Orbán: Ausztria is tudomásul veszi a horvát határon létesítendő határrendészeti rendszert

Ausztria is tudomásul veszi, hogy a magyar-horvát határon is létre kell hozni egy, a szerb határnál létesítetthez hasonló határrendészeti rendszert a határátlépés európai formáinak biztosítása érdekében - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Bécsben, Werner Faymann osztrák kancellárral és Reinhold Mitterlehner alkancellárral folytatott tárgyalásait követően.

A kormányfő a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, ő kért találkozókat az osztrák politikai vezetőktől, akiknek elmondta, hogy Magyarország meg akarja őrizni hagyományosan jó államközi kapcsolatait Ausztriával. Úgy érzi azonban - folytatta -, hogy Ausztria különösen nehéz időkben tagadta meg barátságát Magyarországtól, ám a magyar kormány hajlandó mindezt elfelejteni. Úgy fogalmazott: Magyarország kész elfelejteni, hogy az osztrákok "lenáciztak bennünket", ami - jegyezte meg - mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól. Hangsúlyozta, hogy a megbeszélések konstruktívak voltak, a jó szándék légköre uralta őket, és bár voltak véleménykülönbségek, azokat mindenki át akarja hidalni, ezért szerinte "az osztrák-magyar kapcsolatok most jobb állapotban vannak, mint reggel 8 órakor". A miniszterelnök azt javasolta osztrák tárgyalópartnereinek, hogy a két ország próbálja segíteni egymást, mert "jogi értelemben mostantól egy csónakban ülünk", hiszen a magyar-horvát határon ugyanaz a helyzet a migráció ügyében, mint az osztrák-magyar határon. Magyarország előtt

Orbán Viktor

szerint két lehetőség áll: az elsőt, a Horvátország által javasolt, Ausztria irányába vezető migránsfolyosó létrehozását az osztrák vezetés elutasította, mivel az ellentétes az uniós és nemzetközi szabályokkal. Ausztria irányába "nincs korridorhelyzet", mivel "korridort nem lehet úgy szervezni, hogy a végén lévő ország azt nem fogadja el" - közölte. Ezért az a feladat, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltott határrendészeti rendszer jöjjön létre Magyarország és Horvátország között is a határátlépés európai formáinak biztosítása érdekében - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezt, ha "nem is teljes szívvel", de Ausztria is tudomásul veszi. A magyar-horvát zöldhatár tervezett lezárása előtt a magyar kormányfő felkeresi a visegrádi együttműködés (V4) tagállamait, magyar kormánytagok pedig Horvátországba látogatnak, hogy a sikeres akcióhoz szükséges támogatást megszerezzék. Indoklásul Orbán Viktor hozzátette: nem elég csak a sajtón keresztül elmondani a világnak, mit miért tesz Magyarország. Kérdésre jelezte, a magyar-horvát határon is kétsoros lesz a fizikai határzár. "De nem kell megvárnunk a második sor felépítését ahhoz, hogy elrendeljük a zöldhatár lezárását" - fogalmazott a határzár várható időpontját illetően. A miniszterelnök aláhúzta: ha létrejön a határzár a magyar-horvát határon, átlátható, tiszta, jogilag rendezett helyzet áll majd elő. Magyarországra az uniós szabályok szerint csak olyan ember érkezhet, akit Horvátországban már regisztráltak, és Budapest bár abban a feltételezésben él, hogy a horvát hatóságok eleget tesznek ennek, kétségei vannak afelől, hogy ez így valóban van-e. Mindazonáltal a határzár nélkül a zöld határon át érkezőkkel szemben nem érvényesíthetőek a dublini menekültügyi szabályok, ezért is szükséges a határvédelem - magyarázta. Leszögezte: a határzár létesítése "nem szeretet kérdése", Magyarország "nem szeretne határzárat létrehozni a horvát határra, barátkozni és együttműködni szeretnénk", de a helyzet ezt nem teszi lehetővé. Elmondta, hogy a szerdai EU-csúcson minden európai vezetőt megkérdezett, köztük

