kevés eszköze van arra, hogy az ilyen esetekben érvényesítse akaratát. Az M1 Szemtől szembe című műsorában Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy Görögország esetében egy európai, "eminens és fontos" jogszabály megsértéséről van szó, hiszen az állam része a schengeni egyezménynek. "A jogokból kötelezettségek is erednek, Görögország megsérti a kötelezettségeit" - hangsúlyozta. A Nézőpont Intézet vezetője szerint azok, akik Németországot "sejtik" a görög felelősségvonás elmaradásának hátterében, jogosan gondolják ezt: ebben az esetben kettős mércéről van szó. Boros Tamás viszont úgy vélte, hogy azt érdemes megnézni, melyek azok az esetek, amelyekben az EU fel tud lépni és melyek azok, amelyekben nem. Az EU-nak például gazdasági kérdésekben komolyabb hatásköre van, mint határvédelmi kérdésekben. Arra, hogy esetleg a görög-török határon egy európai hadsereg fellépjen, a szervezet nem jogosult - tette hozzá. "Jelen körülmények között a görög szuverenitásba való közvetlen beavatkozásnak ez egy olyan foka lett volna, amit nem lehet megcsinálni, főleg, ha Görögország ezt nem szeretné" - mondta a Policy Solutions stratégiai igazgatója.
17.43: Torlódnak a migránsok a szerb-horvát határon Egyre több migráns várakozik a szerb-horvát határon lévő befogadóállomáson - közölte az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója vasárnap délután. A tudósító elmondása szerint Opatovacon már több mint ötezren várakoznak arra, hogy elszállítsák őket Horvátországon és Szlovénián keresztül Ausztriába, majd pedig Németországba. A migránsok továbbszállításában zavart okoz, hogy Szlovénia csak annyi embert hajlandó átengedni, amennyit Ausztria biztosan beenged - tette hozzá. Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Szlovénia nem tud korlátlan számú migránst fogadni területén, Horvátországnak, Szerbiának és Macedóniának lassítania kell "az áradatot". Közölte: Horvátország azt kérte, hogy Szlovénia naponta 5000 menedékkérőt fogadjon, miközben Ausztria azt jelezte, hogy 1500 főnél többet nem tud beengedni területére. "Nem tudjuk korlátlan számban fogadni a migránsokat, ha tudjuk, hogy nem képesek folytatni útjukat" - jelentette ki az államtitkár.
16.36: Szijjártó: közös erővel lehetséges a külső határok védelme
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter vasárnap telefonon mondott köszönetet a visegrádi országok külügyminisztereinek azért, hogy bebizonyosodott: közös erővel igenis lehetséges a külső határok megvédése - közölte a tárca az MTI-vel. A közlemény szerint Szijjártó Péter Csehország, Szlovákia, Lengyelország, valamint Ausztria külügyminisztereivel, illetve a bajor nemzetközi kapcsolatokért és európai ügyekért felelős miniszterrel beszélt telefonon. Hangsúlyozta, hogy Magyarország sikerrel védte meg az Európai Unió és a schengeni zóna külső határát, hiszen a magyar-horvát zöldhatár lezárása óta gyakorlatilag megszűnt az illegális bevándorlók Magyarországra áramlása. "Magyarország a V4-es együttműködéssel megvédte Európát, a közös európai értékeket és szabályokat. Egyértelművé tettük, hogy közös uniós erővel Görögország külső határát is meg lehetne védeni" - idézték a külügyminisztert a közleményben.
16.15: Tranzittábort alakítottak ki a szlovén hatóságok az osztrák határon Több ezer négyzetméter területű tranzittábort alakítottak ki a szlovén hatóságok a Szlovéniába érkező migránsok részére közvetlenül az osztrák határ mentén, a Maribortól északra található Sentilj településen - tapasztalta vasárnap a helyszínen az MTI tudósítója. A területen nyolc, összesen több ezer ember elhelyezésére alkalmas sátrat állítottak fel, amelyekben tábori ágyakat, székeket, asztalokat helyeztek el, illetve biztosított a tisztálkodás is. Az MTI tudósítójának ottjártakor mintegy 300 migráns tartózkodott a táborban. Ugyanakkor a hatóságok a helyszínen arról tájékoztattak, hogy folyamatosan cserélődnek az emberek: ez azt jelenti, hogy egy nap mintegy 1500 migráns fordul meg Sentiljben. A közlés szerint többnyire néhány órát, de maximum egy napot tartózkodnak a migránsok a tranzittáborban, és az osztrák hatóságok fogadókészségétől függően engedik tovább őket Ausztriába. Az utat gyalog teszik meg, és az osztrákoknál egy hasonló táborban helyezik el őket. Az osztrák oldalon a hatóságok napi 2000-2500 ember érkezéséről számoltak be, akiket buszokkal visznek tovább Bécs, Graz, Klagenfurt, illetve Salzburg felé. Az MTI tudósítójának ottjártakor főleg fiatal férfiak voltak a táborban. Elmondták, ennek az a magyarázata, hogy a családokat, illetve a nőket és a gyerekeket viszik át elsőként Ausztriába. Panaszkodtak is, hogy nekik sokat kell várakozniuk. Amikor egy nőkből és gyerekekből álló, frissen érkezett csoportot csupán mintegy fél óra várakozás után útnak indítottak Ausztria felé, a több órája várakozó férfiak elégedetlenségüket fejezték ki. A rendőröknek kellett türelemre inteni őket, volt hogy élőerővel nyomták vissza a tülekedőket a kordon mögé. A 25 éves Ahran, aki angoltanárként dolgozott Iránban, az MTI tudósítójának elmondta: ő is "a szokásos útvonalat" járta be Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián, Horvátországon és Szlovénián keresztül, és a végső úti célja Norvégia. Azt tapasztalta, hogy minél északabbra jutott, annál jobb bánásmódban részesítették a helyi hatóságok. Elmondása szerint Görögországban nagyon rossz volt a helyzet, rossz ételt kaptak, és zsúfoltak voltak a szállások, és a rendőrök is türelmetlenebbek voltak velük. Ez az út további állomásain is előfordult, ám ezt részben érthetőnek tartja, hiszen ekkora embertömeget nehéz kezelni - fogalmazott. Arról is beszámolt, hogy Horvátországba érkezésük után kérdéses volt, hogy Magyarország, vagy Szlovénia felé folytatják az útjukat, ám a helyi hatóságok végül Szlovéniába irányították őket. Azt mondta, hogy Norvégiában szeretne letelepedni és nem akar visszatérni Iránba.
