54 ezer menekültet vehetnek át Magyarországtól - ezren gyalogolnak az osztrák határ felé (FRISSÜL)

Magyarország küzd a migrációs válság okozta nehézségekkel, miközben Európa nem kínál egyelőre megnyugtató megoldást a helyzet feloldására.

A közeledő tél előtt mind nagyobb és nagyobb tömegben érkező menekültek a gyűjtőtáborokban növekvő zsúfoltságot egyre kevésbé viselik türelmesen, aminek egyre több atrocitás az eredménye. Az európai sajtóban számos helyről támadják a schengeni határt védő Magyarországot a migránsokkal való bánásmód okán, és bár az elmúlt napokban már megkezdődött a számháború arról, melyik tagállam mennyi bevándorlót fogadjon be, érdemleges megoldás még nem született az ügyben.

Juncker 160 ezer menekült kötelező átvételét javasolja - ONLINE

20.22: Spanyolország több mint 17 ezer menekültet fogad be

Spanyolország 17 680 menekültet fog befogadni, ez több mint amennyit az Európai Bizottság szerdai javaslatában előterjesztett - közölte a spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban szerdán, újságíróknak nyilatkozva.

Soraya Sáenz de Santamaría

elmondta: ahogy már előre jelezték, vita nélkül beleegyeznek az Európai Bizottság által kért 14 931 ember elhelyezésébe, és ezen felül várják annak a 2749 embernek az érkezését is, akiknek befogadását már korábban jelezték. A spanyol kormány intenzíven dolgozik azon, hogy a menekültek számára ne csak a befogadást, hanem az integrációt is garantálni tudják közép- és hosszútávon - jelentette ki. Spanyolország az Európai Unió országai közül, Németországot és Franciaországot követően, a harmadik legtöbb menekültet befogadó ország - jegyezte meg. A politikus egyelőre nem tudta megmondani, hogy a menekültek első csoportja mikor érkezhet meg a dél-európai országba. A körülmények hatására a spanyol parlament költségvetési bizottsága szerdán egyhangúlag elfogadta, hogy az eredeti 53 millió euróról (16,6 milliárd forint) 200 millió euróra (62,9 milliárd forint) emeljék meg a menekültek ellátására szánt előirányzatot a jövő évi költségvetés tervezetében. Dolgoznak egy egészségügyi protokoll létrehozásán is azért, hogy az érkezőket orvos vizsgálja meg, és ha kell, mielőbb megkapják a megfelelő kezelést. A menekülteket ugyanolyan egészségügyi ellátás illeti meg, mint az ország állampolgárait - mondta

Alonso Alfonso

spanyol egészségügyi miniszter. A spanyol rektori konferencia pedig bejelentette: kollégiumi férőhelyeket ajánl fel menekült diákoknak és egyetemi tanároknak.

19.25: Csaknem 30 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Bajorországba

Csaknem 30 ezer Magyarországról elindult menedékkérő érkezett szombattól szerda délutánig Bajorországba a felső-bajorországi közigazgatási régió vezetőségének adatai szerint. A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett vonattal a tartományi fővárosba, Münchenbe, hétfőn pedig további 4400, kedden 3350, és szerdán délutánig 1700. Münchenben további menedékkérők megérkezésére számítanak, de a zsúfoltság enyhült a hét eleje óta, így több ideiglenes szálláshelyet fel lehetett számolni - áll a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság br.de című hírportálján megjelent beszámolóban. A zsúfoltság annak révén enyhült, hogy sok embert rögtön továbbszállítanak más tartományokba. A Magyarországról indult menedékkérőket a szokásos eljárással, a tartományok közötti tehermegosztást szabályozó rendszer alapján osztják el a 16 tartomány között. Máshol viszont a menedékkérők folyamatos beáramlása miatt gyorsan fogynak a férőhelyek. Baden-Württemberg tartományban például csak szombat óta majdnem 4 ezer új menedékkérő érkezett, és szerdán délután a tartományi miniszterelnöki hivatal vezetője bejelentette, hogy nem tudnak több embert elhelyezni. "Az összes kapacitás kimerült" - idézte

Klaus-Peter Murawskit

a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) online kiadásában. A lehetőségek határához közelítenek Észak-Rajna-Vesztfáliában is. "Elértük azt a pontot, amelynél ki kell mondani, hogy nemsokára nem megy tovább" - mondta

Jürgen Schneider

, a tartományi városi és községi önkormányzatok szövetségének ügyvezetője a FAZ beszámolója szerint. Szerinte két megoldás lehetséges: az uniós tagállamok sürgősen megállapodnak a menedékkérők igazságos elosztásáról, vagy újra be kell vezetni a határellenőrzést.

Markus Söder

bajor pénzügyminiszter szerint csökkenteni kell a németországi menekültügyi ellátás normáit. A bajor konzervatív CSU politikusa a FAZ-ban csütörtökön megjelenő vendégkommentárjában az előzetesen ismertetett részletek szerint azt írta, hogy az egységes uniós menekültpolitikához elengedhetetlen a menedékjog szűkítése és az ellátás színvonalának csökkentése, még akkor is, ha ehhez módosítani kell az alaptörvényt. Az uniós partnerek ugyanis nem hajlandóak átvenni a német előírásokat, sőt egyes partnerek bírálják Németországot, amiért szerintük a liberális szabályozás és a szociális juttatások révén Európába csalogatja az embereket. "Aki tehát a menekültválság európai megoldására törekszik, annak hajlandónak kell lennie a német standardok európaizálására, vagyis csökkentésére" - írta a CSU egyik legbefolyásosabb politikusaként számon tartott Markus Söder.

18.40: Kerry: Washington elkötelezett több szíriai menekült befogadása mellett

Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy az eddiginél több, a polgárháború elől menekülő szíriait fogadjon be - jelentette ki szerdán Washingtonban

John Kerry

amerikai külügyminiszter. Kerry konkrét számokat nem közölt arról, hogy az amerikai kormány hány szíriait kész betelepíteni az országba. A szíriai polgárháború kezdete óta az Egyesült Államok 1500 szíriai menekültet fogadott be és a washingtoni külügyminisztérium szerint októberig újabb 300 érkezése várható.

