Közélet

Több mint 100 katonát és rendőrt küldhet Prága Magyarországra - csökken a benyújtott menedékjogi kérelmek száma

Több mint 100 katonát és rendőrt küldhet Prága Magyarországra - csökken a benyújtott menedékjogi kérelmek száma

2015. október 2., péntek
Több mint 100 katonát és rendőrt küldhet Prága Magyarországra - csökken a benyújtott menedékjogi kérelmek száma
Illegális bevándorlás - Nickelsdorf

Csütörtökön 3667 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata pénteken a police.hu oldalon. Szerdán az illegális határátlépők száma még meghaladta a 4200-at.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

18.08: Két hét alatt ötvenezer migráns érkezett Zákányba

Két hét alatt ötvenezer migráns érkezett a Somogy megyei Zákányba Horvátországból - közölte az M1 aktuális csatorna péntek délután. Az M1 tudósítója elmondta: péntek hajnalban 1000-1200 illegális bevándorló érkezett a zöldhatáron át. Mintegy 1500 migráns pedig 17 óra körül érkezett. A migránsokat - köztük szíriaiakat, afgánokat, irakiakat - a határtól most is rendőrök kísérik a vasútállomásra. Az első, mintegy 1500 migráns éppen két héttel ezelőtt, szeptember 18-án délután érkezett Zákányba. Ők a településen át gyalog indultak Nagykanizsa felé. A következő csoportokat már vonattal vitték tovább a nyugati határnál kialakított regisztrációs pontokra.

17.45: Közgyűlési elnök: jól vizsgáztak a rendfenntartók és a segítők Somogyban

A somogyi közgyűlés elnöke szerint jól vizsgáztak a rendőrök, a katonák, a mentőszolgálat munkatársai, a segélyszervezetek és az önkormányzatok az elmúlt hetekben a déli határon.

Jakó Gergely

(Fidesz-KDNP) a megyei közgyűlés pénteki soros ülésén a testület nevében köszönetet mondott a résztvevőknek "áldozatos munkájukért, azért a nem mindennapi erőfeszítésért, amit a somogyi és magyar emberekért, déli határunk és a haza védelmében tettek eddig, és tesznek a jövőben is". A megyegyűlés elnöke közölte: a két hét óta Horvátországból Somogyba ezrével érkező migránsok új feladat elé állították a megye rendőreit, önkormányzatait és a két közvetlenül is érintett település, Zákány és Barcs polgárait. Ennek emberségesen, nagy hozzáértéssel tesznek eleget, a megye déli határán szervezett, az ott élők számára nyugalmat biztosító munka folyik - hangsúlyozta. A közgyűlés meghallgatta

Piros Attila

megyei rendőr-főkapitányt, akit az első félév közbiztonsági helyzetét értékelte. A dandártábornok az összességében javuló tendenciákról szóló beszámolójában kitért a megyei településeket is érintő migránshullámra, és jelezte: a somogyi rendőrök, ahogy eddig, ezután is garantálják a biztonságot. A tizenhat tagú közgyűlés pénteki ülésen egy személyi változás is történt,

Sárdi Árpád

, a Magyar Szocialista Párt delegáltja tavasszal lemondott, helyét Csendesné Murányi Ibolya vette át. Sárdi Árpád a továbbiakban külső bizottsági tagként részt vesz a közgyűlés munkájában.