16.12: Szlovén államtitkár: Ljubljana nem tud korlátlan számú migránst fogadni Szlovénia nem tud korlátlan számú migránst fogadni területén, Horvátországnak, Szerbiának és Macedóniának lassítania kell "az áradatot" - mondta Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára vasárnap tartott sajtótájékoztatóján. Közölte: Horvátország azt kérte, hogy Szlovénia naponta 5000 menedékkérőt fogadjon, miközben Ausztria azt jelezte, hogy 1500 főnél többet nem tud beengedni területére. "Nem tudjuk korlátlan számban fogadni a migránsokat, ha tudjuk, hogy nem képesek folytatni útjukat" - jelentette ki. Az államtitkár úgy vélte: Szlovénia nem tud eleget tenni a horvát kérésnek úgy, hogy az ne veszélyeztetné a nemzetbiztonságot és az állam zavartalan működését. Ezért csak annyi migránst enged be a területére, amennyi el is tudja hagyni - szögezte le. "Ha ennél többen jönnek, tíz nap alatt Szlovéniában 35 ezer migráns marad, amit nem engedhetünk meg" - tette hozzá. Az államtitkár szerint a rendőrség nagyon jó munkát végzett. Szombaton és vasárnap a migránsokat az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontba szállították, és a többségük már el is hagyta Szlovéniát - jelentette ki. A legtöbb közülük szíriai, afgán és iráni állampolgár, és csak négyen kértek Szlovéniában menedékjogot - mondta. Két nap alatt Szlovéniába 4000 migráns érkezett, délután a Zágrábhoz közeli Bregana határátkelőhelyre 300 menedékkérőt várnak, de a horvátok által bejelentett újabb 1800 főt, akik Tovarnikból vonattal elindultak Csáktornyára, már nem tudják fogadni - tette hozzá. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a kormány vasárnap délelőtt arról is döntött, megerősíti határőrizetét schengeni határán Horvátországgal és amennyiben szükséges, további intézkedéseket vezet be, amelyről nem akart bővebben beszélni. Sefic szombaton még azt mondta: katonák csak akkor vennének részt a határ őrizetében, ha a rendőrség képtelen lenne megbirkózni a feladattal, de egyelőre nem ez a helyzet. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Szlovénia napi 2500 menekültet tud fogadni, miközben csak szombaton 5220-an érkeztek a horvát-szlovén határra. Az államtitkár elmondta: Ljubljana kitart amellett, hogy a migránsválságot Görögországban kell kezelni, ott előbb regisztrálni kell az embereket és csak azután lehet továbbengedni. A kormány továbbra is támogatja, hogy a szolidaritás elve szerint minden EU tagállam fogadjon be meghatározott számú menekültet - fűzte hozzá. A szlovén bejelentésre Horvátországban érdemi reagálás vasárnap estig nem hangzott el. Zoran Milanovic horvát kormányfő újságíróknak csak annyit mondott, hogy Zágrábnak mindenre van a forgatókönyve, de ezt nem fejtette ki bővebben. Hozzátette ugyanakkor: sem a horvát-szlovén, sem a szlovén-osztrák zöldhatáron nincs "szögesdrót", a migránsokat pedig csak "kerítés vagy folyó állíthatja meg".
15.38: Kormányszóvivő: sikeres a déli határzár
Sikeresnek nevezte a déli biztonsági határzárat
Kovács Zoltán
kormányszóvivő vasárnap az MTI-nek, kijelentve: a kormány sikeresen teljesítette célkitűzését, Magyarország, a magyar emberek és az Európai Unió határainak védelmét. A határzár jól működik, gyakorlatilag megszűnt az illegális migránsok határátlépése, a hatóságok ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, reagálnak az esetleges változásokra, ezért volt szükség például arra, hogy a szlovén határon ideiglenesen visszaállítsák az ellenőrzést - mondta a kormányszóvivő az MTI kérdésére. Hangsúlyozta: a magyar emberek már hónapokkal ezelőtt egyértelműen kinyilvánították a véleményüket az illegális migrációval szembeni fellépésről. Az azóta a magyar-szerb és a magyar-horvát határon bevezetett intézkedések pedig egyértelműen mutatják, hogy hatékonyan és sikeresen lehet fellépni az illegális bevándorlókkal szemben - tette hozzá Kovács Zoltán. A szóvivő vasárnap délelőtt Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján is azt közölte: gyakorlatilag eseménytelenül telnek az órák a magyar-horvát zöldhatár alig 24 órával korábbi lezárása és a magyar-szlovén határon szombat délelőtt bevezetett ideiglenes határellenőrzés életbe lépése óta.