Donald Tuskot

, az Európai Tanács,

Jean-Claude Junckert

, az Európai Bizottság és

Martin Schulzot

, az Európai Parlament elnökét, akik nem tudtak neki jobb tanácsot adni. "Nem tudok jobb megoldást, mint ami a szerb határon van" - mondta Orbán Viktor. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar kormány Szlovénia és Magyarország közé nem akar kerítést építeni. Azt mondta: a magyar-szlovén határon most terepmunka zajlik, hogy "kitakarítsák" a határsávot, alkalmassá téve ezzel mobil eszközök elhelyezésére. Mivel azonban Szlovénia tagja a schengeni övezetnek, arra a határszakaszra semmi olyat nem szabad felépíteni, amit nem lehet "eltakarítani" egy napon belül, illetve amihez Szlovénia nem járul hozzá - közölte. A magyar határokon épülő kerítéseket firtató kérdésre megjegyezte: "Európában nincs annyi drót, amennyire szükségünk volna", már Kínából is kellett szállítmányokat rendelni, de a magyar büntetés-végrehajtás keretén belül is vásároltak olyan gépeket, amelyekkel Magyarország a jövőben maga is képes lesz ilyen terméket előállítani. "Arra kérem önöket, ne esztétikai szempontból minősítsék a határt, lesz egy kis patchwork jellege kétség kívül" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint a most zajló "modernkori népvándorlás" utánpótlása korlátlan, ám ez az európai vezetők fejében még nem tükröződik. Jelezte, mivel az EU-csúcson nem sikerült elfogadtatni a közös görög határőrizetről szóló javaslatot, arra kell készülni, hogy délről nem enyhül a "feláramlás". Kifogásolta egyúttal, hogy egy európai bizottsági munkadokumentum szerint a bevándorlás nem probléma, hanem egy vissza nem térő lehetőség a demográfiai problémák orvoslására. "Ennél egyértelműbb meghívólevelet nem lehet küldeni" - fogalmazott, hibásnak nevezve ezt a hozzáállást. A miniszterelnök kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarország déli határainak megvédése egyben az osztrák, a bajor és végső soron az európai határok megvédése, és ha ezt nem tudjuk megoldani, Schengen elesett. Elmondta: ha Magyarország nem tudja megvédeni déli határait, akkor naponta 10 ezer, a következő hónapokban akár 250 ezer ember érkezhet Ausztria, illetve Németország felé. Kiemelte: politikai szempontból komoly dilemmát jelentett a horvát határon épülő kerítés, mivel Zágráb bár nem tagja a schengeni övezetnek, de az Európai Uniónak igen. Élvezzük a Schengenből fakadó előnyöket, de ez időnként kötelezettségekkel jár, és Magyarország vállalja ezeket a kötelezettségeket - szögezte le. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, "kerítést építeni nem egy jó érzés", és a magyar rendőrök a lehető legemberségesebb módon próbálják védeni a határokat. Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök dicsérte Szerbiát, azt mondta, a Belgráddal való együttműködés a legnehezebb pillanatokban is példaértékű volt, egyszer ingott csak meg, a röszkei erőszakos cselekmények idején, amely "támadások szerb területről indultak ki, és a szerb hatóságok ezt nem akadályozták meg". Ezt leszámítva "Szerbia úgy viselkedett ebben a helyzetben, mint ahogy egy EU-tagjelölt államtól elvárható" - jelentette ki. A miniszterelnök eredeti programja szerint találkozott volna

Heinz-Christian Strachével

, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével is, de ez a találkozó elmaradt. Kérdésre válaszolva Orbán közölte: tisztában volt az FPÖ-vel szembeni fenntartásokkal, de úgy gondolta, hogy a közelmúltbeli burgenlandi tartományi választások és az ott létrejött koalíció fényében "lehet beszélni" a párttal (a szélsőjobboldalinak tartott FPÖ 15 százalékos eredményt ért el, és a nagyobbik kormánypárttal, a szociáldemokratákkal (SPÖ) léptek koalícióra a tartományban). Az osztrák vezetés ugyanakkor arra kérte, hogy ezt ne tegye meg, és mivel "javítani jöttem a kapcsolatokat", eleget tett ezen kérésnek.