16.24: Közös nyilatkozatot írtak alá a V4-ek ombudsmanjai A menekültek emberi jogi helyzetével kapcsolatban írtak alá közös nyilatkozatot a V4-es országok ombudsmanjai pénteken Visegrádon, az éves találkozójukon. Ebben hitet tesznek amellett, hogy a menekültek iránti felelősségvállalás az európai államok erkölcsi és jogi kötelezettsége. A dokumentumban Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ombudsmanja úgy fogalmazott: az üldöztetés, a háború vagy a fegyveres konfliktusok elől menekülő idegenek befogadása olyan, humanitárius megfontolásokon alapuló gyakorlat, amelyet a civilizált társadalmak kezdettől fogva alkalmaznak. A tömeges migráció következtében létrejött példátlanul súlyos helyzet az emberi jogi követelményeknek megfelelő együttműködést követel minden államtól, beleértve a visegrádi négyek országait is - fogalmaztak. A nyilatkozatban kifejtették: az ombudsmanok hagyományos alapfeladata Európa-szerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportok tagjainak védelme, e védendő körbe tartoznak mindazok, akik az országukat elhagyni kényszerülnek, jogi státusuktól függetlenül. Azt írták, világszerte csaknem 60 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, sok közöttük a családjával menekülő vagy attól elszakított gyermek és az idős ember. Sokan vallásuk vagy származásuk miatt kényszerültek elhagyni otthonukat, és "mindannyian különleges védelmet igényelnek". Az ombudsmanok hangsúlyozták azt is, hogy a menekültekre nem lehet egységes csoportként tekinteni, alapjogaik biztosítása ezért a nemzetközi közösség, szűkebb értelemben pedig a befogadó államok, társadalmak feladata és felelőssége. A befogadó államoknak személyre szabott, egyéniesített, alapos vizsgálat után kell dönteniük arról, hogy valakinek biztosítható-e a nemzetközi védelem. Az aláírók leszögezték: a törvények által megszabott hatáskörükön belül arra törekednek, hogy országaik hatóságai minden egyes migránst és menekültet emberségesen, nem megalázó módon, a törvények, az EU-irányelvek, a nemzetközi és európai szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartásával kezeljenek. A kétnapos tanácskozást követő sajtótájékoztatón Székely László, az alapvető jogok biztosa azt mondta: a találkozó rávilágított arra, hogy a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos problémában "jelentős létszámbeli különbségekkel vagyunk érintve". Jana Dubovcová szlovák ombudsman arról szólt, hogy a különösen veszélyeztetett, sérülékeny csoportokkal kapcsolatban számos probléma azonos vagy hasonló, de vannak teljesen eltérő helyzetek és eljárások is, és a találkozó lehetőséget adott a tapasztalatcserére, a tanulásra. Anna Sabatová cseh biztos szerint a V4-es államok ombudsmanjai munkájukkal a nyilvánosságot is befolyásolják, és a társadalomban olyan utat nyitnak, amely elvezethet az emberi jogok betartásához. Stanislaw Trociuk lengyel biztoshelyettes fontosnak nevezte, hogy megismerkedhettek a magyarországi helyzettel, amely - mondta - nem összehasonlítható a lengyellel. Közölte, Lengyelországban is vannak bevándorlók, de ők inkább gazdaságiak és főleg Ukrajnából érkeznek, számukra például nem gond a nyelv, dolgozni akarnak és be tudnak illeszkedni az ottani társadalomba. A V4-ek ombudsmanjai 2004 óta évente találkoznak, hogy megvitassák a jogvédelem időszerű helyzetét, követelményeit. A visegrádi találkozón a biztosok és munkatársaik beszéltek a jövő nemzedékek és a nemzetiségek jogainak érvényesüléséről, valamint a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok, a fogvatartottak, a kiemelten védendő társadalmi csoportok helyzetéről.

16.12: MSZP: Orbán Viktor önleleplező vallomást tett

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint

Orbán Viktor

önleleplező vallomást tett pénteken a Kossuth rádióban elhangzott interjúban.

Tóbiás József

MTI-hez eljuttatott közleményében - utalva a kormányfő szavaira, miszerint túl hirtelen jött a menekültválság, túl hirtelen indultak meg ezek az emberek - felidézte, hogy a honvédelmi bizottság fideszes elnöke már január 19-én arról beszélt, hogy komoly aggodalomra adhat okot a bevándorlás, a parlament pedig február 20-án vitanapot tartott menekültkérdésről. Az ellenzéki pártvezető szerint Orbán Viktor hónapokat töltött gyűlöletkeltéssel ahelyett, hogy a várható krízishelyzetre felkészült volna, és pénteken is csak a pánikkeltés volt a célja. Az MSZP felszólítja a miniszterelnököt, hogy lépjen ki a félelemkeltésre alapozott háborús retorikából és higgadjon le végre, mert a válságra még nincs megoldás - fogalmazott, hozzátéve: az pedig csak az európai partnerekkel való józan együttműködéssel érhető el, a horvát kormányfő folyamatos sértegetése nem vezet el hozzá. Tóbiás József kitért arra is, hogy az MSZP a magyar emberek biztonsága, a schengeni övezetben való szabad mozgása érdekében elvárja, hogy Orbán Viktor a szavak fegyverként való használata helyett a nemzetközi térben koncentráljon a Dublin III. megállapodás azonnali felfüggesztésére és az egységes uniós menekültügyi rendszer felállítására, itthon pedig a háború elől menekülő emberek humánus kezelésére. Orbán Viktor miniszterelnök szerint

Zoran Milanovic

horvát kormányfőre a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot. "Amit a horvát miniszterelnök mond, nem tekintjük a horvát emberek véleményének" - közölte Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Szerinte a visegrádi országok, a V4-ek életösztönei jól működnek a bevándorlással kapcsolatosan, "az ideologikusabban gondolkodó országokkal van baj". Példaként azt mondta, hogy a francia és az olasz politika, valamint a német és az osztrák politikának egy része egyértelműen pozitív jelenségnek tartja a mostani történéseket, és így bátorítja is.

