Az Európai Bizottság nem vitatja az illegális határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítását

Csendesen telt a hétvége a nemzetközi politika színterén, nem úgy a magyar déli határon: közel 25 ezer illegális bevándorlót fogtak a rendőrök, legtöbbjüket a Horvátországgal szomszédos szakasznál.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

21.10: Október 7-én kezdődik a földközi-tengeri EU-művelet második fázisa

Október 7-én kezdődik az Észak-Afrikából Európába irányuló embercsempészet elleni földközi-tengeri uniós katonai művelet második szakasza, amelyet az eddigi EUNAVFOR-ról Sophiára neveztek át. Erről hétfőn döntöttek Brüsszelben az EU-tagországok politikai és biztonsági kérdésekben illetékes nagykövetei, miután a védelmi és a külügyminiszterek e hó elején már politikai jóváhagyásukat adták az újabb szakasz megkezdéséhez. A változás azt jelenti, hogy az eddig csak felderítésre szorítkozó első fázis után az uniós tengeri erő felhatalmazást kap az embercsempészettel gyanúsítható vízi járművek feltartóztatására, arra, hogy annak fedélzetre lépjenek, átvizsgálják, lefoglalják, illetve tervezett útirányától eltérítsék a járművet. Mindezt azonban egyelőre csak a nemzetközi vizeken tehetik. A következő, harmadik fázis az lenne, hogy lecsaphassanak már a kiinduló országok - leginkább Líbia - parti vizein is az Európába irányuló tömeges migráció vámszedőire, a tengeri embercsempészekre. Ehhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, valamint Líbia ilyen irányú kérelmére lenne szükség, csakhogy az észak-afrikai országban egyelőre meglehetősen áttekinthetetlenek a hatalmi viszonyok. Az illetékes nagykövetek elfogadták a haditengerészeti misszió harcba bocsátkozásának pontos szabályait (rules of engagement). A műveletet arról a Sophiáról nevezték el, aki a műveletben részt vevő hadihajók egyikén született ez év augusztus 22-én, miután az édesanyját kimentették egy Olaszország felé tartó, de bajba került lélekvesztőről, nem messze a líbiai partoktól.

21.04: Román szenátus: az EU kvótarendszere bátorítja a bevándorlást

Az Európai Unió menekültpolitikáját bíráló határozatot szavazott meg hétfőn a román szenátus, amely leszögezi: a kvótarendszer nem kezeli a jelenség okait, hanem bátorítja a tömeges bevándorlást. A román szenátus elutasítja a "tagországok sajtosságait figyelmen kívül hagyó kötelező menekült-elosztási mechanizmusokat", és úgy véli: fontos, hogy menekült- és bevándorláspolitikájuk tekintetében a tagországok önállóan dönthessenek. A határozatot az európai ügyekkel foglalkozó szakbizottság jelentése alapján 98 szavazattal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a román törvényhozás felsőháza. A dokumentumot megjelentetik a hivatalos közlönyben és megküldik az európai partnereknek.

20.58: Német szakértő: módosítani kell a német alaptörvényt

Az európai menekültválság kezeléséhez módosítani kell a német alaptörvényt, ki kell egészíteni azzal, hogy Németország csak a lehetőségei határain belül tud segíteni a védelemre szorulókon - véli a német történelem egyik legtekintélyesebb kutatója,

Heinrich August Winkler

, aki szerint a mostani válsághoz képest a második világháború utáni menekülthullám "szinte gyerekjáték" volt Németországnak. A berlini Humboldt Egyetem professzora egy keddi berlini háttérbeszélgetésen rámutatott, hogy Németországban az alaptörvény rögzíti a menekültügy legfőbb elveit, aminek történeti okai vannak, és nemigen találni a nyugati demokráciákban hasonló szabályozást. A területet az alaptörvény 16/a paragrafusa szabályozza, amelynek 1. pontja kimondja, hogy a "politikai üldözöttek menedékjogot élveznek" Németországban. Az alaptörvény megalkotói (1948-49-ben) a náci Németországból a harmincas években elindult menekülthullámra, valamint a kommunista uralom alá került országokból várható menekülthullámokra tekintettel emelhették be a menedékjog biztosításának követelményét az alaptörvénybe. A 16. paragrafust 1993-ban ugyan kiegészítették, de a főszabály nem változott: továbbra is csupán abból a négy szóból áll, hogy a "politikai üldözöttek menedékjogot élveznek". Ez azonban az utóbbi hetek, hónapok folyamatai miatt nem maradhat így, széles körű társadalmi vitát kell indítani a szabály módosításáról. Ebben a vitában pedig érdemes lenne érvényre juttatni a római jog egyik alapvetését, mely szerint senki nem köteles a képességein, lehetőségein felül teljesíteni (ultra posse nemo obligatur), különben előállhat az a helyzet, hogy Németország a menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt egyáltalán nem tudja teljesíteni a politikai üldözöttek és háborús menekültek védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettségét - fejtette ki Heinrich August Winkler. Hangsúlyozta: sokkal jobb lett volna, ha szeptember elején a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló döntés meghozatalával együtt rögzítették volna, hogy Németország és Ausztria kizárólag egy előre meghatározott létszámú csoportot, egy "kontingenst" enged be Magyarországról, és hogy minden további kérdésre az európai uniós együttműködés keretében kell választ találni. A történész

