Újabb 30 milliárd forint a migránsválság kezelésére - rendőrségi jogosítványok a honvédeknek
2015. szeptember 21., hétfő
Komoly nyomás helyeződik a magyar-horvát határra a beérkező migránsáradat okán, miközben a két ország diplomáciai kapcsolata is egyre borúsabbá válik.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
Az elmúlt héten egyértelműen áthelyeződött a migránsok Németország felé vezető útvonala, így a hatalmas tömegek mostanra már nem Csongrád megye déli részén lépik át a schengeni határt, hanem a horvát-szerb határon. Csakhogy déli szomszédunk alig egy nap után válsághelyzetet jelentett be a jelentős áradat miatt, így regisztráció helyett egyből hazánkra tolja a bevándorlók tömegét, nem kis diplomáciai feszültséget okozva ezáltal. A médiában folyamatosan megy az adok kapok Magyarország és Horvátország kormánya között, vasárnap este pedig a német belügyminiszter is alaposan megdorgálta a horvát, szlovén duót a migrációs válság kezelésében megtett lépéseikért. A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.
ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
21.20: Amerikai zsidó vezető tiltakozott az osztrák kancellár kijelentése miatt
Levélben tiltakozott az osztrák kancellár magyar menekültpolitikával kapcsolatos kijelentése miatt
Andrew Friedman
magyar származású ügyvéd, a Los Angeles-i Bais Naftoli ortodox zsidó kongregáció vezetője. Andrew Friedman az M1 aktuális csatornának nyilatkozva hétfőn arra reagált, hogy
Werner Faymann
osztrák kancellár a közelmúltban a Der Spiegel című német lapban megjelent interjújában a többi között azt mondta: "kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi", amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy "teljesen máshova" fognak majd utazni. Andrew Friedman elmondta: nagyon megbántották az osztrák kancellár szavai, mert nagyszüleit a holokauszt idején ölték meg. Felidézte: levelében azt írta, hogy minden országnak joga van megvédeni a határait, és a magyar kormány is csupán ezt teszi jelenleg. Miután a határt lezárták a magyar hatóságok, a menekültek bűnözőkként próbáltak átkelni rajta, így szerinte joga volt a kormánynak megállítani őket. Felháborítónak nevezte, hogy az osztrák kancellár egy ország jogos határvédelmét a "náci gyilkosok" tetteihez hasonlította. Kitért arra is, hogy
Áder János
köztársasági elnök tavaly áprilisban Auschwitzban mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: a legnagyobb magyar temető Auschwitzban és Birkenauban van. Andrew Friedman azt mondta: nagyon hálás ezekért a szavakért, ezért közöltette fizetett hirdetésben az államfő beszédét a The Los Angeles Timesban. Az amerikai elnök egy tavaly szeptemberi beszédére reagálva, amelyben
Barack Obama
mások mellett Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette, úgy reagált: ez nagyon bántotta, mert Magyarországon vallásszabadság van, mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, és a sajtó is szabad, mert az újságírók bírálhatják a kormányt.
21.15: Közös álláspont elfogadását sürgeti az európai vezetőktől az ENSZ főtitkár Az együttérzés gyakorlására, a kötelezettségeikkel, valamint az ENSZ-alapokmány betűjével és szellemével összhangban álló közös álláspont elfogadására szólította fel az európai vezetőket hétfőn az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun közleményében - amelyet az EU keddi miniszteri szintű tanácskozását és a szerdai csúcstalálkozóját megelőzően tett közzé - "rendkívüli aggodalmának" adott hangot a migránsok és menekültek európai helyzetének romlása miatt. A világszervezet apparátusának első embere sürgette, hogy az európai államok tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek, beleértve a menedékkérelemhez való jog és visszaküldésre vonatkozó tilalom tiszteletben tartását. Ban Ki Mun rámutatott, hogy növekvő aggodalommal követte az európai határok lezárását, valamint azt, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő befogadó kapacitások és hogy az illegális bevándorlókat és menedékkérőket egyre fokozottabb mértékben kriminalizálják. Az ENSZ főtitkára szerint minden migránst "méltósággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával kell fogadni". Emlékeztetett rá, hogy szeptember 30-ra, az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmából rendkívüli tanácskozást hívott össze, hogy megvitassák azokat a kihívásokat, amelyeket a növekvő migrációs mozgás és a menekültek számának világszerte bekövetkezett növekedése jelent.