15.51: Harmincöt ítélet született két nap alatt határzár tiltott átlépése miatt

Harmincöt ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság csütörtökön és pénteken - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője pénteken az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika

közölte, a bíróság huszonkét vádlottat egy, tizenkettőt két évre kiutasított Magyarország területéről, egy embert pedig megrovásban részesített. Két esetben a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyésznek. A vádlottak többsége szíriai és afgán állampolgárnak vallott magát, de voltak, akik albán, koszovói és iraki személyi adatokat közöltek. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. Az ítéletek többsége jogerős. Egy ügyben a vádlott és védője fellebbezett, egy másikban az ügyész három nap gondolkodási időt kért. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által anyanyelvükre lefordított ítélet írásbeli kézbesítését.

15.46: Több kisebb befogadóközpontot építenek Szerbiában Szerbia több kisebb befogadóközpontot épít országszerte a migránsok számára, mert a 200-300 fő befogadására alkalmas központok emberségesebb körülményeket tudnak biztosítani, mint a nagy, 9-10 ezres kapacitású létesítmények - jelentette ki Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter a szerb-bolgár határ melletti Dimitrovgradban pénteken. A Novi Magazin című hetilap honlapján olvasható beszámoló szerint azt is közölte, hogy számos országgal ellentétben Szerbia minden bevándorlót regisztrál, és ilyen óriási adatbázissal senki más nem rendelkezik majd a migránsokról a jövőben. Hozzátette, hogy a legtöbben Macedóniából érkeznek Szerbiába, de egyre többen mennek át a bolgár-szerb határon is, ezért alakítottak ki Dimitrovgradban is egy befogadó- és regisztrációs központot. A helyi illetékesek szerint naponta átlagosan 300-400 ember érkezik Bulgária felől Szerbiába. Néhány héttel ezelőtt még csak néhány tucatnyian választották ezt az útvonalat. Szerbiában öt állandó menekülttábor, valamint több kisebb ideiglenes befogadóközpont van. Az állandó táborokban 800 embert lehet hosszabb időre elszállásolni - nyilatkozott még a nyár elején az MTI tudósítójának Ivan Gerginov szerb menekültügyi segédbiztos -, míg az ideiglenes központok néhány száz fő rövidebb ideig tartó elszállásolására alkalmasak. A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb-macedón határ melletti Presevóban is megnőtt a migránsok száma pénteken, kora délutánra már több mint ötezren voltak, és a határsávban fekvő miratováci sátortáborban is több százan tartózkodnak. A migránsok azt követően, hogy regisztrálták őket, és átvették a 72 órás tartózkodást biztosító papírokat, általában a szerb-horvát határ felé indulnak, de vannak olyanok is, akik előbb Belgrádba utaznak, és csak onnan veszik Horvátország felé az irányt. A hivatalos adatok szerint Szerbián ebben az esztendőben több mint 200 ezer migráns haladt át.>

15.21: Több mint 100 katonát és rendőrt küldhet Prága Magyarországra

Csehország több mint száz katonát és rendőrt küldhet Magyarországra a schengeni határ védelmére - közölte

Milan Chovanec

cseh belügyminiszter pénteken Prágában. Szerinte a cseh katonák és a rendőrök akár néhány hónapot is eltölthetnek Magyarországon. Hozzátette, hogy további néhány száz embert Szlovákia és Lengyelország is küldhet közösen a magyar határra, amely az Európai Unió külső határa is. A V4-ek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) tervezett közös akciójáról Chovanec nyilatkozata előtt

Bohuslav Sobotka

cseh miniszterelnök is tájékoztatott a Twitter közösségi oldalon megjelent rövid bejegyzésében. "Magyar partnereinktől kaptuk a felkérést rendőreink, technikánk, katonáink bevetésére a schengeni határok védelmére" - mondta Milan Chovanec újságíróknak a cseh parlamentben. Bejelentette, hogy a négy visegrádi ország belügyminiszterei október 8-án Luxemburgban találkoznak és megvitatják a témát. Leszögezte: Csehország lehetőségei szerint kész eleget tenni a magyar kérésnek. Megegyezés esetén a cseh katonák és rendőrök kiküldése nagyjából két héten belül megkezdhető. "Úgy vélem, hogy a szám nagyon érdekes. Több tucatnyi rendőrről van szó, a rendőrök és a katonák együttes létszáma biztosan meghaladja a százat" - nyilatkozott a cseh belügyminiszter. Hozzátette, hogy Csehország műszaki eszközöket is küld Magyarországnak.