17.50: Őrizetbe vették a migránsokat és segítőiket Porschéből megfenyegető férfit

A Terrorelhárítási Központ segítségével elfogták, majd a rendőrség őrizetbe vette azt a 40 éves biatorbágyi férfit, aki a gyanú szerint múlt pénteken az M1-M7-es autópályák közös szakaszánál szidalmazta az illegális bevándorlókat és az azoknak segítő embereket - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMFRK) a rendőrség honlapján. Az MTI rendőrségi forrásból úgy tudja: a férfi azonos annak a Porsche személyautónak a sofőrjével, akiről az interneten videófelvétel jelent meg a múlt héten, ahogy szidalmazza a migránsokat segítőket. A közlemény szerint a 40 éves

Sz. Attila

az M1-M7 autópályák közös szakaszának Győr felé vezető oldalán ment oda egy kisbuszhoz. A járművet vezető nő és utasa néhány perccel korábban az autópályán gyalogosan közlekedő illegális bevándorlók közül több embert vett fel. Sz. Attila a sértetteket és a buszban ülő illegális bevándorlókat is sértegette, becsmérelte, trágár szavakkal illette és hangosan szidalmazta őket. Miközben kiabált, a kisbusz oldalát többször megütötte és arra szólította fel az illegális bevándorlókat, hogy szálljanak ki a járműből, és ha ez nem tetszik nekik, akkor kilátásba helyezte, hogy kézigránátot dob az utastérbe. Ezt követően a helyszínről egy külföldi forgalmi rendszámú személyautóval hajtott el - tartalmazza a rendőrségi közlemény. A Budaörsi Rendőrkapitányság munkatársai az adatgyűjtés és a tanúkihallgatások eredményeként azonosították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 40 éves férfit. A PMRFK közlése szerint, mivel információ merült fel arra vonatkozóan, hogy Sz. Attila fegyverrel rendelkezik, ezért a budaörsi rendőrök a férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ műveleti egységét kérték fel. A férfit szerda kora délután a főváros XII. kerületében fogták el és a Budaörsi Rendőrkapitányságra előállították. A rendőrök őrizetbe vették, elszámoltatása jelenleg is folyamatban van - írták.

17.15: Újabb migránscsoport indult gyalog Hegyeshalomtól az osztrák határ felé

Újabb migránscsoport indult gyalog Hegyeshalomtól az osztrák határ felé szerda délután, több mint ezren vannak - jelentette az M1 aktuális csatorna tudósítója a helyszínről. A beszámoló szerint a menekültek Budapestről érkeztek különvonattal, de mivel nem volt csatlakozásuk, gyalog indultak a vasútállomástól, rendőrök kísérik őket. Az osztrák hatóságok a határ túloldalán buszokkal várják az érkezőket. Akik Németországba akarnak menni, azok vonatokra szállhatnak, az Ausztriában maradni szándékozókat gyűjtőpontokra viszik, ahol kérelmük elbírálásáig maradhatnak.

17.10: ET-bizottság: a dublini rendszer összeomlott

Az uniós tagállamok között a menedékkérelmekkel kapcsolatos feladatokat lefektető úgynevezett dublini rendszer összeomlott és sürgős reformra szorul - foglalt állást szerdán az EU-tól független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének migrációs bizottsága. A testület új tehermegosztási mechanizmus létrehozását, a jóváhagyott menedékkérelmek kölcsönös elismerését, és az "európai menekült" jogállás megteremtését szorgalmazza. A bizottság szerint a dublini szabályok "emberi ára elfogadhatatlanul magas", a résztvevő tagállamoknak pedig tetemes költséget jelentenek a hosszadalmas és bonyolult eljárások. A dublini rendszer működését az is akadályozza, hogy arra a megalapozatlan feltevésre épül, hogy minden tagállam képes védelmet nyújtani a menedékkérőknek és megbirkózni a benyújtott kérelmek mennyiségével. "Az európai menekültrendszer egészének mélyreható reformja nélkül fennáll annak veszélye, hogy részes államok kilépnek a dublini rendszerből, vagy felfüggesztik az alkalmazását, ami káoszt és zavart okozna" - áll az Európa Tanács által kiadott közleményben. A bizottság által elfogadott állásfoglalást az ET parlamenti közgyűlése őszi ülésszakán, a hónap végén vitatja majd meg.

16.33: Fidesz: Európa nem tud milliószám befogadni bevándorlókat

A Fidesz szerint Európa vezetőinek világos üzenetet kellene küldeniük a kontinensen kívüli országoknak és az embercsempészeknek, hogy Európa nem tud milliószám befogadni bevándorlókat.

Gulyás Gergely

, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese arra reagált szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által ismertetett javaslatcsomag értelmében Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam. A fideszes politikus közölte: a visegrádi országoknak egységes az álláspontja abban, hogy amíg nem sikerül megállítani a tömeges bevándorlást, addig felesleges, értelmetlen kvótákról beszélni. Aki nem jogosult politikai menedékjogra, vissza kell küldeni - mondta, rendkívül károsnak nevezve bevándorlási útvonalak létesítésének még csak az emlegetését is. Gulyás Gergely megjegyezte, a menekültstátuszra való jogosultság még azok esetében sem jelent szabad országválasztást, akik valóban politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A menekültstátusz az első biztonságos országban illeti meg a menekülteket - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban azt mondta, nem gondolják, hogy egy Németországba igyekvő Törökországban, Görögországban, Macedóniában, Albániában, Szerbiában, Magyarországon vagy éppen Ausztriában ne lenne biztonságban. "Ebből látszik, hogy a bevándorlóknak nagyon nagy többsége kizárólag a jobb élet reményében érkezik. Ez emberileg érthető, viszont Európa egészének a létét fenyegeti" - fogalmazott. A képviselő hangsúlyozta: Európa egy keresztény gyökerekkel rendelkező kontinens, amit meg kell őrizni. Szerinte "ha nem szabunk gátat a gazdasági bevándorlásnak, olyan párhuzamos társadalmak fognak létrejönni, amelyekre semmi szükség nincs". Gulyás Gergely üdvözölte ugyanakkor, hogy az EU "felismerte": Magyarország a legsúlyosabb bevándorlási nyomásnak kitett államok közé tartozik. Magyarországnak mindent meg kell tennie határai megvédéséért - hangoztatta. A határra tervezett tranzitzónákat firtató kérdésekre a kormánypárt frakcióvezető-helyettese közölte: a tranzitzónák a magyar állam területén lesznek, de ezek nem hasonlíthatók majd az idegenrendészeti őrizethez, mert a zónák nem lesznek zártak, Szerbia felé ugyanis nyitva lesznek.