Angela Merkel

kancellárnak arra a kijelentésére, mely szerint a menedékjog nem ismeri a felső határ fogalmát, illetve a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnak (BAMF) a szíriai menedékkérők ügyeinek átvállalásáról szóló döntésére utalva megjegyezte, hogy bizonyos kijelentések és döntések Németországon kívül azok valódi tartalmától eltérő értelmet nyertek. Ehhez azonban az is hozzájárult, hogy senki nem hívta fel a figyelmet egy fontos körülményre, mégpedig arra, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan. Mindennek következtében veszélybe került Németország hitelessége, és az a látszat keletkezett, hogy az uniós együttműködéssel szakítva "különútra" lépett - tette hozzá Heinrich August Winkler. Kiemelte, hogy a válságot az Európai Unió tagjai csak összefogással tudják megoldani. A Németországba érkezett százezrek integrációjáról szólva hangsúlyozta, hogy a második világháború utáni menekülthullám - amikor több mint 10 millió német menekült érkezett az országba Európa keleti részéről - "szinte gyerekjáték" volt a mostani feladatokhoz képest. A legfontosabb a német nyelv elsajátítása és a német, "nyugati" értékrend elfogadása. Ezen értékek közé tartozik például a férfiak és nők egyenjogúsága, a vallásszabadság és a véleményszabadság, amelyhez még a vallás bírálata is hozzátartozik, "akár karikatúrák formájában" - mondta Heinrich August Winkler. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg

Joachim Gauck

államfő is egy vasárnapi beszédében. "Már bízunk magunkban annyira, hogy nyíltan beszéljünk ezeknek a napoknak az alapvető dilemmájáról: segíteni akarunk és a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek" - mondta a szövetségi elnök. Hozzátette: a menekültek között sokan lesznek, akik a beilleszkedésre törekednek, de lesznek olyanok is, akik majd "bírálják a szekularizmust (állam és egyház szétválasztását) és a modernséget, és ragaszkodnak származási régiójuk szokásaihoz és joghagyományához", némelyek pedig vélhetően radikalizálódnak, és a német törvényekkel szembeszegülő ideológiákat követnek. "Nekik azt üzenem, hogy mi ebben az országban nem akarunk vallási fanatizmust, (...) a jogállam nem tűri el az erőszakot" - hangsúlyozta Joachim Gauck. Rámutatott: ugyanez érvényes a "jobboldali radikális gyújtogatókra és uszítókra".

Steffen Seibert

kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján a szövetségi elnök beszédére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a kormány továbbra sem kommentálja az államfő nyilatkozatait, álláspontja pedig változatlan: a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, és távozniuk kell mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre. Ugyanakkor mindebben "a rend jeleire" is szükség van - mondta Steffen Seibert. A belügyminisztérium szóvivője,

Tobias Plate

hozzátette: éppen a szövetségi belügyminiszter,

Thomas de Maiziere

volt az első, aki felvetette, hogy ki kell dolgozni egy új uniós menekültpolitikát, és ennek "nagyvonalúan" megállapított "kontingensekre" kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére.

20.51: Politológusok: Európának mielőbb dönteni kell!

Európa vezetőinek mielőbb meg kell hozniuk az illegális migráció kezeléséhez szükséges döntéseket - hangsúlyozták az M1 aktuális csatorna hétfő esti Szemtől szemben című műsorában megkérdezett politológusok.

Novák Zoltán

, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója és

Lánczi Tamás

, a Politikai Elemezések Központjának igazgatója egyetértettek abban: a növekvő illegális migrációs nyomásnak az az oka, hogy Európa képtelen dönteni. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója azt mondta: az európai vezetők fejben már meghozták a döntést, csak egyelőre mást mondanak, mint amit akarnak. Kifejtette: az európai értékrendet humanitárius megfontolások is alakítják. A sajtóban bemutatott - különösen gyermekeket ábrázoló - képek szolidaritást váltanak ki. Jelenleg épp ezért minden európai vezető egy "sajátos csapdahelyzetben" van. A vezető politikusok nyilatkozataikban meg akarnak felelni egy elvárásnak, ugyanakkor amikor az egyes országok érintetté válnak, "szinte azonnal szembesülnek a helyzet komolyságával" - emelte ki a politológus. Abban egyetértettek a szakértők, hogy Európa határain kívül kell kezelni a problémát. Novák Zoltán szerint viszont "nem biztos, hogy Európa erre alkalmas", mivel, mint megjegyezte, geopolitikai szempontból Európa "ma nem tényező". A szakértő szerint a föderalizáció során az elmúlt 25-30 évben több döntés vezetett ehhez a helyzethez. Köztük az is, amikor elvetették, hogy közös hadereje legyen az Európai Uniónak. A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója kitért arra is, az Európai Uniónak nincs stratégiája arra, hogyan kezelje az afrikai, ázsiai térséget. Lánczi Tamás, a Politikai Elemezések Központjának igazgatója ezzel nem értett egyet. Mint mondta: van európai elképzelés arra, hogy mit kezdjenek az emberekkel a Közel-Keleten. Továbbá arra is, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetet, az ISIS-t és a hozzá hasonló más terrorszervezetek "el kell takarítani" Európa területéről. A politológus a határzár hatékonysága kapcsán úgy vélekedett: egy-két demonstratív akció mind az embercsempészek, mint a migránsok számára azt jelzi, hogy "nincs út Európába". Lánczi Tamás szerint az a probléma, hogy sok ország - köztük Ausztria - sokáig azt játszotta, hogy a migránsprobléma Magyarország problémája. Amikor kiderült, hogy ez nem így van, s az osztrákoknak nemhogy Európát, hanem saját országukat tekintve sincs megoldási javaslatuk, az a magyar miniszterelnöknek adott egy lehetőséget. Lánczi Tamás szerint "ügyes béketeremtő gesztusnak" nevezte