Lázár János

, a Miniszterelnökséget vezető magyar miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a visegrádi országok közös határrendészeti, határvédelmi együttműködésre léphetnek. Elmondta, hogy a határrendészeti együttműködés előkészítése zajlik, Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban a napokban diplomáciai lépéseket tesz. Lázár János rendkívüli jelentőségűnek, szövetségerősítőnek nevezte a V4-eknek a migráció kérdésében egymás iránt tanúsított szolidaritását és brüsszeli fellépését. "Kormányunk kész segíteni Magyarországnak a schengeni határ védelmében. Egy közös V4-es akciót javasoltunk" - olvasható a cseh miniszterelnök Twitteren pénteken megjelent bejegyzésében. Jelenleg Csehország tölti be a V4-ek soros elnöki tisztségét, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében. Josef Becvár, a cseh hadsereg vezérkari főnöke egy hete a közép-morvaországi Libavában azt közölte, hogy Csehország húsz katonát, közlekedési eszközöket, tábori konyhát és egy földfúrót küld Magyarországra, hogy segítsen megoldani az illegális bevándorlással összefüggő gondokat. Martin Stropnicky védelmi miniszter a múlt szombaton megjelent lapinterjúban azt mondta, hogy néhány tucat, mintegy ötven cseh katona menne Magyarországra. A cseh katonák és a műszaki eszközök várhatóan október 15-től mintegy két hónapig lesznek Magyarországon - mondta Becvár. Csehország korábban a menekültválsággal kapcsolatban már 50 darab nagy befogadóképességű katonai sátrat is küldött Magyarországra.

13.56: Horvát belügyminiszter: a migránsok száma elérheti a százezret a hétvégén

Horvátországba eddig 97 367 migráns érkezett, számuk a hét végére elérheti a százezret - közölte Ranko Ostojic horvát belügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy a kelet-szlavóniai sátortáborban jelenleg valamivel kevesebb mint kétezer ember van, akiket folyamatosan szállítanak a tovarniki vasútállomásra, ahonnét vonattal viszik őket tovább a magyar határra. Ostojic jelezte, hogy az éjszaka valamivel több migráns érkezett, mint az előző néhány napban, de nem volt probléma, és az ellátásuk rendben zajlott. Megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy Horvátország beengedi ugyan a migránsokat, és segíti őket abban, hogy eljussanak azokba az országokba, amelyekbe szeretnének, de csak Horvátország keleti részén fogadják őket, nem nyitnak újabb folyosót az ország délkeleti részében. A miniszter itt a horvát lapok korábbi beszámolóira utalt, melyek szerint az illegális bevándorlók az adriai-tengeri Dubrovnik körzetében is érkezhetnek a jövőben az országba. Azok, akik délen próbálkoznak, rendőrökkel fogják szembetalálni magukat, ott nincs átjárás, visszaküldik őket abba az országba, ahonnét jöttek - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy a szerb-magyar határon, Horgosnál mindössze 200 migráns lépi át a határt naponta, ami szerinte továbbra is azt bizonyítja, hogy "oda cseppekben, míg ide hullámokban" érkeznek az illegális bevándorlók. A miniszter bejelentette, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős EU-biztos november 6-án ellátogat az opatovaci sátortáborba, ahol személyesen tájékozódik az elmúlt két hét történéseiről. "Remélem, egyetértünk majd abban, hogy a menekültáradatot Görögországban kell megállítani, valamint a görög-török határon, továbbá abban, hogy nem várhatjuk meg vele a rossz időjárást, hanem azonnal cselekedni kell" - mondta a miniszter. Horvátország bízik abban, hogy az Európai Unió tagjaként az erre a célra fenntartott uniós alapokból támogatást kap a menekültválság kezelésének kiadásaira - tette hozzá.

13.26: November végére bezár a debreceni menekülttábor

Még pénteken a kormány elé kerül az a javaslat, amely szerint legkésőbb november végéig bezár a debreceni menekülttábor - jelentette be a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a város korábbi polgármestere pénteken, hozzátéve, hogy a területnek egészen más funkciót szánnak. Debreceni sajtótájékoztatóján Kósa Lajos közölte: csütörtökön egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszterrel, és arra a következtetésre jutottak, hogy záros határidőn belül, november végéig be kell zárni a sok gondot okozó menekülttábort. Három és fél ezer olyan külföldi diák tanul a városban, aki tandíjat fizet, elfogadja és betartja a velük szemben támasztott követelményeket - emelte ki. A táborlakók egy része viszont nem ilyen, életvitelük veszélyezteti a lakókat, valamint a Debreceni Egyetem jó hírnevét, ezért elodázhatatlan a tábor bezárása és teljes felszámolása - fogalmazott. Kósa Lajos azt mondta, hogy mindenképpen állami tulajdonban marad a terület, a készenléti rendőrség Nyírbátorból való áttelepítését fontolgatják.