15.07: Kerítést kell építeni Németország határára a német rendőrszakszervezet vezetője szerint Veszélybe került a közrend Németországban a menekülthullám miatt, ezért "meg kell húzni a vészféket" és kerítést kell építeni a határra - mondta a német rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke a Welt am Sonntag című hetilapnak. Rainer Wendt a vasárnaponként megjelenő lap új számában megjelent nyilatkozatában kiemelte: ha a döntéshozók komolyan gondolják a - szeptember 13-án ideiglenesen visszaállított - határellenőrzést, akkor kerítést kell építeni a határon, és a tervezett tranzitzónák sem működhetnek hatékonyan, ha nyitva áll a zöldhatár. A műszaki zár kialakítása láncreakciót indítana el, "végül Ausztria is kerítést építene a szlovén határon", Németországnak pedig "pontosan erre a hatásra" van szüksége - mondta a szakszervezeti vezető a vasárnapi lapnak. Szerinte nem lehet már tovább kürtölni a világba azt az üzenetet, hogy "jöjjön mindenki hozzánk", mert a menekülthullám veszélybe sodorta Németországot. "Hazánk belbiztonsága veszélyben forog, társadalmi nyugtalanság kitörése előtt állunk. Valakinek meg kell húznia a vészféket, és ez csakis Angela Merkel lehet" - mondta a rendőrszakszervezet elnöke. Angela Merkel kancellár és kormánya nem kíván kerítést építtetni a határra, és a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenkezése miatt az sem biztos, hogy bevezetik a tranzitzónák intézményét. A kancellár több nyilatkozatában kifejtette, hogy szerinte a határkerítés nem tartóztatja fel, legfeljebb más utakra tereli a menedékkérőket, ezért a határzár csak látszatmegoldás, amelyről hamar kiderülne, hogy nem működik, és így csak tovább erősödne a társadalmi elégedetlenség. Közben az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-ban és a bajor testvérpártban, a CSU-ban az ellenállás erősödik a kormány menekültpolitikájával szemben. Ezt jelzi a CSU egyik belügyekkel foglalkozó szakpolitikusa, Hans-Peter Uhl nyilatkozata a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban, miszerint a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának belügyi szakpolitikusai indítványt készítenek elő a következő frakcióülésre arról, hogy tegyék kötelezővé mindazon menedékkérők visszafordítását a határon, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére. A régóta erélyes fellépést sürgető konzervatív belügyi szakpolitikusok - köztük volt rendőrök - az indítvány beharangozásával ultimátumot adtak Angela Merkelnek és a CDU-s belügyminiszternek, Thomas de Maiziere-nek: vagy elrendelik a védelemre nem szoruló menedékkérők visszafordítását a határon, vagy a november elején tartandó következő frakcióülésen a képviselőcsoport kezdeményezi ezt, nem törődve a kormány elutasító álláspontjával. A CDU/CSU-frakcióban tovább növelheti a feszültséget, hogy a friss közvélemény-kutatási adatok a pártszövetség választói támogatottságának folytatódó csökkenését jelzik. A Bild am Sonntagban ismertetett adatok szerint a CDU/CSU az utóbbi egy héten újabb egy százalékpontot gyengült, így 37 százalékon áll, szemben a legutóbbi Bundestag-választáson, 2013-ban elért 41,5 százalékkal. Ugyanakkor a konzervatívok még így is 11 százalékponttal vezetnek a második legnagyobb német politikai erő, az SPD előtt, amelynek támogatottsága 25-ről 26 százalékra emelkedett. A Bundestagon kívüli legnagyobb párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) tovább bővítette táborát, támogatottsága 6-ról 7 százalékra nőtt. Az AfD így már biztosan átlépné a bekerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt, ha most lennének a Bundestag-választások. A jobboldali populista párt egyik társelnöke, Frauke Petry a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a kormány menekültpolitikájával szembeni elégedetlenség révén naponta átlagosan negyvenen jelentkeznek felvételre náluk. Ezzel a párt tagjainak és támogatóinak létszáma a tavaszi szakadás - a mérsékelt, euroszkeptikus szárny távozása - után először ismét elérte a 19 ezret, és 2000 tagfelvételi kérelmet még nem is bíráltak el. Az AfD létszáma azonban még így sem mondható jelentősnek a Bundestag pártjaihoz képest; például a CDU-nak 450 ezer tagja van, a Bundestag legkisebb pártjának, a Zöldeknek pedig nagyjából 60 ezer.