Orbán Viktor

a múlt heti osztrák tárgyalásán megfogalmazott javaslatait, s nyilatkozatát - melyben többek között azt mondta: Magyarország kész elfelejteni, hogy az osztrákok "lenáciztak bennünket". Ráadásul Lánczi Tamás szerint ezzel a magyar miniszterelnök "pragmatikusan is előre vitte az ügyeket". A Politikai Elemzések Központjának igazgatója hangsúlyozta: Európa adós azzal, hogy kimondja: a "befogadás nem az egyetlen módja a segítésnek". A politológus kiemelte: az európai vezetők kezében van a döntés. A baj az, hogy egyelőre ideológiai és egyéb gátak miatt nem képesek megmondani, hogy Európa határait le kell zárni. Márpedig Lánczi Tamás szerint "Európa nem tudja inkorporálni ezt a nagyrészt muszlim vallású tömeget".

20.13: A gyékényesi vasúti átkelőnél minden készen áll a határ lezárásra

A gyékényesi vasúti átkelőnél minden készen áll a zöldhatár lezárásra. A kerítésépítők csak egy szűk, körülbelül kétméteres nyílást hagytak azon a szakaszon, ahol a Horvátországból a magyar határig vonattal szállított migránsokat gyalog a zákányi vasútállomásra kísérik a rendőrök - tájékoztatta telefonon Zákány polgármestere hétfő este az MTI-t.

Jankó Szabolcs

(Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy a katonák rendkívül gyorsan és szakszerűen építették meg a gyorstelepítésű drótakadályból álló határzárat. Sokszor esőben, sárban kellett dolgozniuk, ennek ellenére határidőre készen voltak - hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette: nagyon elégedettek azzal, ahogyan a településre vezényelt rendőri és katonai erők segítik a migránsok utaztatását, és köszönik az önkéntesek, a segélyszervezetek segítségét is. Hétfőn a korábbiaknál némileg kevesebben érkeztek, szeptember 18. óta azonban jóval több mint 30 ezer migráns érkezett Zákányba - mondta Jankó Szabolcs. A polgármester az egyik legnagyobb gondként, az önkormányzat számára komoly kihívást jelentő feladatként az illegális bevándorlók után naponta maradó többtonnányi eldobált szemét összegyűjtését említette. "Hihetetlen mennyiségű" étel, ruhanemű, italflakon, százszámra babakocsi, rokkantkocsi - sorolja a polgármester, hogy sok egyéb mellett mi mindent hagynak maguk után a migránsok a határtól a vasútállomásig vezető úton vagy a peronon. Szélmalomharcnak tűnő feladat - fogalmazott a mintegy 1100 lakosú falu vezetője. Naponta tizenöt-húsz ember csak azon dolgozik, hogy rendet tegyen két csoport érkezése között, amit nehezít, hogy a határ és a vasútállomás között csak kézzel lehet összeszedni a szemetet. Az ehhez szükséges eszközökről, védőfelszerelésről az önkormányzat gondoskodik. Noha a költségvetésben nem készültek ilyen kiadásokra, meg tudják oldani a feladatot, de ígéretük van kormányzati segítségre is - közölte a polgármester. Kitért arra is, hogy az állomáshoz közeli óvodában és iskolában semmilyen rendkívüli esemény nem történt az elmúlt napokban. Az első migránsok érkezése után tájékoztatták a helyzetről és a tennivalókról a pedagógusokat és a szülőket, így például megerősítették az ügyeletet, a gyerekeket csak a szülők vagy ezzel megbízott felnőttek vihetik el az intézményből.