15.40: Az Európai Bizottság 54 ezer menekült kötelező átvételét javasolja Magyarországtól

Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetett javaslatcsomag értelmében. Az Európát érintő migrációs válság kezelését célzó, a Juncker-beszéddel egy időben nyilvánosságra hozott javaslatcsomagban azt indítványozzák, hogy az európai uniós országok vállaljanak kötelezettséget 120 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamból, Olaszországból, Görögországból és Magyarországból. E szám a májusi bizottsági javaslat értelmében Görögországból és Olaszországból áttelepítendő 40 ezer emberen felül értendő. Az Európai Bizottság Olaszországból 15 600, Görögországból 50 400, Magyarországról pedig 54 ezer egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot. Az áthelyezés kötelező elosztási kulcs alapján történne, amely objektív és számszerűsíthető kritériumokon alapulna. E kvótarendszer kialakításakor 40 százalékos súllyal vennék tekintetbe a tagállam lakosságát, szintén 40 százalékkal a GDP-jét, 10 százalékkal azt, hogy 2010 és 2014 között a tagállam egymillió lakosra vetítve hány embernek adott menedéket, valamint szintén 10 százalékos súllyal a munkanélküliségi rátát. Az említett 120 ezer menekült közül Ausztria 3640-et, Belgium 4564-et, Bulgária 1600-at, Ciprus 274-et, Csehország 2978-at, Észtország 373-at, Finnország 2398-at, Franciaország 24 031-et, Hollandia 7214-et, Horvátország 1064-et, Lengyelország 9287-et, Lettország 526-ot, Litvánia 780-at, Luxemburg 440-et, Málta 133-at, Németország 31 443-at, Portugália 3074-et, Románia 4646-ot, Szlovákia 1502-t, Szlovénia 631-et, Spanyolország 14 931-et, Svédország pedig 4469-et venne át. A Magyarországtól áttelepítendő 54 ezer menekült közül 1638 Ausztriába, 2054 Belgiumba, 720 Bulgáriába, 479 Horvátországba, 123 Ciprusra, 1340 Csehországba, 168 Észtországba, 1079 Finnországba, 10 814 Franciaországba, 14 149 Németországba, 237 Lettországba, 351 Litvániába, 198 Luxemburgba, 60 Máltára, 3246 Hollandiába, 4179 Lengyelországba, 1383 Portugáliába, 2091 Romániába, 676 Szlovákiába, 284 Szlovéniába, 6719 Spanyolországba, 2011 pedig Svédországba kerülne.

15.35: Az ORFK augusztusban mintegy 300 milliót költött a migránsok ellátására

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) augusztusban csaknem 300 millió forintot költött az illegális bevándorlók ellátására, a forrást a kormány által, a megnövekedett illegális bevándorlás kezelésével összefüggő többletkiadásokra elkülönített 3,1 milliárdos keretösszegből biztosítja - közölte a rendőrség szerdán a honlapján. A közlemény szerint az illegális bevándorlók élelmezési és egyéb ellátása során, a gyűjtőpontokon és az előállítókban augusztusban a rendőrség 661 639 szendvicset, 3717 kilogramm felvágottat, 18 000 kockasajtot, 18 444 kilogramm kenyeret, 22 063 konzervet, mintegy 2000 kilogramm almát és banánt, valamint 524 962 palack félliteres ásványvizet adott az illegális bevándorlóknak. A rendőrség a csecsemők, kisgyermekek részére az elmúlt hónapban 2886 gyermek-élelmiszercsomagot, 202 kilogramm kekszet, 1376 üveg bébiételt, 28 kilogramm tápszert, 58 kilogramm babapiskótát, 5914 liter tejet, továbbá 5034 csomag pelenkát és 114 cumisüveget biztosított. A rendőrség közleménye leszögezi: az egyes civil szervezetek képviselőinek nyilatkozataival ellentétben az illegális bevándorlók ellátása folyamatos és megfelelő, nincs fogytán sem az élelmiszer, sem a víz az idegenrendészeti előállítókban.

14.40: Nyugodt a helyzet az osztrák-magyar határon

Nyugodt a helyzet a magyar-osztrák határon, az előző napokhoz képest kevesebb embercsempészt tartóztattak fel - közölte a burgenlandi rendőrségi szóvivő.

Gerald Pangl

tájékoztatása szerint az A4-es autópályán a közeledés folyamatos volt, a régióban csaknem 120 rendőr van bevetésen, az ellenőrzéseket a bécsi rendőrökkel együttműködésben végzik. A múlt hét vasárnap kezdődött, az embercsempészek kiszűrése érdekében indított járműellenőrzési akció keretein belül Burgenland tartományban eddig összesen harminc embercsempészt fogtak el, közülük kettőt kedden. A tartományi rendőrség közlése szerint a vonatokon is ellenőriznek majd a rendőrségi állomány kapacitásától függően. Szerda éjféltől délelőttig 880 menedékkérő lépte át a magyar-osztrák határt Hegyeshalomnál. A burgenlandi rendőrség közlése szerint őket menetrendszerinti és különjáratokkal vitték Bécsbe. Hétfő kora reggeltől kedd reggelig hétezer menekült utazott keresztül az osztrák fővároson. A miklósfalvai (Nickelsdorf) Nova Rock csarnok jelenleg üres, az itt elszállásolt menekültek már továbbutaztak. A rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint minden kezd visszaállni a rendes kerékvágásba. A Vöröskereszt 120 segítővel dolgozik Burgenlandban, itt a segélyszervezet önkéntesei a hét eleje óta naponta kétszáz embert látnak el. Egyelőre nem számolnak azzal, hogy a hétvégéhez hasonlóan nagy számú menekült érkezik a határhoz, amennyiben azonban újra több önkéntesre lenne szükség úgy továbbra is tudnának más tartományokból embereket toborozni. A bécsi érsek további menekültek befogadását szorgalmazta.