14.56: Ezer menekült érkezett vasárnap délelőtt Stájerországba Vasárnap délelőtt ezer, Szlovéniából érkezett menekültet regisztráltak Ausztria déli határrészén. A burgenlandi határátkelőnél ez idő alatt nem érkeztek menekültek az országba. A stájerországi Spielfeldnél szombattól a vasárnap kora reggeli órákig 1600 menekült lépte át a határt, őket buszokkal egy grazi bevásárlóközpontban berendezett szükségszállásra és a karintiai Feldkirchenbe vitték. Jelenleg 700-an vannak még Spielfeld településen, különvonatok nem indulnak a környékről. Stájerországban vasárnap délelőtt megnőtt a menekültek száma, itt reggel hat órától 60-150 fős csoportokban ezer ember érkezett Ausztriába. A hatóságok előzetes számításai szerint a hétvégén négyezer menekültet vártak Stájerországba. A spielfeldi határátkelőnél kétezer embert tudnak elszállásolni és Bad Radkersburgnál is felállítottak ideiglenes befogadóközpontot. A szlovén rendőrség közlése szerint a szlovén-osztrák határon összesen ezerhatszázan - Bad Radkersburgnál 330-an, a spielfeldi táborban pedig 1300-an - várják, hogy továbbutazhassanak, őket osztrák önkéntesek segítik. A héten először vasárnap délelőtt tudták kiüríteni a miklóshalmai (Nickelsdorf) menekültbefogadó központot, vasárnap nem érkezett még senki a tartományba. Szombaton 4100-an, pénteken több mint hatezren lépték át a burgenlandi átkelőnél a határt, ahol továbbra is állnak a befogadósátrak, egyelőre nem tervezik, hogy lebontják őket. Karintia tartományban pillanatnyilag nyugodt a helyzet, nem érkeznek menekültek. Az osztrákok hatóságok a magyar-horvát zöldhatár lezárása után azzal számoltak, hogy a menekültek új útvonalat keresnek és miklóshalmai (Nickelsdorf) átkelő helyett, a déli határrészen jönnek át az országba. Ezért Ausztria pénteken este bejelentette, hogy megerősíti déli határainak ellenőrzését szombattól. Szigorodott tovább a csempészek elleni küzdelem is, fokozottabban ellenőrzik az áthaladó kisbuszokat. Szombaton több mint száz rendőrt vezényeltek át Bécsből, Tirolból és Vorarlbergből a déli határrészre, valamint több száz katona van jelenleg bevetésen a régióban. Salzburgban szombaton és vasárnap délelőtt is nyugodt volt a helyzet, a város jelenleg meg tud birkózni a menekültek áradatával. A német-osztrák határon lévő Freilassingnál vasárnap délelőtt háromszázan várakoztak. A hatóságok számításai szerint a következő napokban sem érkezik majd kevesebb menekült az országba.
14.32: Együtt: a kormánypártok magára hagyták az EU-t a válság kezelésében
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a kormánypártok magára hagyták az Európai Uniót a menekültválság kezelésében. Az ellenzéki párt
Hollik István
KDNP-s országgyűlési képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált közleményben. A kormánypárti honatya azt mondta: az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján kiderült, hogy egyre többen támogatják a magyar álláspontot, de az unió legfőbb döntéshozói továbbra is tétlenkednek. Az Együtt szerint Hollik István téved abban, hogy Magyarország menekültpolitikája európai minta lenne. "Az Együtt meggyőződése, hogy a biztonságot nem teremtő, megosztó és embertelen politika nem példa, hanem szégyen Európában" - tették hozzá. Mint írták, "az etnikai és vallási kirekesztésen alapuló orbáni politika" nemcsak káros, hanem a populista szélsőjobb előretörését is eredményezi Európában. Az Együtt azt követeli, hogy a kormány működjön együtt az Európai Unióval, és a kötelező kvótából vegye ki részét, hiszen ebben Németországgal és Olaszországgal közösek az érdekek.
13.43: Halálos késelések történtek menedékkérő-szállásokon Németországban Két halálos késelés történt menedékkérő-szállásokon a hét végén Németországban. A helyi rendőrség vasárnapi közlése szerint meghalt egy menedékkérő a németországi Türingia tartománybeli Gotha közelében egy szálláson, az afgán fiatalembert egy másik afgán szúrta le. Nem sokkal később arról érkezett hír, hogy halálos késelés történt egy Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartománybeli menedékkérő-szálláson is, ahol egy szomáliai férfi szúrt le egy másikat. Az első gyilkosság a gothai rendőrség közleménye szerint szombaton egy lakásban történt, ahol három afgán menedékkérőt helyeztek el. A 18, a 20 és a 22 éves fiatalember egyelőre ismeretlen okból összekülönbözött, és a 18 éves afgán a vita hevében leszúrta 20 éves társát, aki belehalt sérülésébe. A harmadik fiatalembernek sikerült elmenekülni a lakásból. Elmenekült a késelő is, és az épület előtt rátámadt egy német állampolgárra, aki súlyos sérüléssel kórházba került. Az elkövetőt őrizetbe vették, a szombaton késő este történt eset körülményeit vizsgálják - áll a közleményben. Halálos késelés történt a hét végén a mecklenburg-elő-pomerániai Neuenkirchenben is. Ott egy 20 éves szomáliai fiatalember halt meg. A nyomozás első adatai szerint az áldozatot nyakon szúrta egy 24 éves, ugyancsak szomáliai származású társa. A feltételezett elkövetőt őrizetbe vették, letartóztatásáról vasárnap döntenek. A két menedékkérő tavasz óta lakott együtt egy társasházban, amelyet a település önkormányzata bérel menedékkérőknek. A helyi rendőrség vasárnapi közleménye szerint az eddig feltárt adatok arra utalnak, hogy a két szomáliai férfi már azelőtt ismerte egymást, hogy megérkeztek Németországba, és konfliktusuk is a Németország előtti időkben alakult ki.