12.46: A román kormányfő társadalmi támogatást kért a menekültek integrálásához Victor Ponta román miniszterelnök a civil társadalom támogatását kérte a Romániába más uniós országokból átirányítandó menedékkérők integrálásához pénteken. A bukaresti kormány illetékes tárcavezetői a helyhatóságok és több civil szervezet képviselőivel tanácskoztak az országra váró feladatokról, miután az Európai Unió belügyminisztereinek szavazattöbbséggel elfogadott döntése nyomán Romániának - eredeti, 1800 fős felajánlásánál lényegesen több - csaknem ötezer menedékkérőt kell átvennie Olaszországtól és Görögországtól. Ponta a találkozón kifejtette, hogy nem fenyegeti katasztrófa az országot, "nem kell a határokra vezényelni a hadsereget", mert Románia toleráns ország, de "ha válság fenyegeti Európát", szolidaritást kell tanúsítania. Azt mondta: meggyőződése, hogy valódi menekültekről van szó, és Irakból és Szíriából nem azért kelnek útra az emberek, mert az otthoninál jobb életre vágynak Németországban. Ponta szerint lehetnek köztük gazdasági bevándorlók, de Románia, ahonnan hárommillió gazdasági bevándorló távozott Nyugatra, "nincs abban a helyzetben", hogy ezt szóvá tegye. A román kormányfő elismerte: a közigazgatást szokatlan feladat elé állítja a menedékkérők befogadása, a megfelelő törvényes keret kialakítása is még folyamatban van, "menet közben" kell megtanulniuk, mi a teendő. Victor Ponta a civil szervezetek támogatását kérte: segítsék a menekültek közép- és hosszú távú társadalmi beilleszkedését. "Az állami intézmények meg tudják védeni a határokat, elő tudnak készíteni szálláshelyeket (a menedékkérők számára), de ennél többet csak a társadalommal együtt tudnak tenni értük" - jelentette ki a román kormányfő. A pénteki találkozót több mint 50 romániai civil szervezet felhívása nyomán kezdeményezte a román miniszterelnök. Az emberi jogi és gyermekmentő alapítványok, a Romániában tanuló vagy dolgozó szírek egyesületei és más muzulmán szervezetek arra kérték a bukaresti hatóságokat, hogy vizsgálják felül az EU kötelező menekültbefogadási kvótáit elutasító politikájukat, és tanúsítsanak nagyobb megértést a menedékkérőkkel szemben. A román csendőrség a múlt héten két sátortábort épített a szerb határ közelében a Romániába érkező migránsoknak, eddig azonban nem érkeztek tömegesen bevándorlók az országba.

12.37: Tiszti főorvos: az egészségügy a migrációs nyomás mellett is felkészült az influenzaszezonra

Az egészségügy a migrációs nyomás mellett is felkészült az influenzaszezonra, és a migránsok is jogosultak az egészségügyi ellátórendszer igénybevételére, ha együttműködnek a hatóságokkal - mondta Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos pénteken az MTI-nek. A tiszti főorvos tájékoztatása szerint a Magyarországra jellemző éghajlaton természetes jelenség, hogy ősszel, a hűvösebbre forduló időjárással együtt megszaporodhatnak a meghűléses, influenzaszerű megbetegedések, emiatt kockázatnak vannak kitéve azok a bevándorlók, akiknek az immunrendszere legyengült, illetve nem tudnak megfelelő ruházattal védekezni a hideg ellen. Ez az oka annak, hogy körükben a felsőlégúti megbetegedések száma a hideg idő beálltával növekedhet. Az illegális bevándorlók jogosultak igénybe venni a magyar egészségügyi ellátórendszert, ennek azonban feltétele, hogy együttműködjenek a magyar hatóságokkal - jelentette ki. Októberben és novemberben várhatóan növekedni fog az influenzaszerű megbetegedések száma, ám erre a magyar orvosok és az egészségügyi ellátórendszer is felkészült - tette hozzá. A magyar egészségügyi hálózat az elmúlt hetekben számos esetben gondoskodott migránsok ellátásáról, azonban általános jelenség, hogy az elrendelt szűréseken a migránsok többsége nem vesz részt, állapotukról keveset tudunk - emelte ki. Idén eddig kevesebb mint 1400, szeptemberben pedig mindössze 230 menekültstátuszért folyamodó ember vett részt szűrővizsgálaton a jogszabályban meghatározott betegségekkel összefüggésben. Ezen belül továbbra is a fertőző májgyulladás (hepatitis B és C), valamint a szifilisz a legjellemzőbb - sorolta. A további megbetegedések közül a migránsok között sok esetben fordul elő rüh és tetvesség. Szeptemberben 1017, illetve 843 ilyen esetről kapott jelentést az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Az ország különböző kórházaiban rotavírus fertőzést, tüdőgyulladást, bárányhimlős esetet, maláriát, fertőző májgyulladást, kiszáradásos eseteket, magas lázzal járó vírusos torokgyulladást, hányással, hasmenéssel járó betegségeket kezeltek - tájékoztatott a tiszti főorvos. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az egészségügyi ellátórendszer felkészült a kialakult helyzet kezelésére a magyar lakosság zavartalan ellátásának biztosítása mellett. A megfázás és esetleges szövődményeinek kezelésére, megelőzésére alkalmazott gyógyszerek, például antibiotikumok, láz-és köhögéscsillapítók, orrnyálkahártya duzzanatot csökkentő készítmények, influenza vakcinák vonatkozásában semmiféle ellátási problémáról nem érkezett bejelentés. Magyarország az Európai Unió polgárvédelmi rendszerén keresztül Finnországtól 190 darab, 25 fős fűthető sátrat kapott, amelyek a migránsok téli elhelyezését könnyítik meg. Az államtitkárság tájékoztatása szerint a migrációval összefüggő egészségügyi kiadások már megközelítik a 230 millió forintot. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal betegforgalomra és az elvégzett egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó adatai szerint augusztus 31-ig összesen 27 435 alkalommal fordultak orvoshoz a befogadó intézményekben elhelyezettek - ez az esetszám magában foglalja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által elrendelt szűrővizsgálatokon való részvételt, s az egyéb orvosi beavatkozást igénylő eseteket is. Ezen ellátásokra eddig csaknem 111,5 millió forintot fordított a hivatal. Emellett a járóbeteg szakellátást, a CT/MRI ellátást, a fekvőbeteg szakellátást, a betegszállítást, a fogászati ellátást, a művesekezelést, a háziorvosi ellátást igénylő migránsok kezelése, ellátása augusztus 31-ig további közel 51,5 millió forintot igényelt. Az Országos Mentőszolgálat szeptember közepéig mintegy 66 millió forintot költött a migrációval összefüggő, megnövekedett feladatokra - közölte az államtitkárság.