21.05: A horvát elnök a kormányt bírálta A kormány nem készült fel kellően a migránsválság kezelésére - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő hétfőn a Nova TV esti híradójában. A helyzet még mindig nem olyan stabil és biztonságos, mint amilyennek lennie kellene: aggasztó, hogy ellenőrzés nélkül ennyi ember jön be az országba, akikről nem tudjuk, kicsodák, és mit akarnak - mondta az államfő. A határellenőrzés nem működik, és a helyzet csak azután javult, hogy a migránsok nagy részét Magyarországra szállították - tette hozzá. A horvát kormány "B-terve", miszerint az illegális bevándorlókat a magyar határ felé irányítják, reakció az "A-tervre", amely nem is létezett - szögezte le Grabar-Kitarovic. A napokban felmerült a kérdés, hogy vajon ezek a migránsok mind menekültek-e egyáltalán - jelentette ki az államfő. "Merkel (német kancellár) behúzta a kéziféket, és nincs tudatában annak, hogy az a rengeteg autó, amely most feltorlódott az utakon, káoszt okozott" - mondta. A horvát államfő úgy vélte: mindenkinek az az érdeke, hogy a helyzet ellenőrzés alatt álljon, csak abban nem tudnak megegyezni, hogy ezt milyen módon érjék el. Szerinte a horvát kormány túl könnyedén vette a problémát. A jobboldali államfő és a baloldali kormány között ellentét feszül a migránsválság megítélésében, a szociáldemokraták már azzal is megvádolták az elnököt, hogy - egy menekültügyi biztos kinevezésével - párhuzamos "kabinet" kialakítására törekszik.
20.55: Barcsra újabb migránsok érkeztek
Hétfő este újabb migránsok érkeztek a barcsi határhoz, ahova Horvátországból buszokkal hozták őket - erről az M1 aktuális csatorna tudósítója számolt be. A Dráva-hídhoz nem sokkal nyolc óra előtt 10 busszal érkeztek meg a migránsok - mintegy 500-800 ember -, akiket a magyar rendőrök lekísértek a hídról az ideiglenes pihenőhelyhez, ahol segélyszervezetektől ital, élelmet, ruhát, takarót kaptak. Rövid pihenő után a rendőrök tovább kísérik őket Dráva-partján lévő sétányon a körülbelül fél kilométerre lévő vasútállomásra, ahol már bent áll egy szerelvény, ami a felszállást követően azonnal elindul. A közszolgálati televízió tudósítójának információi szerint ma éjjel még további 500-600 migráns érkezésére számítanak a somogyi városban. Az első migránsok vasárnap este buszokkal érkeztek meg a Dráván átívelő, a két országot összekötő határhídhoz, majd az éjszaka folyamán még további migránsok érkeztek a határra. Az összesen több mint ezer illegális bevándorlót hajnalban gyűjtőpontokra vitték.
20.40: Szlovén államtitkár: Ljubljanának meg kell védenie Európa schengeni határait Szlovéniának meg kell védenie Európa schengeni határait - jelentette ki Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára hétfőn a horvát-szlovén határ melletti Obrezjében, a migrációs válság miatt összehívott sajtókonferencián. Az államtitkár elutasította a vádakat, hogy "lassanként" beengednék a Horvátországból érkező migránsokat. Sefic figyelmeztetett, hogy a Görögországból Közép-Európa felé tartó migrációs hullám nem csillapodik. Számítások szerint a következő napokban Horvátországból a szlovén határra háromezer illegális bevándorló érkezhet naponta, míg Görögországban a naponta érkező migránsok száma hatezerre tehető - mondta. "Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek a balkáni útvonalon nagyon gyorsan Horvátországba, majd onnét Magyarországra és Szlovéniába jutnak" - hangsúlyozta. Sefic megerősítette, hogy továbbra sem indítanak vonatokat Horvátország és Szlovénia között, valamint ideiglenesen lezárják a harmicai határátkelőt is, míg a breganit néhány órás lezárás után újra megnyitották. Előbbinél a migránsok többször megpróbálták áttörni a rendőrségi kordont az elmúlt napokban. Ami a rendőrséget illeti, az államtitkár közölte: a legnagyobb határátkelőn, Bregana és Obrezje között a szlovén rendőrök továbbra sem intézkedhetnek. A migránsok ugyanis a két határátkelő közötti területen, a senki földjén vertek tábort, és ott várják, hogy beengedjék őket Szlovéniába. A rendfenntartók a szlovén oldalon kerítésekkel védik a határt, hogy a Közel-Keletről érkező bevándorlók ne tudjanak illegálisan bejutni az országba. Sefic beszámolt arról is, hogy 2700 illegális bevándorló közül, akiket Szlovénia beengedett, eddig háromszázat regisztráltak.