12.55: Több száz migráns várakozik a szerb-horvát határon Több száz migráns várakozik arra Szerbiában, hogy folytathassa útját Horvátország, majd Szlovénia felé, a Blic című belgrádi napilap internetes oldalának beszámolója szerint vasárnap délelőtt körülbelül 20 autóbusz várt arra, hogy átengedjék a szerb-horvát határon. A magyar-horvát zöldhatár lezárását követően Horvátország Szlovénia felé irányítja a migránsokat, Ljubljana azonban bejelentette, hogy naponta csupán 2500 embert tud fogadni, ami jelentősen lelassította a migránsok mozgását, hiszen így lassabban engedik őket át a határon, és a közeli, opatovaci táborban is hosszabb időt kell eltölteniük arra várva, hogy továbbszállítsák őket. A migránsok egyelőre nem tartózkodnak néhány napnál tovább Szerbiában, de az ország felkészült arra az esetre is, ha jelentősen meghosszabbodna az itt-tartózkodási idő - jelentette ki Nenad Ivanisevic szerb szociálisügyi államtitkár vasárnap a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS). A magyar-horvát és a magyar-szerb határon felállított kerítésre utalva kiemelte: a határfalak emelése nem jelent megoldást, azok nem tudják megállítani a migránsokat az Európai Unióba vezető úton. Hozzátette, hogy a legújabb, a magyar-horvát zöldhatáron épített határzár sem fogja jelentősen megváltoztatni a migránsok útját, mert - mint fogalmazott - azokat, akik a háború elől menekülnek, semmilyen fal nem állíthatja meg. A legfrissebb adatok szerint Szerbiában az idei esztendőben több mint 230 ezer migránst regisztráltak, a legtöbbet a szerb-macedón határon található Presevóban.
12.50: A szlovének csak lassan fogadják a migránsokat Amióta Horvátország életbe léptette a C-tervet, vagyis a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet a menedékkérőket a magyar határra, mindössze háromezren hagyták el Horvátországot - közölte a horvát sajtó vasárnap. Miután a magyar kormány pénteken éjfélkor elrendelte a magyar-horvát zöldhatár lezárását, Horvátországból a legtöbb migráns a macelji és muraszerdahelyi (Mursko Sredisce) határátkelőkön lépett be Szlovéniába, továbbá 642-en a Zágrábhoz közeli Breganán - közölte a szlovén rendőrség. Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: Ljubljana 2500 migránst tud fogadni naponta, de az sem baj, ha kétszázzal több, majd hozzátette: a horvát hatóságok eddig tartják magukat a megbeszéltekhez. Vasárnap a szerb-horvát határon lévő opatováci befogadóállomásról Csáktornyára egy újabb vonat érkezett tele migránsokkal. Sefic kijelentette: az áteresztés üteme attól függ majd, hogy Szlovéniában milyen gyorsan tudják lefolytatni a regisztrációt, valamint, hogy mennyi bevándorlót tudnak Ausztria felé irányítani. A szlovén kormány szombaton elrendelte a hadsereg határra vezénylését is, a tényleges katonai közreműködésre azonban csak abban az esetben lesz szükség, ha a migránsok ellenőrizetlenül, a zöldhatáron próbálnának meg Szlovéniába jutni. A hadsereg egyelőre csak logisztikai támogatással segíti a rendőrséget a határvédelemben. Azokat a migránsokat, akik szombaton lépték át a szlovén-horvát határt, a szlovén hatóságok az osztrák határ melletti Sentilj tranzitközpontba szállították, ahol gyalogos-csoportokban, ellenőrzötten engedték őket Ausztria felé. A tranzitközpont fűthető sátrakból áll, és 2000 fő befogadására alkalmas. A nemzeti védelmi szolgálat szerint Szlovénia jelenleg 5 napra elegendő élelmiszertartalékkal rendelkezik több ezer menekült ellátására. Miro Cerar miniszterelnök arról beszélt, hogy a migránshullám anyagilag megterhelő Szlovénia számára, ezért az Európai Unióhoz fordul segítségért. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 193 ezer 668 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - szombat éjféltől reggel 9 óráig 886 migráns érkezett, akiket az opatováci sátortáborba szállítottak, ahol jelenleg további négyezren tartózkodnak. Szombaton egész nap 6415 migráns lépte át a szerb-horvát határt. Nem megerősített forrásokra hivatkozva a horvát sajtó arról tájékoztatott, hogy a Görögországból vasárnap reggel újabb 10 ezer migráns indult el Szerbia irányába Ők akár már hétfőn Horvátországba érkezhetnek.
12.09: Kovács Zoltán: az új határintézkedések óta eseménytelenül telnek az órák
Gyakorlatilag eseménytelenül telnek az órák a magyar-horvát zöldhatár alig 24 órával ezelőtti lezárása és a magyar-szlovén határon szombat délelőtt bevezetett ideiglenes határellenőrzés életbe lépése óta - közölte a kormányszóvivő a vasárnap délelőtt Nagykanizsán tartott tájékoztatón.