19.51: Horvát kormányfő: Dubrovnikban nem lesz befogadóállomás

Határozottan elutasította

Zoran Milanovic

horvát kormányfő hétfőn, hogy a Nyugat-Európába tartó migránsoknak Horvátország délkeleti részén keresztül vezető "útvonalat" nyissanak céljuk eléréséhez. Milanovic Zágrábban újságíróknak nyilatkozva leszögezte: az Adria-parti Dubrovnikban nincs és nem is lesz befogadóállomás, ezt garantálja. Milanovic szerint azok terjesztik annak hírét, hogy a migránsok Dubrovnik mellett áramolhatnának Horvátországba, akik pánikot akarnak kelteni az országban. A szociáldemokrata miniszterelnök ezzel az ellenzékre, többek között a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) helyi szervezetére és annak vezetőjére utalt, aki szerinte a választások előtt megpróbált nyugtalanságot kelteni az emberekben. Milanovic azt állította, hogy az ENSZ "irányítja ezeket a menekülteket", s azt üzente az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, hogy "ne küldjön embereket a déli útvonalon keresztül". "Horvátországnak joga van eldönteni, hol nyitja meg határait: az ajtó nyitva áll, de csak ott, ahol mi mondjuk, az pedig északon van" - szögezte le a kormányfő. Sajtóbeszámolók szerint a Prevlaka-félszigeten - amely egy keskeny földnyelv Horvátország déli csücskében, az Adriai-tengeren, a Kotori-öböl bejáratánál -, mindazonáltal előkészületek kezdődtek egy befogadóállomás létrehozására.

Goran Cvjetinovic

, Dubrovnik-Neretva megye katasztrófavédelemi igazgatóságának szóvivője hétfőn úgy nyilatkozott, nem érti Zoran Milanovicot, mert a közművesítésre és építkezésre a Horvátországi Állami Mentési és Védelmi Hivataltól (DUZS) kaptak utasítást és már múlt pénteken elkezdték a munkálatokat. A horvát lapok a hétvégén azt írták, a horvát belügyminisztérium azzal számol, hogy a magyar határzár miatt, a hideg, esős napok közeledtével a Törökország, illetve Görögország felől érkező menekültek várhatóan "melegebb útvonalat" választanak, Albánián és Montenegrón keresztül fognak haladni. Emiatt a dél-horvátországi Dubrovnik-Neretva megyében már folynak az előkészületek a menekültek befogadására, ahol naponta három-ötezer ember érkezésére számítanak. Ez ellen élesen tiltakozott Nikola Dobroslavic, a megye HDZ-s elöljárója, aki a hétvégén levélben figyelmeztette a horvát miniszterelnököt, hogy ez káros hatással lesz az idegenforgalomra. Dubrovnik a horvát gazdaság fontos ágának számító adriai idegenforgalom egyik ékköve.

Ranko Otojic

belügyminiszter a horvát RTL televíziónak hétfő este úgy nyilatkozott, hogy nem építenek befogadóállomást Dubrovnik-Neretva megyében. A Prevlaka-félszigeten megkezdett munkálatoknak, továbbá a volt katonai objektumok felújításának szerinte az volt a célja, hogy szükség esetén rendőröket helyezzenek el benne. "Horvátország nem engedi meg, hogy több fronton áradjanak be az illegális bevándorlók Horvátországba. Aki ott próbálja meg átlépni a határt, azt visszaküldik abba az országba, ahonnét jött" - mondta.

18.27: Magyar felszólalások az ETPK migrációs bizottságának hétfői ülésén

A schengeni övezet külső határvédelmének a fontosságát hangsúlyozta

Csenger-Zalán Zsolt

és

Csöbör Katalin

fideszes országgyűlési képviselő hétfőn Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) migrációs bizottságának ülésén. A közgyűlés plénuma kedden délután folytat vitát a migrációs-menekültügyi kérdéskörről. Csenger-Zalán kiemelte: a külső határok megvédésére, s annak részeként a kerítésépítésre Magyarország schengeni külső határain azért van szükség, hogy fenn lehessen tartani az övezethez tartozó országok egymás közti határainak akadálytalan átjárását. A határvédelem - tette hozzá - nem azonos a határok lezárásával, hanem azt hivatott biztosítani, hogy csak a tényleges menekültek, oltalomra jogosultak juthassanak be az EU-ba. Az ET Parlamenti Közgyűlése elé kerülő jelentéstervezet, amelynek kedden lesz a plenáris vitája, Csenger-Zalán Zsolt tájékoztatása szerint olyan álláspontot fogalmaz meg, amely helyteleníti "a falak" építését, és azt javasolja, hogy engedjék be a migránsokat Európába. A jelentés megfogalmazói elleneznék, hogy az EU "rátolja a nyomást" a tranzitországokra. A Fidesz országgyűlési képviselője olyan módosító indítványok mellett érvelt a migrációs bizottság vitáján, amely törölné a tervezetből a kerítésépítés elítélését, arra hivatkozva, hogy csak ezzel a módszerrel lehet megakadályozni a helyzet eszkalálódását. Ehelyett a schengeni külső határok védelmét kellene erősíteni, elsősorban Görögországban - mondta. Csöbör Katalin hasonló érveket fogalmazott meg a migrációs bizottság ülésén, és cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint az illegális határátlépés miatt felelősségre vont személyek számára nem lenne biztosított a megfelelő jogi képviselet, illetve a tolmácsolás. Nem az Európa Tanács feladata annak eldöntése, hogy mely országok képesek biztosítani a menekültek védelmét - hangoztatta Csöbör Katalin az állásfoglalás-tervezet azon pontjával kapcsolatban, amely szerint tartózkodni kellene a menekültek Libanonba, Jordániába, Törökországba, Görögországba, Macedóniába, Szerbiába, illetve Magyarországra történő visszaküldésétől, mert ott nem biztosított számukra a megfelelő jogvédelem.