Christoph Schönborn

csaknem tízezer levelet küldött paptársainak és a Caritas segélyszervezet képviselőinek, hogy vegyék ki részüket a menekültek befogadásából. Az érsek a bécsi Stephansplatznál lévő egyházi irodákban akar elhelyezni migránsokat. Schönborn azt szorgalmazza, amennyiben a papok nem tudnak menekülteket befogadni úgy más módon, német nyelvtanfolyamok vagy szabadidős tevékenységek szervezésével, esetleg adományokkal segítsék a migránsokat. Az érsek szerint mivel az egyházi ingatlanok 85 százaléka felszereltség hiányában nem alkalmas arra, hogy azokban lakni lehessen, néhány plébániának azt is meg kell fontolnia, hogy béreljen befogadásra alkalmas ingatlanokat.

14.37: Szijjártó: a kijelölt helyeken biztosítanak ellátást a bevándorlóknak

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország biztosítja a nemzetközi konvenciókban előírt ellátást az ide érkező illegális bevándorlóknak, viszont csak a befogadóállomásokon, menekülttáborokban.

Szijjártó Péter

szerdán Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarországot az elmúlt napokban "nagyon sok hazug bírálat érte", hogy állítólag nem látja el megfelelően az ide illegális módon érkező bevándorlókat. Ezzel azonban éppen ellentétes a helyzet: a nemzetközi konvenciókban rögzítetteknek megfelelő ellátást adnak minden bevándorlónak, azokon a helyeken, ahova megkérik őket, hogy menjenek, vagyis a befogadóállomásokon, menekülttáborokban - jelentette ki. A tárcavezető hangsúlyozta: "senki nem várhatja el tőlünk, hogy ha valakik önkényesen elfoglalnak egy-egy közterületet, akkor ott lássuk el őket". Ez a jövőben is így lesz: az elfoglalt közterületre nem viszik oda nekik a vizet, az ennivalót, az orvost, csak az arra kijelölt helyeken juthatnak hozzá az ellátáshoz a bevándorlók, és oda el is viszik őket - közölte. Szijjártó Péter emlékeztetett: az uniós szabályok alapján nem lehetnek zártak a befogadótáborok, viszont mivel a bevándorlók a regisztrációt és a menedékkérelem beadását követően elhagyják Magyarországot, gyakorlatilag a menekültügyi eljárás lefolytatásának lehetősége meghiúsul.

14.35: Cameron: a szír menekültek töredéke jött Európába

A szíriai menekültek töredéke érkezett csak Európába, és ők már biztonságban vannak, az erőfeszítéseket azoknak a millióknak a megsegítésére kell összpontosítani, akik a konfliktusövezetben vagy annak közelében maradtak - mondta szerdán a brit miniszterelnök.

David Cameron

a londoni alsóház vitanapján - arra az ellenzéki kérdésre, hogy Nagy-Britannia miért nem vesz részt az Európai Unióban tartózkodó menekültek elosztásában - kijelentette: eddig 11 millió szíriait üldöztek el otthonából, de mindössze 3 százalékuk döntött úgy, hogy Európában keres menedéket. Cameron szerint a szíriai nép és Európa érdeke is annak biztosítása, hogy a menekültek közül a lehető legtöbben a Szíriával szomszédos országokban, a menekülttáborokban maradhassanak, és onnan térhessenek haza, amikor az lehetségessé válik. Nagy-Britannia e meggondolásból állt az élére a menekülttáborok fenntartásának finanszírozását, valamint az e táboroknak otthont nyújtó országok, főleg Libanon és Jordánia megsegítését célzó erőfeszítésnek - tette hozzá a brit kormányfő. Cameron ezt az álláspontot azzal az érvvel is alátámasztotta, hogy a menekültek közül azok, akik eljutottak Európába, már biztonságban vannak, és London szerint azoknak kell segítséget nyújtani, akik a libanoni és a jordániai menekülttáborokban vannak. Az ő helyzetük javításával egyben elérhető az is, hogy kevesebben vágjanak neki az Európába vezető veszélyes útnak - hangsúlyozta a szerdai parlamenti vitában a brit miniszterelnök. Cameron a hét elején bejelentette, hogy a brit kormány a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból, valamint Törökország, Jordánia és Libanon "egyéb helyszíneiről". A brit kormányfő az áttelepítési terv indoklásában is hangsúlyozta, hogy a befogadott menekülők így közvetlen, biztonságos úton juthatnak el Nagy-Britanniába, és nem kell segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra, amely már eddig is rengeteg emberéletet követelt. Cameron külön hangsúlyozta azt is, hogy London továbbra sem a már Európában tartózkodó menekültek közös elosztását célzó EU-tervekhez kíván csatlakozni, hanem önállóan, közvetlenül a szíriai határok mentén létesült táborokból készül áttelepíteni menekülteket. Ezt azzal indokolta, hogy a Szíriával szomszédos országokra különösen súlyos terhet ró a menekültválság; Libanon lakosságának például immár a negyede szíriai menekültekből áll. A brit kormány 100 millió fonttal több mint egymilliárd fontra (430 milliárd forintra) emelte a szíriai konfliktus következményeitől szenvedők megsegítésére szánt segélyt. E segélyprogram a legnagyobb, amelyet Nagy-Britannia humanitárius válsághelyzetekben valaha is összeállított, és a brit kormány a szíriai menekülteknek sokkal több segítséget nyújt, mint bármely más európai ország - hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

14.13: Elfogtak egy embercsempészt, harmincegy bevándorlóval a kisteherautójában

Elfogtak az M5-ös autópályán kedden egy 31 éves tiszaalpári embercsempészt, aki harmincegy, a magyar-szerb határt illegálisan átlépő szír állampolgárt zsúfolt be a kisteherautójába és fizetség ellenében Budapestre akarta őket vinni - tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-t.