Kovács Zoltán
felidézte, hogy szombaton nulla órakor lépett életbe a magyar-horvát zöldhatáron a határzár, szombat délelőtt pedig a kormány - értesítve a szlovén és az európai uniós feleket - ideiglenes jelleggel, a schengeni kritériumoknak megfelelően állította vissza a határellenőrzést. Utalt rá, hogy ez utóbbit az a rédicsi "incidens" indokolta, amikor mintegy 150 migráns szlovén oldalon megjelent a magyar határ közelében, de azt nem lépte át. "Gyakorlatilag eseménytelenül telnek az órák" - jelezte Kovács Zoltán.
Bakondi György
miniszterelnöki főtanácsadó a tájékoztatón azt mondta: péntek nulla órától szombat nulla óráig a szerb, a horvát és a szlovén határszakaszokon összesen 870 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedni. Hozzátette, hogy ennek többsége az a 859 migráns, akiket nem sokkal péntek éjfél után, a határzár elrendelésekor Zákánynál még beengedtek Magyarország területére, de már ők sincsenek a térségben. A szerb határszakaszon nyolc, a szlovén határon, Tornyiszentmiklósnál két emberrel szemben intézkedett a rendőrség - mivel ott nincs határzár, ellenük szabálysértési eljárás indul -, az országhatártól távolabb pedig egy embert fogott el a készenléti rendőrség az eltelt 24 órában. Az összesített adatok szerint idén eddig 390 646 illegális bevándorló ellen kellett intézkedni, közülük 176 424 nyújtott be menekültügyi kérelmet, de ez utóbbi eljárások többségét meg kellett szüntetni, mert az érintettek "eltűntek". Mostanáig 750 emberrel szemben indult büntetőeljárás - közölte. A tranzitzónákban 579 migráns nyújtott be menekültkérelmet, a magyarországi menekülttáborokban pedig jelenleg 522-en vannak. Embercsempészés miatt idén eddig 1166 emberrel szemben indított büntetőeljárást a rendőrség - ismertette Bakondi György. Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnöki főtanácsadó elmondta: a csekély mozgás ellenére továbbra is indokolt a nagyszámú katonai és rendőri jelenlét a horvát és a szlovén határon, hiszen még csak alig 24 óra múlt el az újonnan bevezetett intézkedésektől számítva. Figyelemmel kísérik a horvát, a szerb, a macedón és a görög térségből érkező migránsok mozgását, illetve az Ausztriában és Németországban zajló intenzív vitákat a migránshelyzetről. Arra a felvetésre, hogy a menekültáradat miatt pluszkiadásokra kényszerült települések számíthatnak-e a költségeik megtérítésére, Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta: az önkormányzatoknak megvan a lehetősége arra, hogy vis maior és egyéb alapokból a kiadásaik megtérítését kérjék, erről hamarosan dönteni is fognak. Felidézte ugyanakkor azt is, hogy a kormány legutóbb 17 milliárd forintot hagyott jóvá a migrációs helyzet, illetve az ezzel összefüggő károk rendezésére.
11.14: Fidesz: egyre többen osztják az EU-ban a magyar álláspontot
A Fidesz szerint az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján kiderült, hogy egyre többen támogatják a magyar álláspontot, de az unió legfőbb döntéshozói továbbra is tétlenkednek.
Hollik István
, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visegrádi országok összefogtak, álláspontjuk szerint az uniónak egységesnek kell mutatkoznia és meg kell védenie a schengeni határokat, az intézkedéseket pedig fontossági sorrend szerint rangsorolni. Ebben első helyen szerepel a közös határok védelme - mondta a képviselő. Közölte továbbá, hogy a visegrádi országok támogatják Magyarországot, mert nagy nyomás helyezkedik rá a migrációs helyzetben. Ezzel szemben az unió legfőbb döntéshozói a legutóbbi csúcstalálkozón a legfontosabb kérdésekben megint nem tudtak döntést hozni, nem határoztak a török-görög határ lezárásáról és a közös határellenőrzésről sem, e helyett "látszatintézkedésekkel", így a kvótarendszerrel vannak elfoglalva. Hollik István hangsúlyozta, hogy vannak, akik ideológiai alapon, vagy pártpolitikai érdekek mentén támadják a V4-ek megállapodását. Példaként Ausztriát és Horvátországot említette a képviselő.
09.52: Leszúrtak egy menedékkérőt Németországban Meghalt egy menedékkérő a németországi Gothában, az afgán fiatalembert egy másik afgán leszúrta - közölte vasárnap a helyi rendőrség. A gyilkosság egy lakásban történt, ahol három afgán menedékkérőt helyeztek el. A 18, a 20 és a 22 éves fiatalember egyelőre ismeretlen okból összekülönbözött, és a 18 éves afgán a vita hevében leszúrta 20 éves társát, aki belehalt sérülésébe. A harmadik fiatalembernek sikerült elmenekülni a lakásból. Elmenekült a késelő is, és az épület előtt rátámadt egy német állampolgárra, aki súlyos sérüléssel kórházba került. Az elkövetőt őrizetbe vették, az eset körülményeit vizsgálják - áll a közleményben.