18.04: Szimpátiatüntetés a magyar kormány migrációs politikája mellett Prágába

Európát, illetve a kereszténységen és a görög-római kultúrán alapuló európai hagyományokat védik ma a magyarok azzal, hogy megpróbálják megállítani az Európába irányuló menekülthullámot - hangzott el azon a szimpátiatüntetésen, amelyet több cseh civil szervezet tartott közösen hétfőn délután Prágában a magyar kormány migrációs ügyben tanúsított politikájának támogatására. "A magyarok a múltban már megvédték Európát a törökök ellen, és ma is az elsők voltak, akik kiálltak Európa és értékei megvédése érdekében, s megpróbálták meggátolni az illegális bevándorlók beözönlését kontinensünkre" - jelentette ki

Pavel Skácel

, a Szláv Stratégiai Tanulmányok Intézetének (ISSTRAS) egyik vezetője a prágai magyar nagykövetség előtti rögtönzött nagygyűlésen. Az incidensek nélkül, békésen lezajlott szimpátiatüntetés résztvevői - a rendőrség szerint mintegy 500-600 ember - magyarul és csehül a "Köszönjük, köszönjük!" jelszavakat, illetve "Orbán, Orbán!" és a "Ria, ria Hungária!" szlogent skandálták. A tömegben számosan cseh, szlovák és magyar zászlókat lengettek, a plakátokon pedig bevándorlás-, illetve EU-ellenes jelszavakat lehetett olvasni. Az akciót az ISSTRAS és a Nemzeti Demokrácia szervezte több más szervezet, például az Iszlámellenes Blokk, támogatása mellett. A szimpátiatüntetést néhány cseh politikus, parlamenti képviselő és szenátor is támogatásáról biztosította. "A meghatározó európai kultúra keresztény, amely a görög-római kultúrán nyugszik. A tét ma az, hogy ez így lesz-e a jövőben is. Az

Orbán Viktor

vezette magyar kormány ennek érdekében cselekszik" - fejtette ki Pavel Skácel. Beszédében bírálta Németországot és Franciaországot, illetve az Európai Uniót, mert szerinte a bevándorlás kérdésében tanúsított hibás és veszélyes magatartásukkal újabb katasztrófa felé viszik Európát. A tüntetők a magyar nagykövetség elől a prágai szlovák nagykövetséghez vonultak, ahol szintén támogatásukról biztosították a

Robert Fico

vezette szlovák kormány migrációval kapcsolatos magatartását.

17.36: Hétvégén ötvennégy ítéletet hozott határzár tiltott átlépése miatt a bíróság

Ötvennégy ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság a hétvégén - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság huszonkilenc vádlottat egy, huszonkettőt kettő, egyet három, egyet öt évre kiutasított Magyarország területéről. Egy fiatalkorú vádlottat a bíróság megrovásban részesített. A vádlottak többségében afgán és iraki állampolgárságúnak vallották magukat, de volt köztük olyan is, aki iráni és pakisztáni személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre Kelebia, Röszke, Csikéria és Mórahalom térségében. Az ítéleteket a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.

16.42: Csaknem félig megtelt a bősi menekülttábor

Csaknem félig megtelt a szlovákiai Bősön az újranyitott menekülttábor az Ausztriából ideiglenes elhelyezésre odaszállított menedékkérőkkel - jelentette belügyi forrásra hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség hétfőn. A többségében magyarok lakta, csallóközi Bősön augusztusban nyitották újra a 2009-ig ott működő menekülttábort, hogy ideiglenesen elhelyezzenek 500 olyan migránst, akik Ausztriában már beadták menekültkérelmüket. Az ausztriai Traiskirchenből áttelepített menedékkérők szlovákiai elhelyezéséről júliusban írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter, a migránsok első csoportja pedig szeptember 17-én érkezett Bősre. A menedékkérők azóta kisebb csoportokban szinte folyamatosan érkeznek Bősre, hétfőre a helyi menekülttáborban elhelyezettek száma elérte a 227-et, ami a tábor kapacitásának közel a felét foglalja le - derült ki a szlovák belügyminisztérium közléséből. A Bősön elszállásolt menedékkérők már a közeljövőben folyamatosan cserélődni fognak, várhatóan egyikük sem marad a táborban három hónapnál tovább, Ausztria ugyanis legfeljebb ennyi időre becsüli az egyes menekültkérelmek elbírálásának időtartamát. A szlovák-osztrák megállapodás két éven át, egyszerre legfeljebb 500 menedékkérő elhelyezését teszi lehetővé a táborban. A bősi menekülttábor újranyitása komoly ellenérzéseket váltott ki a helyiek körében, akik augusztusban véleménynyilvánító népszavazáson elsöprő arányban elutasították a tábor újbóli üzembe helyezését. Az első menedékkérők Bősre érkezése óta a szlovák belügyminisztérium információi szerint a településen eddig semmiféle konfliktus nem robbant ki a helyiek és a tábor lakói között. Bőssel ellentétben az onnét csupán néhány kilométerre lévő szlovákiai Medvén (Medvedov) működő menekülttáborban viszont már történt atrocitás, szeptember 3-án a rendőrségnek kellett megfékeznie a táborban lakók egy részét, akik rendbontást kezdeményeztek. A rendőrségi akciót - melynek során a táborlakóktól több házilagos készítésű szúró és vágó fegyvert is elkoboztak - hétfőn a pozsonyi emberi jogi ombudsman aránytalannak, a szlovák belügy viszont szakszerűnek és a helyzethez mérten arányosnak értékelte.