Árvai Edina

közleménye szerint az embercsempészt az autópálya 67-es kilométerszelvényében ellenőrizték, és a gépjármű rakterében összezsúfolva szír állampolgárokat, közöttük négy gyereket találtak. Az embercsempészt őrizetbe vették. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság kedden embercsempészés bűntett megalapozott gyanúja miatt összesen 5 magyar, 2 szerb és 2 horvát férfival, továbbá 1 magyar nővel szemben indított büntetőeljárást. A gyanúsítottakat az M5-ös autópálya főváros felé vezető oldalán ellenőrizték, ennek során kiderült, hogy a gépjárműveikben tartózkodó külföldiek jogellenesen lépték át a határt. Az 57 szír, 16 afgán és 5 iraki utassal szemben idegenrendészeti eljárást indítottak a rendőrök.

13.50: M1: korlátozott számban felszállhatnak a migránsok a nemzetközi vonatokra

Csak korlátozott számban ugyan, de felengedik a rendőrök a bevándorlókat a budapesti Keleti pályaudvarról Bécsbe, illetve Németországba induló nemzetközi vonatokra - hangzott el az M1 aktuális csatornán szerdán. Az M1 tudósítója elmondta: először az érvényes papírokkal rendelkező utasok szállnak fel, majd a fennmaradó helyek függvényében a migránsokat is felengedik a vonatra. Először a családok szállhatnak fel, ám sokszor nehéz megállapítani, kik tartoznak össze, ebből adódóan előfordulnak hangosabb szóváltások a rendőrök és a migránsok között, de tettlegesség eddig nem történt - tette hozzá. Az M1 Hegyeshalomból jelentkező munkatársa arról számolt be, előfordul, hogy a határra érkezve le kell szállnia a bevándorlók egy csoportjának, hogy a köztes állomásokon felszálló utasok elférjenek. A vonatról leszállított bevándorlók ekkor a következő nemzetközi járattal, vagy a Győrből az ausztriai Királyhidára közlekedő szerelvénnyel utazhatnak tovább.

13.20: Megérkezett az első ötven menekült Münchenből Franciaországba

Megérkezett szerdán az első ötven menekült autóbusszal Münchenből Franciaországba abból az ezerfős csoportból, amelyet a francia kormány a következő napokban a németországi erőfeszítések enyhítésére átvesz a szomszédos országból. Kedden késő este mintegy kétszázan indultak el buszokkal Münchenből a német partnerek munkáját vasárnap óta segítő francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) szervezésében. Az első busz 53 szíriai és iraki állampolgárral, elsősorban férfiakkal, szerda délelőtt érkezett meg a Párizstól délkeletre található, 6600 lakosú Champagne-sur-Seine-be. A láthatóan fáradt embereket, akiknek egy része győzelmi jelet mutatva szállt le a buszról, a Francia Vöröskereszt munkatársai fogadták reggelivel. "Megkönnyítjük számukra az adminisztratív eljárást, hogy két-négy hónapon belül megkapják a menekült státuszt" - mondta

Jean-Jacques Eledjam

, a Francia Vöröskereszt elnöke. Az embereket a helyi önkormányzat által rendelkezésre bocsátott épületekben helyezik el.

Jean-Luc Marx

helyi prefektus az I-télé hírtelevízióban azt mondta, hogy miután bizonyítottan menekültekről van szó, akik háború és üldöztetés elől menekültek el, a hónap végéig megkapják a menekült státuszt Franciaországban, ami lakhatással és munkavállalási engedéllyel jár együtt. Az érkezők közül eredetileg senki nem Franciaországba készült, meglepetésként érte őket a lehetőség. "Irakban veszélyes az élet, ezért itt szeretnénk új életet kezdeni" - mondta a 28 éves

Ouszama

, aki korábban mérnökként dolgozott Bagdadban, ahonnan húsz nappal ezelőtt indult útnak. "Nagyon boldog vagyok, de nagyon fáradt. Az út nehéz volt és veszélyes. Sok országon jöttünk keresztül. Eredetileg Belgiumba szerettünk volna menni, de amikor Németországba értünk, azt mondták, hogy Franciaország befogadna, hát úgy döntöttünk, Franciaországba megyünk. Először is megtanulok franciául, és aztán itt folytatom az életem" - tette hozzá. A 30 éves szíriai

Ahmed

, aki feleségét és két gyermekét Damaszkuszban hagyta, Németországba vagy Svédországba szeretett volna menni. "Nem szerepelt a terveim között Franciaország. De amikor a hangosbemondóban meghallottam a francia biztosság felhívását, odamentem. Megkérdezték az állampolgárságomat, és hogy vannak-e papírjaim. Elbeszélgettek velem, és azt mondták, hogy rendben. Ez egy boldog végkimenetel. (...) Megszerzem az itteni papírokat, egy lakást, és megpróbálok beilleszkedni a társadalomba. A bizottság azt mondta, a kormánynak nem dolga nekem állást biztosítani. De remélem, hogy magamtól is találok" - mondta a férfi, aki reméli, hogy rövidesen a családját is át tudja telepíteni Franciaországba. A menekültek egy részét átmenetileg egy diákszállón helyezik el. A kollégisták a televíziókból tudták meg, hogy hozzájuk érkeznek a menekültek. "Fura, szólhattak volna nekünk előre. Mindent megteszünk azonban a befogadásuk érdekében és azért, hogy otthon érezzék magukat. Nem fognak minket zavarni. Ha segítségre van szükségük, nem lesz gond" - mondta az egyik kollégista, a 18 éves

Florent

. A nap folyamán érkező további buszok egy része ugyanerre a településre, valamint a Párizstól északkeletre található Cergy-Pontoise-ba érkezik, ahol egy szabadidőközpontban helyezik el átmenetileg a menekülteket. Francois Hollande államfő hétfőn jelentette be, hogy Franciaország 24 ezer menekültet befogad a következő két évben. A francia hatóságok még aznap jelezték, hogy szolidaritásból a következő napokban Franciaország átvesz ezer olyan menekültet Németországból, akik az elmúlt napokban érkeztek a szomszédos országba. Az OFPRA munkatársai azonnal Münchenbe utaztak egy átmeneti befogadóhelyre, hogy megszervezzék az önkéntes jelentkezők utazását.

Manuel Valls

francia miniszterelnök délutánra tárcaközi értekezletet hívott össze a menekültek elszállásolásának zökkenőmentes megszervezése érdekében. A belügyminiszter pedig szombatra egyeztetésre hívta azokat a polgármestereket, akik önkéntes alapon befogadnának és letelepítenének menekülteket.