09.24: Németországban gyújtogatás történt egy menedékkérő- és hajléktalanszálláson Tűz ütött ki egy menedékkérőket és hajléktalanokat befogadó állomáson a németországi Hamburgban, a helyi rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint gyújtogatás miatt. A szombaton késő este keletkezett tűzben kiégett 14 kétszintes lakókonténer. Sikerült mindenkit biztonságba helyezni, sérülés nem történt. A rendőrség megállapította, hogy gyújtogatás történt, és őrizetbe vett egy egyiptomi származású fiatalembert. A feltételezett elkövető indítéka nem ismert. A szálláson az üzemeltető adatai szerint élnek úgynevezett befogadott státusban lévő emberek - nemzetközi védelemre szoruló külföldiek, akiket nem lehet hazájukba visszaküldeni, mert ott például üldözés vagy halálbüntetés áldozatai lennének, de mégsem jogosultak sem menekült, sem oltalmazott státusra -, akiknek a tartózkodási engedélye nem jogosít fel önálló lakás igénylésére, valamint hajléktalanok és menedékkérők, akik nagy valószínűséggel Németországban maradhatnak. A befogadóállomás eredetileg 364 férőhelyes és kisebb faházakból áll, nemrég bővítették a lakókonténerek révén további 40 hellyel. A kiégett konténerek lakóit elköltöztetik más állomásokra.
09.02: Földi László: Európa háborúban áll, Angela Merkelnek le kell mondania
Földi László
volt titkosszolgálati vezető szerint a bevándorlás kérdésének kezeléséhez először is ki kellene mondani, hogy Európa háborúban áll,
Angela Merkel
német kancellárnak pedig le kellene mondania. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című vasárnapi műsorában hangsúlyozta: a háború alatt nem azt érti, hogy lőni kell, de "Európát meg kell védeni, mert Európát megtámadták", egy válsághelyzetben pedig "egészen más rendtartást kell kialakítani". Földi László egyértelműnek nevezte, hogy Európa jelenlegi vezetője Angela Merkel német kancellár, és teljesen alkalmas is a kontinens vezetésére, de - kérdezte - "mikor nyert meg háborút egy nő?". Szerinte ilyen helyzetekben, mint a mostani, lehetőleg érzelmektől mentes, kristálytiszta logikájú válaszokat kell adni. A titkosszolgálati szakértő úgy látja, Angela Merkel ma gátja egy egységes, "a védelem logikája" szerinti koncepció kialakításának, ezért le kellene mondania, hogy megvédje Németországot és Európát. A műsor másik vendége,
Kovács István
, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: "nagy baj, ha háború van, mert az Európai Uniónak nincs hadserege, nincs felkészülve erre a helyzetre". A német kancellár lemondását szorgalmazó véleményre úgy reagált, hogy ő nem menne el eddig, mert nem látja, ki jönne Angela Merkel után, ki léphetne a helyére. Földi László és Kovács István egyetértett abban, hogy Európa külső határainak megvédése nélkül nem lehet megfékezni a jelenlegi krízist. A migránsok hazaküldésének várható nehézségeit is hasonlóan látják a szakértők. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezzel kapcsolatos jelenlegi uniós előírások nem tudják betölteni a funkciójukat, mint fogalmazott, a mai jogszabályok "rengeteg jogot garantálnak a migránsoknak, és nagyon kevés jogot az államnak". Földi László ehhez azt tette hozzá, hogy a kiutasítás radikalizálódással járhat majd.
07.13: Trócsányi: elengedhetetlen volt a magyar-szerb határzár
A határsértések megszüntetése és a migránsok regisztrálása érdekében "szinte lehetetlen volt más megoldást találni", mint kerítést építeni a magyar-szerb határra - mondta
Trócsányi László
igazságügyi miniszter a France24 francia hírtelevíziónak adott interjúban. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak egyszerre kell megfelelnie több európai normának, miközben a magyar állampolgárok azt várják el a kormánytól, hogy biztosítsa a közrendet, ami "minden uniós államban nagyon fontos". Eközben pedig "az európai állampolgárok azt várják el Magyarországtól, hogy biztosítsa a schengeni határok védelmét" - hívta fel a figyelmet. A szögesdrót-kerítést a miniszter szerint azért kellett a 175 kilométeres magyar-szerb határon felhúzni, mert naponta 3-4 ezer ember sértette meg a zöldhatárt, s ezért "szinte lehetetlen volt más megoldást találni". "Tudom, hogy ez nem szép dolog, de azt is tudni kell, hogy más országokban is létezik (határzár)" - hangsúlyozta Trócsányi László. Példaként említette Spanyolországot, Bulgáriát és Görögországot. "Elengedhetetlen volt, de remélem, hogy nem marad örökre ott" - tette hozzá. A miniszter szerint a határzárral Magyarország elsődleges célja az volt, hogy minden migránst regisztráljon, és az egyetlen ország, amely 200 ezer embert regisztrált is. A menekültekkel való bánásmódot érintő bírálatok kapcsán Trócsányi László elmondta, hogy 1956-ban a néhány hét alatt Ausztriába érkezett több százezer magyar a menekülttáborokban türelmesen megvárta, hogy melyik ország fogadja be őket. "Ők együttműködtek az állami szervekkel. Most viszont az történik, hogy a különböző országokból érkező emberek, akik tény, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, visszautasították az együttműködést a magyar hatóságokkal" - mondta a tárcavezető. Megemlítette, hogy a migránsok kikerülték a tranzitzónákat, és mindenáron Németországba akartak jutni. Trócsányi László jelezte, hogy az illegális határátlépést szankcionáló törvénymódosításról "készen áll a jogi vitára európai szinten is". Arra a kérdésre, hogy a migránsválságról miért tér el egymástól az egy pártcsaládba tartozó magyar és német kormány álláspontja, a miniszter elmondta: "Nekünk van egy külső uniós határunk,