13.54: Szerdára elkészül a letenyei tranzitzóna

Szerdára elkészül Letenyén az a tranzitzóna, ahol a Horvátország felől Magyarországra itt belépni szándékozó migránsokat fogják regisztrálni - tájékoztatta a Zala megyei kormánymegbízott hétfőn az MTI-t.

Rigó Csaba

elmondta: a kormánydöntés alapján letenyei helyszínre kijelölt tranzitzóna építése folyamatosan zajlik, hétfő délig 13 konténert állítottak fel és további 15 érkezik még a nap folyamán. A helyszín a "senkiföldje", vagyis a régi, magyar-horvát közúti átkelőhelyen a Mura híd közelében lévő terület. A létesítménynek szerdáig kell elkészülnie, így a hátralévő napokban kiépítik hozzá a közművek csatlakozását, valamint az informatikai kapcsolatot, a Zala Megyei Kormányhivatal a konténerek berendezéséhez, valamint a működéshez is segítséget nyújt. Naponta 6 és 22 óra között folyamatosan jelen lesz olyan, angolul tudó munkatársuk, aki a migránsok számára felvilágosítást nyújt, továbbá ügyvédi és tolmácsolási segítséget is biztosítanak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által indított idegenrendészeti eljárásoknál. Rigó Csaba hangsúlyozta: a helyszín is azt jelenti, hogy a migránsok regisztrálása még az ország területére történő belépésük előtt megtörténik, ezt követően pedig buszokkal szállítják őket tovább az osztrák határ közelében már korábban felállított gyűjtőhelyekre. A kormánymegbízott jelezte azt is: az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint Zala megye teljes horvátországi szakaszán kiépítik az ideiglenes drótakadályt. A 42 kilométer hosszúságú zalai magyar-horvát határon korábban csak a Mura-folyó által nem védett területeken kezdték meg az ideiglenes műszaki zár felállítását, de a mostani döntés szerint a folyóparti szakaszokon is végig elkészül a drótakadály.

13.11: Kiürült az opatovaci és tovarniki tábor

Hétfő délre Horvátországban kiürült az opatovaci és a tovarniki befogadótábor - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója. Opatovacból 25, migránsokkal teli autóbusz indult útnak Magyarország, vagyis Barcs és Beremend felé. A tábor kiürítése arra utalhat, hogy Horvátország készül a magyar-horvát zöldhatár lezárására, hiszen hasonló történt Szerbiában is, mielőtt Magyarország lezárta volna a közös zöldhatárt - hangzott el. A tovarniki sátortábor is teljesen üres - folytatta a tudósító. Hozzátette: ott 100 ember számára elkezdtek építeni egy ideiglenes befogadóállomást, amely a héten el is készülhet. Az építkezést a menekültügyi kvótarendszer elfogadása folyományaként kapott uniós pénzből finanszírozza az ország. Mindkét befogadótábor a horvát-szerb határ horvát oldalán található.

13.07: A Jobbik önkéntes sorkatonaságot javasol

A Jobbik azt javasolja, hogy vezessék be Magyarországon az önkéntes sorkatonaság intézményét.

Mirkóczki Ádám

, az ellenzéki párt szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján rövid távú javaslatként fogalmazta meg, hogy önkéntes, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező civilek a Belügyminisztérium felügyelete alatt bekapcsolódjanak az illegális bevándorlás kezelésébe. Példaként hozta, hogy a teljes déli zöldhatár lezárása esetén egyszerre több helyszínen is próbálkozhatnak - akár erőszakos módon - a migránsok, így a honvédségtől és rendőrségtől számos egészségügyi, logisztikai feladatot átvállalhatnának az önkéntesek, ezzel segítve a hatóságokat. A jobbikos politikus ötpárti szakpolitikai egyeztetés összehívására kérte a belügyi tárcát. A közép- és hosszú távú megoldást Mirkóczki Ádám abban látta, hogy - az önálló határőrség felállítása mellett - Magyarország vezesse be az önkéntes sorkatonaság intézményét. Kifejtette: minden 18. életévét betöltött férfi kapna behívót és maga dönthetne, hogy él-e vele. A csatlakozást kedvezményekkel motiválnák - tette hozzá, jelezve: az állam tisztában lenne a hadköteles humánerőforrás állapotával és olyan felkészített erő jönne létre, amelyre bátran támaszkodhat. A szóvivőt kérdezték arról is, hogy Magyarország amerikai "szószólójává" nevezték ki és az ország érdekeinek egyesült államokbeli képviseletében való részvételre kérték fel

Connie Macket

, az amerikai kongresszus korábbi republikánus tagját. Azt felelte: ha a tények hiteles közlése és nem propaganda a feladata, akkor nem látnak benne kivetnivalót. Amennyit hazudnak Magyarországról például a bevándorlással összefüggésben, "nem ördögtől való ötlet", ha próbálják ellensúlyozni - fűzte hozzá.