Karl Erjavec
külügyminiszter a sajtótájékoztató előtt a parlamentben azt mondta, hogy Szlovénia nagyon sok dicséretet kapott diplomáciai úton a nemzetközi szervezetektől a migrációs válság kiváló kezeléséért. Ugyanakkor Miro Cerar miniszterelnök arról beszélt, annak ellenére, hogy ellenőrzés alatt tartják a helyzetet, ebben a helyzetben a szomszédos országok és az Európai Unió segítségére is szüksége van az országnak.
20.20: Vitát okoz Belgrád és Zágráb között a horvát-szerb határzár Újabb vitát okozott Szerbia és Horvátország között, hogy Zágráb hétfőn lezárta a Szerbia és Horvátország közötti legforgalmasabb határátkelőhelyet a bejövő teherforgalom előtt: Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a határ megnyitását kéri, míg Ranko Ostojic horvát belügyminiszter közölte, hogy a határ zárva marad mindaddig, amíg Szerbia nem változtat menekültügyi politikáján. A délszláv háborúk óta számos alkalom és ok volt arra, hogy Szerbia és Horvátország között vita alakuljon ki, legutóbb például augusztus elején, a Vihar hadművelet 20. évfordulóján. A kisebb vitás ügyek ellenére azonban a két nyugat-balkáni ország viszonya az utóbbi időszakban békésnek volt mondható. A migránsválság, illetve az annak következményeként lezárt horvát-szerb határátkelők ügye azonban újra felizzíthatja az ellentéteket. Szerbiát és Horvátországot nyolc átkelőhely köti össze, hetet már pénteken lezártak a migránsáradat miatt, és a teljes forgalmat a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőhöz irányították. Ezt az átkelőhelyet zárták le a teherforgalom előtt hétfő éjféltől. A szerb kormányfő szerint a teherforgalom leállítása nagyon komoly lépés, és ha Horvátország nem nyitja meg hamarosan a határt, akkor Szerbia akár ellenlépéseket is foganatosít majd. Aleksandar Vucic hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a határ lezárása felelőtlen lépés, ezért arra kéri a horvát vezetőket, hogy vonják vissza döntésüket, amelyről maguk sem tudják, mire alapozva hozták meg - idézte a miniszterelnököt a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). Ellenkező esetben - folytatta a szerb miniszterelnök -, a számos nemzetközi és kétoldalú megállapodás megsértése miatt Szerbia kénytelen lesz jogi útra terelni az ügyet. Hozzátette, hogy az Európai Uniót is arra kérte: szólítsa fel az EU-tag Horvátországot arra, hogy viselkedjen komolyan, mert amit tesz, az nemcsak Európa-ellenes, hanem "minden civilizációs normának ellentmond". A szerb politikus megjegyezte, hogy Horvátország csak a bejövő forgalmat korlátozta, így abból az irányból Szerbia felé továbbra is jöhetnek kamionok, azaz Szerbiát éri nagyobb kár. Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar hatóságok lezárták a horgos-röszkei átkelőt, akkor tisztességesen jártak el, egyik irányból sem lehetett átlépni a határt, így mindkét fél ugyanannyira megszenvedte az intézkedéseket. Aleksandar Vucic bírálta a horvát kormányt azért is, mert csak négy-öt napja kell szembenéznie a migránshullámmal, és máris mindennap felelőtlen döntések és kijelentések születnek, míg Szerbia hónapok óta küzd ezzel a problémával, mégsem tett felelőtlen nyilatkozatokat, és nem állította le a forgalmat. A horvát belügyminiszter ugyanakkor azt mondta, a határok zárva maradnak mindaddig, amíg Szerbia fel nem hagy azzal, hogy a horvát határhoz irányítja a migránsokat. Hozzátette: technikailag akár egy óra alatt is meg lehetne nyitni az átkelőket, ehhez azonban arra van szükség, hogy Szerbia többé ne irányítsa Horvátország felé a Közel-Keletről érkezőket. A horvát belügyminiszter adatai szerint eddig közel 30 ezer migráns érkezett országába Szerbia felől.