Angela Merkelnek
pedig nincs külső uniós határa". Arra is rámutatott, hogy a schengeni határellenőrzési kódex és a genfi konvenció felhatalmazást ad szankciók bevezetésére olyan személyek ellen, akik szabálytalan módon lépnek be egy országba, kivéve, ha az életük veszélyben forog. "A migránsok élete azonban nincs veszélyben Szerbiában, amely demokratikus ország, s (csatlakozási) tárgyalásokat folytat az Európai Unióval" - hangsúlyozta. Megerősítette azt is, hogy Magyarország "100 százalékig tiszteletben tartja a nemzetközi konvenciókat". "Jogászként felelős vagyok azért, hogy mi törvényes. Személyes meggyőződésem a (nemzetközi) szerződések ismeretében, hogy jogunk volt (a törvénymódosításhoz). De készen állok a vitára" - tette hozzá. Trócsányi László visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormány a Jobbik erősödése miatt folytat migrációellenes politikát. Megjegyezte, hogy a parlamentben a Jobbik általában nem szavazza meg a kormány törvényjavaslatait. Leszögezte, hogy a magyar kormány mindig tiszteletben tartja az európai normákat és mindenképpen az Európai Unió tagja kíván maradni, annak ellenére is, ha időnként kialakulnak viták a tagállamok között.
07.09: Kovács Zoltán: gyakorlatilag nem érkeznek a déli határszakaszon migránsok
Gyakorlatilag megszűnt a déli határszakaszon az illegális migránsok érkezése az országba - mondta a kormányszóvivő szombat este az M1 aktuális csatornán. A déli határszakaszon a szerb, a horvát, valamint a szlovén részen hat embert fogott el a rendőrség a nap folyamán. Közülük egyet már a szlovén határszakaszon ideiglenesen visszaállított határellenőrzésnek köszönhetően - közölte
Kovács Zoltán
, akit élőben kapcsoltak Letenyéről. Összegzése szerint bár korai még bármilyen kijelentést tenni, de az intézkedések, amelyeket a magyar, illetve az európai határok, a schengeni övezet védelme érdekében hoztak, az első napon láthatóan működtek. A szlovén határon bevezetett ideiglenes ellenőrzéssel összefüggésben jelezte: szombaton - a reggelt leszámítva - nem volt szükség ilyen típusú intézkedésre, a forgalom, az áruforgalom a megszokott rendben zajlott. A magyar hatóságoknak ugyanakkor az előzetes értesítést követően megvan az a joguk, hogy ha szükséges, az ellenőrzést folytathassák, ami hasonló az osztrák-német határon, illetve a Hegyeshalomnál történő ellenőrzéshez. Kovács Zoltán hozzátette: a szlovén határon - mivel Szlovénia és Magyarország egyaránt a schengeni övezet tagja - fizikai határzárat nem lehet létesíteni, de élőerővel, megerősített járóőrözéssel, ha szükséges egy-egy pont védelmével meg lehet valósítani a határ őrizetét. A rendőrség felkészült és folyamatosan figyeli a horvát-magyar zöldhatárt lezáró intézkedések után kialakult helyzetet - mondta, jelezve: figyelik a Horvátországból, illetve Szlovéniából érkező híreket és a német, osztrák reakciókat is.
Bakondi György
miniszterelnöki főtanácsadó arról, hogy a szlovén határ élőerős védelmében számíthat-e Magyarország a szlovének együttműködésére, azt mondta: rendszeresen egyeztetnek a szlovén féllel, ez szombaton is megtörtént, a Zala megyei rendőrfőkapitány egyeztetett a határon kollégájával. A magyar fél jelezte, készek a közös járőrözésre is, de erre eddig nem volt szükség. A főtanácsadó tájékoztatása szerint sem a beremendi, sem a letenyei, sem a röszkei tranzitzónában nem nyújtottak be menekültkérelmet az elmúlt 24 órában. Ugyanakkor erre minden személyi, tárgyi feltétel adott - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy milyen egységek vesznek részt a horvát-magyar határ védelmében, Bakondi György közölte: éjfél óta ismételt átcsoportosításokra nem volt szükség, a határzár bevezetése előtt a szükséges erők megérkeztek a térségbe. Arra a felvetésre, hogy fel vannak-e készülve arra, ha Szlovénia is határzárat vezetne be, így Horvátországban feltorlódnának a migránsok, és erőszakos támadás következne be, azt mondta: nagyon szeretnék, ha ez nem történne meg, de ha mégis, akkor a magyar rendőrség a törvényes eszközökkel garantálni fogja az államhatár őrizetét, a polgárok élet- és vagyonbiztonságát. Hozzátette: a horvát-magyar szakaszon szükség esetén valamennyi közúti és vasúti határátkelőhelyen képesek a határ zárására. Mindenütt a helyszínen vannak a speciális fémkapuk, és néhány perc alatt telepíthetők - mondta.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024