13.03: Georg Spöttle: érthetetlen miért dobálják el irataikat a szír migránsok

Georg Spöttle

biztonságpolitikai szakértő érthetetlennek tartja, miért dobálták szét a szír állampolgárok azon irataikat - köztük regisztrációs papírokat, útleveleket, menekültstátuszt igazoló dokumentumokat - melyek lényegesen könnyebbé tennék az Európai Unióba való törvényes belépésüket. Az M1 hétfőn annak kapcsán kérdezte meg a szakértőt, hogy egy Szeged környéki férfi eldobálva regisztrációs papírokat, szerb személyigazolványt, érvényes svéd tartózkodási engedélyt, Jordániában kiadott politikai menekültstátuszt igazoló dokumentumot, katonakönyveket, útleveleket gyűjtött össze egy az elmúlt hetekben. A papírokat szinte kivétel nélkül szír állampolgárok nevére állították ki - hangzott el a Híradóban. Georg Spöttle azt mondta: "nagyon-nagyon nyomós okuk kellett hogy legyen" arra, hogy egy szír útlevelet eldobjanak, amellyel most Németországban mindenféle regisztráció és menedékjog kérése nélkül három évig tartózkodhatnának. A szakértő szerint az lehet a magyarázat, hogy talán valahol Európában vagy Európán kívül a hatóságok "célkeresztjébe kerültek", talán (az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szíriai ágának tartott) an-Nuszra Frontnál harcoltak, vagy az Iszlám Állam harcosai voltak. Az M1 Híradója szerint az eldobált iratok között olyan "útikönyvet" is találtak, amelyben tanácsokkal, térképekkel, jogaik ismertetésével segítik a migránsokat, s részletesen ismertetik az ujjlenyomatadás szabályait is. A bevándorlókat arra is bíztatják, hogy kérjenek jogi segítséget. Mint elhangzott: az interneten is részletes tájékoztatók találhatók az egyes országokról, s nevekkel, telefonszámokkal jelölik meg, hova fordulhatnak segítségért a migránsok. A magyarországi résznél a jogi segítséget keresőknek elsőként a Magyar Helsinki Bizottságot jelölték meg - hangzott el a Híradóban.

Pardavi Márta

, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke múlt szombaton ennek kapcsán úgy reagált, a hatályos jogszabályok alapján régóta segítik a menekülteket. Szervezetük erről széles körben ismert erről - jegyezte meg. A Magyar Idők korábban azt közölte, hogy az illegális bevándorlóknak készített útikönyvet a

Soros Györgyhöz

köthető Nyílt Társadalom Alapítványa támogatta a kiadványok terjesztését. Ezt viszont az alapítvány cáfolta.

12.47: Pintér: közösen járőröznek a magyar és szlovén rendőrök

Közös járőrözésbe kezdenek a teljes magyar-szlovén határszakaszon a magyar és a szlovén rendőrök, illetve folyamatos, valós idejű információval látják el egymást - közölte a belügyminiszter hétfőn, a Rédics-Hosszúfalu (Dolga vas) határátlépési pontnál.

Pintér Sándor

a határ szlovén oldalán tartott megbeszélést szlovén kollégájával,

Vesna Györkös Znidarral

, illetve a két ország rendőri vezetőivel, majd a tárgyalásokat követően beszélt arról a újságíróknak, hogy megegyeztek a közös járőrözés elindításáról. A magyar belügyminiszter kifejtette: megegyezésük szerint a járőrözés a teljes határszakaszra kiterjed, és folyamatosan tájékoztatják egymást, "valós idejű" információkat adnak át egymásnak a migrációs hullám kezelése érdekében.

12.13: Újabb migránscsoport érkezett Beremendre

Újabb migránscsoport lépte át a magyar-horvát határt a Baranya megyei Beremendnél hétfő délelőtt - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója.

A Horvátország felől 10 busszal érkező illegális bevándorlókat a magyar határőrizeti szervek átvizsgálják, magyar buszokra szállítják át, de ezúttal nem a magyarbólyi vasútállomására, hanem Gyékényesre viszik és onnan utaztatják tovább őket. Ennek oka, hogy a közeli Magyarbólyban már nincs elegendő vasúti szerelvény. Beremendre vasárnap mintegy 1500 bevándorló érkezett, s hétfőn is hasonló tömegre számítanak.

11.26: Másfél év börtönre ítéltek egy embercsempészt Kecskeméten

Nem jogerősen egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy román embercsempészt Kecskeméten, aki 40 szír migránst szállított autójában - tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t.