11.13: Schäuble: nem szabad "sarokba állítani" Magyarországot A nemzeti szuverenitás egy részének közösségi szintre emelésén alapuló új menekültügyi rendszert kell kidolgozni az Európai Unióban, Magyarországot pedig nem szabad "sarokba állítani" - mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy pénteki lapinterjúban. Az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív CDU egyik legtekintélyesebb politikusa a Die Welt című német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy olyan "rendet" kell kialakítani, amelyben az államok a "nemzeti felelősség" bizonyos részeit feladják Európa javára. Erre azért van szükség, mert "nemzetállami szinten csaknem tehetetlenül állunk a globalizációval szemben". Erre példa a "menekültválság, ez is gyorsabban indít majd minket közös cselekvésre Európában" - mondta Wolfgang Schäuble. Uniós szinten szabályozott menedékjogra és menekültpolitikára van szükség, "méghozzá gyorsan!" - tette hozzá. Ennek a politikának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy miként lehet a külső határokon is szabályozni a belépést az EU-ba úgy, hogy "továbbra is nagylelkűen befogadunk menekülteket", de "nem sodorjuk magunkat olyan helyzetbe, amelyben Európa tönkreteszi saját magát" - tette hozzá a német pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy "ellenőrizni kell a belépést Európába". "Az európai külső határokon dől el az a kérdés, hogy sikerrel kezeljük-e a menekültek és gazdasági bevándorlók beáramlását" - mondta Wolfgang Schäuble. Gyors és hatékony megoldásokra van szükség - fűzte hozzá. Arra a kérdésre, nem helytálló-e Angela Merkel kijelentése, miszerint a menedékjog nem ismeri a felső határ fogalmát, a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a kancellárnak meg kellett tennie ezt a kijelentést, különben előfordulhatott volna, hogy az alkotmánybíróság az alaptörvény tiszteletére inti. Ugyanakkor minden jogrend ismeri a római jog alapvetését, amely szerint senki nem köteles a képességein, lehetőségein felül teljesíteni (ultra posse nemo obligatur) - tette hozzá Wolfgang Schäuble. Az uniós menedékjog kialakítása nem lesz könnyű, de gyorsan el kell végezni a munkát, "nem évek, hanem hónapok" alatt. A legelső lépésben pedig ellenőrzés alá kell vonni a menekültáradatot, mert a helyzet súlyos, és akár még súlyosabb is lehet. Az uniós integráció leginkább a válságokban mozdul előre, és a mostani válságnak is az lesz a hatása, hogy a folyamat a vártnál gyorsabban halad majd előre - fejtette ki a német pénzügyminiszter. A tagállamok hajlandósága különböző mértékű, ezért ismét elő kell venni a kétsebességes Európa gondolatát - tette hozzá Wolfgang Schäuble. Szerinte az EU működéséről szóló szerződés módosítása nélkül ki lehet alakítani egy új menekültügyi rendszert, és a kezdeményezéshez Németország mellett Franciaország, Olaszország biztosan csatlakozik majd, és "remélhetőleg" Görögország is. "Természetesen a kelet-európaiakkal is beszélni kell, és nem szabad Magyarországot mindig a sarokba állítani" - mondta a német pénzügyminiszter. Hozzátette: "a magyaroknak kell viselniük a Schengen-rendszer külső határára nehezedő nyomást". Arra a kérdésre, hogy az általa felvázolt új Európa a határkerítések Európája lesz-e, Wolfgang Schäuble azt mondta, hogy "Európának kifelé világossá kell tennie, hogy ellenőrzi bejáratait", de "a kerítések Európája elképzelhetetlen". Ugyanakkor Európa mint a "jólét régiója" felelősséggel tartozik az üldözöttek és a világ szegényei iránt - mondta a német pénzügyminiszter.