13.05: A cseh belügyminiszter a kvóták ellen fog szavazni

A cseh kormány felhatalmazta szerdán

Milan Chovanec

belügyminisztert, hogy az európai uniós tagországok belügyminisztereinek a migrációs válság megoldásáról szeptember 14-ére Brüsszelbe összehívott tanácskozásán utasítsa el a menedékkérőkre vonatkozó kötelező befogadási kvótákat - közölték a cseh kormány ülésének szünetében, szerdán Prágában. A

Bohuslav Sobotka

miniszterelnök vezette koalíciós kabinet egyúttal megerősítette, hogy továbbra is kitart a kötelező kvótákat elutasító álláspontja mellett, amely a visegrádi négyek közös álláspontja is. A cseh kormányfő sajtóközleményében elégedettségét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság az új javaslataiban már nemcsak a kötelező befogadási kvótákra összpontosítja figyelmét, hanem hosszú távú szisztematikus megoldásra törekszik. Prága szerint a kötelező befogadási kvótákról folyó vita "csak késlelteti Európát a szükséges döntések meghozatalában". Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban újonnan azt javasolta, hogy az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól. Az új javaslat szerint Csehországnak további 3000 menekültet kellene befogadnia. Prága korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2017 végéig 1500 menekültet fogad be. Prága szerint azonban nincs értelme tovább emelni az átvételi számokat, ha nem működik a közös európai rendszer. A migránsokat azonnal az EU határán kell feltartóztatni. Ezt követően el kell osztani őket azokra, akik jogosultak a menekültstátusra, és azokra, akik gazdasági menekülteknek minősülnek, és akiket vissza kell küldeni országukba. "Méltányoljuk az Európai Bizottság eddigi javaslatait, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Ahhoz azonban, hogy jogilag kikényszeríthető legyen a migránsok átvétele, az EU-nak egyértelmű és kikényszeríthető szabályokra van szüksége, amelyek biztosítják ezeket a kulcsfontosságú funkciókat" - olvasható abban a felhatalmazásban, amelyet a kormány Milan Chovanec belügyminiszternek adott. A belügyminiszternek Brüsszelben azt is világossá kell tennie, hogy Csehország nem bújik el a migránsok elől, és részt akar venni a probléma megoldásában.

12.30: Timmermans: a határok teljes lezárása és teljes megnyitása is illúzió

Sem a határok teljes lezárása, sem teljes megnyitása nem oldhatja meg a migrációs válságot - hangoztatta

Frans Timmermans

, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén a migráció és a menekültek helyzetéről tartott vitában. A holland politikus szerint mindkettő illúzió, amelyek helyett szolidaritásra és felelős intézkedésekre van szükség. A korábbi holland külügyminiszter kiemelte, hogy szolidárisnak kell lenni azokkal az országokkal, amelyek a menedékkérők jelentette legnagyobb terhet viselik, így Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal is.

12.27: Az osztrák kancellár üdvözölte Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát

Az osztrák kancellár üdvözölte Jean-Claude Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát, és rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgette - közölte az osztrák kancelláriahivatal (Bundeskanzleramt) szerdán. Az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlament előtt beszélve szorgalmazta, hogy az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.

Werner Faymann

osztrák kancellár úgy vélte, hogy a menekültkérdésről szóló vitában végre elmozdulás történt. Felvetése szerint azok után, hogy az Európai Unió belügyminiszterei szeptember 14-én tárgyalnak a menekültválságról Brüsszelben, egy rendkívüli csúcson az uniós kvótáról szóló terveket kellene megvitatni. A kancellár kijelentette: Ausztria támogat minden, a menekültelosztás kötelező uniós kvótájáról szóló kezdeményezést. A bécsi külügyi tárca szerdán kiadott közleményében az olvasható, hogy a minisztérium egyetért a kancellár javaslatával a rendkívüli uniós csúcs összehívásáról.

Sebastian Kurz

osztrák külügyminiszter szerint az Európai Bizottság felismerte a helyzet komolyságát. Az uniónak a menekültkérdésben sokkal aktívabbnak kellene lennie - olvasható a közleményben, amelyben kitér a tárcavezető arra is, hogy fontos továbbá a béke megteremtése Líbiában és Szíriában, valamint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harc fokozása, a humanitárius segítségnyújtás, az unió külső határainak biztosítása, az embercsempészek elleni fokozott küzdelem, valamint az egyenlő európai teherviselés a menekültkérdésben.

12.20: Több mint háromszorosára nőtt az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma

A januártól júliusig tartó időszakban több mint háromszorosára nőtt az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma az előző év ugyanezen időszakához képest - jelentette szerdán az osztrák közszolgálati televízió (ORF). Az osztrák bevándorlási hivatal (BFA) adatai szerint 2015 első fél évében 37 ezer kérelmet nyújtottak be, míg 2014 első hat hónapjában 11 ezret. Idén januárban több mint négyezer, márciusban alig háromezer, míg augusztusban már több mint nyolc és fél ezer kérelmet adtak be, várhatóan még nőni fog a kérelmek száma. Ezzel szemben 2014 januárjában 1500, tavaly júliusban pedig 2200 kérelmet adtak be Ausztriában. Míg az év elején főleg a koszovóiak, addig a vizsgált időszak után, augusztusban már jellemzően afgánok, szíriaiak és irakiak jelezték igényüket. Az ORF beszámolója szerint a Koszovóból érkezők számának csökkenése annak köszönhető, hogy az osztrák kormány az év elején tájékoztató kampányba kezdett a balkáni országban, hogy mérsékelje a menekültáradatot. Az elmúlt hétvégén csaknem húszezer migráns érkezett Magyarországról Ausztriába azért, hogy Nyugat-Európa felé utazzon tovább, a legtöbben Ausztriában le sem szálltak a vonatról, hanem rögtön folytatták útjukat Németország felé. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint péntek óta 731-en nyújtottak be menedékkérelmet, naponta átlagosan 183 érkezett be. Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) beszámolója szerint Ausztria azért nem kedvelt célország a menedékkérők körében, mert nagyon hosszú ideg tart a menekülteljárás. A bevándorlási hivatal képviselőjének tájékoztatása ugyan az elmúlt öt hónapban megháromszorozódott a benyújtott kérelmek száma, azonban az igényeket feldolgozó személyzet létszáma nem nőtt. Az eljárás néhány hónapig is eltarthat, azonban a hatóságok azt sem zárták ki, hogy akár egy évig is elhúzódhat.