Schmidt Gábor

ügyész közleménye szerint a vádlott augusztus 27-én egy ismeretlen férfi megbízásából, annak tehergépkocsijával Szegedre utazott és felvett a teherautóba 40 szír migránst, akikről tudta, hogy illegálisan lépték át a szerb-magyar államhatárt. A migránsokkal az M5-ös autópályán el is indult Budapest felé, azonban az autóval Bács-Kiskun megyében felborult. A vádlott és a migránsok elmenekültek a helyszínről. A rendőrök az embercsempészt Kunszálláson fogták el, míg hét sérült szír állampolgárt a kórházban találtak meg, a többi migráns elmenekült. Az elfogott embercsempészt a rendőrök őrizetbe vették, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A járási ügyészség több személynek segítséget nyújtva, vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette miatt állította bíróság elé a vádlottat. A Kecskeméti Járásbíróság szeptember 25-én megtartott tárgyaláson az embercsempész férfit az ügyészség indítványával egyetértve bűnösnek mondta ki minősített embercsempészés bűntettében. A bíró a vádlottat 1 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte és 3 évre kiutasította az országból. Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

08.43: Helyreállt a forgalom a szerb határokon

Helyreállt a forgalom a szerb-horvát és a szerb-magyar határon, a nyitva tartó átkelőhelyeken zavartalan a közlekedés. A szerbiai határőrség információi szerint a szerb-horvát határszakasz nyolc átkelője közül hármat lehet használni, ennyit nyitottak meg a horvát hatóságok. A Gombos-Erdőd (Bogojevo-Erdut) és a Sid-Tovarnik átkelőnél nem kell hosszabb várakozásra számítani, míg a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es autópályán fekvő Batrovci-Bajakovo átkelőnél a személyforgalom zavartalan, a kamionoknak viszont körülbelül 90 percet kell várakozniuk Szerbia felől. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy a horvát-szerb határzár miatt kialakult diplomáciai feszültségek ideje alatt csak egyszer beszélt horvát kollégájával, ám arra törekszik, hogy helyreálljon a kapcsolata Zoran Milanoviccsal. A szerb kormányfő azt üzente a horvát kormánynak: végezzék a saját munkájukat, és Szerbia is azt teszi. "Foglalkozzanak a saját országukkal, csak hagyják Szerbiát békén, ne legyen Szerbia a választási kampány fő országa és célpontja" - fogalmazott Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint. Kiemelte, hogy amennyiben a határok ismételt lezárására vonatkozó horvát fenyegetések megvalósulnak, Szerbia akkor is felelősségteljesen fog viselkedni, hiszen egyszer már bebizonyította, hogy képes megóvni a szerb érdekeket, és Horvátország meg is nyitotta újra a határt. A migránsválsággal összefüggésben lezárt horvát határátkelőhelyek megnyitásának várható időpontjáról egyelőre nem közöltek információt a hatóságok. A szerb-horvát határra azonban továbbra is naponta több ezren érkeznek, és a tömegnek utánpótlása is van, a szerb-macedón határon fekvő Presevóban naponta 2-3 ezer újabb migránsról számolnak be a helyi szervezetek. A szerb-magyar határon is zavartalan a forgalom, a kamionosoknak sem kell 30 percnél tovább várakozniuk sem a Kelebia-Tompa, sem a Horgos-Röszke átkelőhelynél.

08.40: Embercsempészt értek tetten a rendőrök Ásotthalmon

Tíz határsértőt szállított volna Ásotthalomról Bécsbe egy szerb férfi, az embercsempészt a rendőrök tetten érték - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője hétfőn az MTI-t. Várkonyi Gergely közölte, a 21 éves szerb állampolgár Ásotthalom külterületén hét szír és három iraki állampolgárt vett fel olasz rendszámú autójába vasárnap későn este. A férfi abban állapodott meg a migránsokkal, hogy pénzért Bécsbe viszi őket. A szerb állampolgárt őrizetbe vették, ellene embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A határsértők ügyében idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség - tudatta a főhadnagy.

07.48: Majdnem nyolcvan ország állampolgárait regisztrálta eddig Magyarország

A migránsok között 79 ország állampolgárait regisztrálta eddig Magyarország - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfőn az M1 aktuális csatornán. Bakondi György hozzátette, természetesen nagyságrendi különbségek vannak közöttük, a legtöbben - bevallásuk szerint - Szíriából érkeztek, de sokan jöttek Irakból, Pakisztánból és Bangladesből is. "Borzalmas nagyságrendű" az utánpótlás a migránsokból - fogalmazott a főtanácsadó, hozzátéve Fekete-Afrikából és távolabbi ázsiai országokból is jöhetnek még. A magyar-horvát határon kialakult helyzetről azt mondta, folyamatos a nyomás, ezért rendkívüli erőfeszítést igényel a rend fenntartása. A legfontosabb feladat a gyors ellenőrzés, a minimális ellátás és a továbbutaztatás - fűzte hozzá.

07.00: 23 és félezer elfogott migráns a magyar-horvát határon

A rendőrök szeptember 25-én 0 óra és szeptember 27-én 24 óra között 24258 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek, ebből 636 főt a magyar-szerb határszakaszon, 23591 főt a magyar-horvát határszakaszon vontak intézkedés alá - adta hírül az Országos Rendőr-főkapitányság. Közokirat-hamisítás miatt 5 személyt fogtak el a rendőrök.