10.58: Még mindig ezrek érkeznek Presevóba

Nem csökkent látványosan a migránsnyomás a macedón-szerb határon, Presevóba még mindig ezrek érkeznek naponta - jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) pénteken. A tudósítás szerint az utóbbi 24 órában mintegy 3 ezren haladtak át a településen felállított befogadóközponton, ahol regisztrálták őket. A B92 nevű televízió beszámolója szerint pedig egy nappal korábban ennél valamivel több, négyezer migránst regisztráltak. A B92-nek a Vöröskereszt presevói munkatársa elmondta: becsléseik szerint az utóbbi három hónapban körülbelül százezer migráns érkezett a dél-szerbiai településre. Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ vezetője néhány nappal ezelőtt közölte, hogy a Közel-Keletről érkezők villámgyorsan hagyják el Szerbiát, Presevóból Belgrádba, onnan pedig a horvát határhoz közeli Sidre utaznak, a szerb fővárosban nem töltenek már egyetlen órát sem, nemhogy napokat, mint ami korábban jellemző volt. Belgrádban arra számítanak, hogy a hideg, esős időszak beköszöntével újra hosszabb időt töltenek majd a migránsok az országban, és a befogadóközpontok is megtelnek. A szerb kormány csütörtök este közölte, hogy az Európai Unió hamarosan 10 millió euróval támogatja Szerbiát a migránsválság kezelésében, különös tekintettel a téli időszakban felmerülő igényekre. Ezt Christian Danielsson, az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának főigazgatója jelentette be, miután tárgyalt Aleksandar Vucic szerb kormányfővel a migránsnyomás okozta válság kezelésének különböző lehetőségeiről. A hivatalos adatok szerint Szerbián ebben az esztendőben több mint 200 ezer migráns haladt át. Ők korábban Magyarország felé, most viszont már Horvátország felé folytatják a Nyugat-Európába vezető útjukat.

09.45: BÁH: csökken a benyújtott menedékjogi kérelmek száma

Az elmúlt időszakban, úgy tűnik, egyre kevesebben nyújtottak be menedékjogi kérelmet, csütörtökön 81 ilyen kérelmet regisztráltak a hatóságok - mondta Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorfolyamában. A kérelmek közül 14-et a röszkei tranzitzónában lévők, a többit a szerb határszakaszon, elsősorban a Szeged térségében átjöttek nyújtották be - mondta Kiss Attila, hozzátéve: január elsejétől csütörtök éjfélig összesen 175 ezer 942 menedékjogi kérelmet regisztráltak a menekültügyi hatóságok. A BÁH főigazgató-helyettese kitért arra is, hogy a határzár tiltott átlépése miatt a bíróságok által elrendelt kiutasítás végrehajtása érdekében 273 ember került idegenrendészeti őrizetbe, csak csütörtökön 16 ilyen eljárást indított az idegenrendészeti hatóság. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: januártól csütörtök éjfélig összesen 295 ezer 262 illegális migránssal szemben intézkedtek a hatóságok. Csak csütörtökön a magyar-szerb határszakaszon 110, míg a magyar-horvát határszakaszon 3534 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök - közölte a szóvivő, hozzátéve: elsősorban idegenrendészeti okból, de határzár tiltott átlépése és határzár-megrongálás miatt is volt dolguk a rendőröknek. Az ORFK szóvivője kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy csütörtökön magyar kezdeményezésre Letenyén találkozott a magyar és a horvát rendőrség vezetője. Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány kollégájával, Vlado Dominic horvát rendőr főigazgatóval munkamegbeszélésen tekintette át az illegális bevándorlással kapcsolatos helyzetet. Csiszér-Kovács Viktória úgy fogalmazott: "rendkívül konstruktív légkörben zajlott a beszélgetés".