Kilian Kleinschmidt

, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja szerint a menekültek azért sem szívesen maradnak Ausztriában, mivel az utóbbi hónapokban a traiskircheni menekülttáborban uralkodó szörnyű állapotokról készült képek bejárták a világsajtót. Az osztrák bevándorlási hivatal adatai szerint 2015 januárjától júniusig csaknem 17 500 menekültkérelmet bíráltak el, ezek 34 százalékát hagyták jóvá. 2015 első fél évében a dublini rendelet értelmében több mint négyezer embert utasítottak ki Ausztriából, közülük 2400-an önként elhagyták az országot. Az osztrák belügyminisztérium számításai szerint idén csaknem hetvenezer kérelmet fognak benyújtani Ausztriában. 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz.

12.04: Ferenc pápa ismét a migránsok befogadását szorgalmazta

Ismételten a templomok és egyházi intézmények megnyitását szorgalmazta a rászorulók előtt

Ferenc

pápa a migránsválsággal összefüggésben a Szent Péter téren, szerdai általános audienciáján. Ferenc pápa a szavait hallgató húszezer hívő előtt úgy fogalmazott, hogy az ajtajukat bezáró templomokat és plébániákat nem lehet templomoknak nevezni, hanem múzeumoknak. "Az egyház (...) rendkívüli családnak számít, nem pedig különleges, zárt szektának" - mondta Ferenc pápa. Hozzátette, hogy az egyház "befogadó otthon, amelynek kapui mindig nyitva állnak". A katolikus egyházfő vasárnap arra szólította fel egyházát, hogy a plébániák és más egyházi intézmények fogadják be a bevándorlókat. Ezt követően Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha a több mint 27 ezer olasz plébánia mindegyike befogad egy bevándorló családot, több mint százezer embernek tudnak segítséget nyújtani. A Vatikán két bevándorlócsaládot fogad be.

10.55: Merkel: a védelemre nem szorulóknak távozniuk kell

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a menekültek beilleszkedését a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, és ismét megerősítette, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell.

Angela Merkel

a menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze. Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki. A fontossági rangsor második eleme, hogy a nem háború vagy üldöztetés elől menekülő emberek nem maradhatnak az országban. A harmadik az, hogy a menekültek nem utasíthatják el a német társadalom szabályait, nem tagadhatják meg az integrációt és nem alkothatnak "párhuzamos társadalmakat". Kiemelte még az idegenellenesség elutasítását, a közös európai fellépés fontosságát. Angela Merkel a geopolitikai összefüggésekre utalva kijelentette: "komoly belpolitikai következményei lehetnek, ha valamit nem végzünk el a külpolitikában".

10.40: Macedón kormányfő: időzített bomba a migránshelyzet

Időzített bombának nevezte a migránshelyzetet

Nikola Gruevszki

macedón miniszterelnök, hozzátéve, hogy csak azt nem lehet tudni, ez a bomba mikor robban fel. A szkopjei 24vesti.mk nevű hírportál beszámolója szerint a macedón kormányfő kiemelte: az illegális bevándorlás a modern kor és az Európai Unió legnagyobb kihívása. Mint mondta, Szíriából jelenleg a középosztály távozik, azok, akiknek van pénzük az utazásra. A legszegényebbek még nem keltek útra, amikor az is megtörténik, akkor a probléma tovább fog növekedni. Megállapította, hogy az Európai Unió országainak nincs közös stratégiája a helyzet kezelésére, sok a dilemma és a nézetkülönbség a tagállamok között. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedden közölte, hogy előző nap rekordszámú, hétezer szíriai menedékkérő érkezett Macedóniába. Az M1 aktuális csatorna Presevóban tartózkodó televíziós tudósítójának beszámolója szerint a szerb-macedón határ melletti település reggelre szinte teljesen kiürült. A helyi befogadóállomás előtt - ahol a migránsok 72 órás tartózkodást biztosító igazolást kaphatnak - az utóbbi napokban kétezres sorok álltak, most viszont alig néhány tucatnyian vannak. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy szerdán több politikus is a helyszínre látogat, és a hatóságok csak kis csoportokban engedik be a településre a migránsokat, akik a határ melletti miratovaci sátortáborból érkeznének. Presevóból a migránsok általában Belgrádba utaznak, ahonnan a szerb-magyar határ mellett fekvő Szabadka, Magyarkanizsa és Horgos felé veszik az irányt. A belgrádi autóbusz-pályaudvar illetékesei arról tájékoztatták az újságírókat, hogy naponta több tucat, akár hetven, menetrend szerinti és különjáratot indítanak a magyar határhoz közeli települések felé. Magyarkanizsára a szerbiai közszolgálati televízió információi szerint kedden mintegy négyezren érkeztek. Naponta több százan utaznak vasúton is Szabadka felé a szerb fővárosból, a rendőrök azonban néhány napja a település előtt megállítják a szerelvényeket. A migránsok Belgrádból Budapestre tartanának, ám hiába vásárolták meg menetjegyüket a magyar fővárosig, útlevél hiányában nem léphetik át a határt. Az útlevélvizsgálatot a szabadkai vasútállomáson végzik el, az esetleges incidensek elkerülése érdekében azonban a hatóságok még az előtt intézkednek, hogy a szerelvény befutna az állomásra. Vasárnap egy járatot töröltek, egy másik pedig csak jelentős késéssel tudott elindulni, mert a migránsok nem akarták elhagyni a szerelvényt akkor sem, amikor kiderült, nincsenek dokumentumaik, ezért nem folytathatják útjukat. A Szíriából Szerbiáig tartó út egyébként néhány hétről néhány napra csökkent, a migránsok korábban akár több mint egy hónapig is utaztak, amíg elérték a schengeni határ előtti utolsó országot, most viszont 7-8 napig tartó útról számolnak be.

10.30: Juncker 160 ezer menekült kötelező átvételét javasolja

Az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - javasolta

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédet, és áttekintette az unió helyzetét. Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az "Európa" és kevés benne az "unió" - mondta. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője szerint - miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte - Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését. Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal. Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni. A Balkánról szólva Juncker hangsúlyozta, hogy az EU-tagságra pályázó országoknak meg kell őrizniük "biztonságos eredetország" jellegüket. Indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban. Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek - tette hozzá. A bizottsági elnök azt is leszögezte, hogy az uniós tagjelöltek - vagyis több balkáni ország, valamint Törökország -, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére. A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni - jelentette ki Jean-Claude Juncker. A menekülteket - mondta - nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Szerinte azok, akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekülnek, azok minden áron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket. Az EU-országoknak - mondta az Európai Bizottság elnöke - nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között. "Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó" - fogalmazott. Juncker kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején - a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében - a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, hogy biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát. Az unió helyzetéről szóló, számos más témakört érintő beszédnek az éghajlatváltozással kapcsolatos részében Juncker kitért arra is: most ugyan a háborúk elől menekülnek tömegével Európába, ám éveken belül megjelenhetnek a "klímamenekültek" is - azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Ezért - hangsúlyozta - azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő. A bizottsági elnök - még a mostani menekültválságról szólva - indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.

9.55: Idén már 4-5 ezer bevándorlót toloncoltak ki

Idén már 4-5 ezer bevándorlót toloncoltak ki Magyarországról, ők jellemzően nem terjesztettek elő menekültügyi kérelmet, illetve azt elutasították - mondta el

Balázs László

, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályvezetője és

Kiss Attila

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. Balázs László közölte: eddig 172 821 emberrel szemben intézkedtek tiltott határátlépés miatt, közülük 2770-nel szemben kedden. Éjféltől szerda reggel 8 óráig 691 bevándorlót állítottak elő. A hatóságok ebben az évben 990 embercsempésszel szemben jártak el - mondta a főosztályvezető. Kiss Attila elmondta: reggel hatig 160 275 menekültügyi kérelmet regisztráltak. A rendészeti intézményekben 2456 migráns tartózkodik. Balázs László beszámolt arról, hogy kedd este Kiskunhalason a gyűjtőponton egy rendőrre rátámadt egy illegális bevándorló, ellene hivatalos személy elleni erőszak miatt feljelentést tettek az illetékes nyomozó ügyészségen. Emellett a Dugonyi úti gyűjtőhely helyett egy csoport Szeged felé vette az irányt, közülük két hangadót kiemelt a rendőrség. A két szír állampolgárral szemben jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt gyorsított eljárás indult. Az eset során használt könnygázzal összefüggésben azt mondta: a rendőrök nem célzottan használták a könnygázt, a bevándorlók vizes palackokkal dobálták a rendőröket. Az eset során senki sem sérült meg - tette hozzá. Hangsúlyozta: a rendőrség továbbra is toleráns és kerüli a kényszerítő eszközök használatát, egyúttal arra kéri a bevándorlókat, hogy működjenek együtt a rendőrséggel. Szintén a könnygázzal összefüggésben arra a felvetésre reagálva, hogy korábban a The New York Times oldalán megjelent egy videofelvétel, amelynek felirata alapján a szerb-magyar határon lefújják az illegális bevándorlókat, Balázs László azt mondta: az esetet megvizsgálta a rendőrség és a cselekmény beazonosíthatatlan maradt. Balázs László és Kiss Attila ismertette, az illegális bevándorlók adatainak felvételére 36 óra áll a rendőrség rendelkezésére és a regisztrációjukra további 12 óra van a bevándorlási hivatal számára. A migránsok, amint a rendőrségi gyűjtőpontra érkeznek, folyadékot és szendvicset kapnak - tette hozzá a rendőr ezredes.

9.15: Rendőrre támadt egy illegális bevándorló Kiskunhalason

Rendőrre támadt egy illegális bevándorló Kiskunhalason, a Gábor Áron laktanya területén lévő gyűjtőponton kedd este - tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Árvai Edina

közleménye szerint az illegális bevándorlók a megítélésük szerint lassú ügyintézés miatt hangoskodni, elégedetlenkedni kezdtek, majd egy férfi kilépett a több száz tagú tömegből és rángatni kezdte az egyik rendőr ruházatát. A rendőr testi kényszerrel fékezte meg a támadót, majd tolmács segítségével sikerült megnyugtatni a tömeget. A 25 éves szír állampolgárt őrizetbe vették, és hivatalos személy elleni erőszak megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettek ellene.

8.45: Szakértő: az Európai Unió "feladta" Görögországot

Az Európai Unió "feladta" Görögországot, ez lehet a magyarázata annak, miért nem kéri rajta számon az ott belépő menekültek regisztrálását - mondta

Orbán Balázs

, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán. Hozzátette, Görögország menekültügyi rendszerében nagy problémák vannak, a strasbourgi emberi jogi bíróság már 2009-ben megállapította, hogy "a menekültügyi eljárás a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmába ütközően zajlik". Orbán Balázs a magyar helyzettel kapcsolatban elmondta, nemcsak azok a migránsok jelentenek problémát, akik nem hajlandóak regisztrálni, hanem azok is, akik együttműködnek, mert olyan sokan vannak, hogy a magyar menekültügyi rendszer csak nehezen tudja ellátni őket.

8.25: Szakértő: vissza kell térni az eredeti európai szabályokhoz

Az Európai Unió által szorgalmazott kvótarendszer csak akkor fogadható el, ha sikerül visszatérni az eredeti európai szabályokhoz, tehát sikerül elérni, hogy a migránsok regisztrálják magukat és benyújtsák menedékkérelmüket - mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens szerdán az M1 aktuális csatornán.

Gálik Zoltán

erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke szerdán évértékelő beszédet tart, amelyben indítványokat tesz a bevándorlási hullám kezelésére. A szakértő beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság legújabb csomagja a "visszatérítési eljárásokat" is jobban szabályozná, így könnyebben meg lehetne akadályozni, hogy újra próbálkozzanak az unióba jutással azok, akiknek a menedékkérelmét elutasították.