09.14: HM-államtitkár: számos felajánlást kap a honvédség

Számos önkéntes felajánlással segítik a magyar határokon szolgálatot teljesítő katonák és a Magyar Honvédség munkáját - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában. Vargha Tamás felidézte, hogy mióta a sorkatonai szolgálat megszűnt Magyarországon, némileg "megszűnt a kapcsolat" a katonák és a civilek között, most viszont - mint kiemelte - "a magyar emberek és a katonák egymásra találtak". Vargha Tamás elmondta, hogy a határokon dolgozó katonáknak sokan csokoládét, apróbb ajándékokat küldenek, de leveleket is írnak. A helyben élők is örömmel köszöntik a katonákat. Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője kitért arra is, hogy több önkormányzat is jelentkezett segítséggel. Székesfehérvár például 10 millió forintot ajánlott fel, hogy segítse a határon szolgáló katonák életét. Ebből az összegből olyan mobil és wifi-eszközöket vásárolnak majd, amelyekkel a katonák tudják tartani a kapcsolatot családjukkal. A HM parlamenti államtitkárát kérdezték arról is, hogy sajtóinformációk szerint Felcsúti Zsolt milliárdos több ingatlant ajánlott fel ideiglenesen a Magyar Honvédségnek. Vargha Tamás elmondta: a vállalkozó több ezer hektár területen nagy ingatlanokat ajánlott fel, ezeket elfogadták. A HM parlamenti államtitkára hozzátette, hogy számos más vállalkozó ajánlott még segítséget, például a katonák munkájához szükséges speciális gépeket.

09.12: Csökkent a migrációs nyomás a szerb-horvát határon

Csökkent a migrációs nyomás a szerb-horvát határon, az utóbbi időben naponta átlagosan három-négyezer bevándorló érkezett Horvátországba - tájékoztatott a horvát sajtó pénteken. A legfrissebb adatok szerint szeptember 16. óta csaknem 95 ezer migráns lépte át a szerb-horvát határt. A Hina horvát hírügynökség szerint a bevándorlókat a horvát hatóságok az opatovaci sátortáborba vagy azonnal a magyar határra szállítják. A horvát közszolgálati televízió tudósítója arról tájékoztatott, hogy mintegy négyszázan tartózkodnak jelenleg a kelet-szlavóniai menekülttáborban, ahol legfeljebb két órát töltenek, majd a tovarniki vasútállomásról vonattal szállítják őket a magyar határra. Basela Faraha szíriai egyetemista, aki már három éve él Zágrábban, ahol horvát nyelvet és irodalmat tanul az egyetemen, és fordítóként segíti a hatóságok munkáját az opatovaci sátortáborban, a Vecernji List horvát napilapnak azt mondta, hogy a menedékkérők mindössze 20-30 százaléka szíriai. "Sokan mondják magukról, hogy szíriaiak, de nem azok" - mondta. Az ide érkező emberek minél előbb el akarják hagyni Horvátországot, és Magyarországon keresztül Ausztriába és Németországba akarnak jutni, a legtöbbjük pedig nem is akar visszatérni hazájába - tette hozzá.

09.02: Tizenhét eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt Tizenhét újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt péntek reggelig - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül hatan Ásotthalom térségében, tizenegyen pedig ismeretlen helyen érkeztek Magyarország területére. Ketten a már mások által megrongált határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - tíz migráns szír, hat koszovói, egy iraki állampolgárnak vallotta magát. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 321 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.

07.22: Rétvári: a befogadóintézményekben lévők 27 ezerszer jártak orvosnál

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint az augusztus 31-éig befogadó intézményekben elhelyezettek 27 435 alkalommal jártak orvosnál - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.

Rétvári Bence

a jobbikos

Lukács László Györgynek

adott válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé, rögzítette, hogy ez az esetszám magában foglalja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által elrendelt szűrővizsgálatokon való részvételt és az egyéb orvosi beavatkozásokat. Ezek költsége meghaladja a 111,5 millió forintot. A BÁH, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összesen mintegy 200 millió forintot fordított a bevándorlók ellátásával összefüggő feladatokra a fenti időszakban. Januártól áttekintve a legnagyobb költség júniusban volt, a BÁH esetében több mint 35,9 millió forint, a OEP-nél 6,6 millió forint. Az államtitkár által mellékelt táblázat szerint egy szűrővizsgálat költsége negatív eredmények esetén több mint hatezer forint, ha további elemzésekre van szükség, az már több mint 39 ezer forintba kerül. Rétvári Bence kitért arra is, hogy a fokozott bevándorlási hullám járványveszélyt jelent. A kormány minden szükséges intézkedést megtesz a közegészségügyi-járványügyi biztonság és a migránsok egészségügyi ellátása érdekében - írta. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után a szűréseket a déli határszakaszon kialakított tranzitzónákban, Röszkén és Tompán végezték el. Ott a migránsok első orvosi ellátása, a fertőző betegségek kiszűrése, egészségi panaszok kivizsgálása és szükség szerinti kezelése történt meg, illetve történik. A parlamenti államtitkár kitért arra is, hogy bevándorlók körében igen alacsony az együttműködési készség, de aki együttműködik a hatóságokkal, az - az előírásoknak megfelelően - minden segítséget megkap.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre a SZEGEDma.hu-n!KLIKK: http://szegedma.hu/?p=576271

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 1.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.