20.05: Kollégiumot nyitnak a menekült fiataloknak Bécsben Kollégiumot nyitnak a menekült fiataloknak Bécsben, januártól ezer fiatal vehet részt a kurzusokon, amelyek többek között az oktatási rendszerbe való beilleszkedésüket segítik majd. Az angol és német nyelvi, valamint számítástechnikai kiscsoportos tanfolyamokat 15 és 21 év közötti fiatalok látogathatják, a képzésekre minden hónapban lehet jelentkezni. A belügyminisztérium adatai alapján az utóbbi tíz napban százezren utaztak át Ausztrián, azonban csak ötezren kértek menekültkérelmet. A tárca közlése szerint a hétvégén 21 ezren érkeztek Ausztriába, közülük a legtöbben továbbutaztak Németországba. A kezdeményezés hatmillió euróból valósítható meg, ebből hárommillió eurót az Európai Szociális Alap áll. A képzési központ pontos helyéről még tárgyalnak. A bécsi rendőrség közlése szerint az elmúlt hétvégén 325 menekültkérelmet adtak be az osztrák fővárosban. Hétfőn délután 250 ember volt a bécsi Westbahnhofon, 400 a Hauptbahnhofon. Hétfőn összesen 14 ezer befogadóhely állt az újonnan érkezők rendelkezésére. A vöröskereszt illetékese szerint a vasárnap éjszakát 8700 menekült töltötte szükségszálláson, 2400-an pedig a gyűjtőpontokon aludtak. Szombaton 11 ezren érkeztek, 10500-an Magyarország felől, ötszáz pedig a szlovén-osztrák határ felől, Stájerország tartománynál lépték át a határt. Vasárnap tízezer menekült lépte át a határt Nickelsdorfnál (Miklóshalma).
20.00: Módosítják az idei költségvetést, újabb 30 milliárd forintot szán a migránsválság kezelésére a kormány
Módosítják az idei költségvetést, a migránsválság kezelésére a kormány újabb 30 milliárd forintot szán - jelentette be
Adorján Richárd
, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hétfőn az NGM háttértájékoztatóján. Adorján Richárd elmondta: a módosítás során a rendkívüli kormányzati kiadások költségvetési soron lévő összegét 60 milliárd forinttal, 160 milliárd forintra emelik. Hozzátette: lesz egy 1 milliárd forintos módosítás is a migránsválság kezelésére, ez az összeg gyakorlatilag "vésztartalék" lesz. Az 1 milliárd forintos előirányzat a BM költségvetési fejezetében lesz majd - mondta a helyettes államtitkár. Az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára kifejtette: az államháztartás első nyolchavi magas pénzforgalmi hiányszámától nem kell megijedni, mivel a költségvetésbe a várakozásoknál is több adóbevétel folyik be, és a beérkező többletbevételekből fedezi a kormány a menekültügyi helyzet kezeléséből adódó többletkiadásokat. Adorján Richárd kérdésekre elmondta: költségvetés tervezett módosításának elsődleges oka a menekültügy komplex problémájának kezelése, hozzátéve, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések 100 milliárd forintos keretét lényegében idén már felhasználták. A 60 milliárd forintos plusz kiadásból 30 milliárd forintot a menekülthelyzet kezelésére fordítanak (idén eddig a kormány erre a célra 30 milliárd forintot költött el), emellett a módosítás révén 30 milliárd forint maradt egyéb rendkívüli kiadásokra. Adorján Richárd kiemelte: egy új költségvetési tétel is megjelenik majd 1 milliárd forintos összegben, ez ami felülről nyitott kiadási sor lesz, és a "Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások" elnevezéssel fogják a BM fejezetében szerepeltetni. A helyettes államtitkár szerint, ha az idei év vége felé esetleg olyan további költségek merülnének fel, amelyek újabb terheket jelentenének, ebből fedezné a kormány a kiadásokat. Ezzel nem kellene a költségvetést majd az év végén ismét a parlamentnek módosítania, mivel felülről nyitott lesz ez a tétel, a kormány saját hatáskörben dönthet majd annak esetleges megemeléséről - fűzte hozzá. Rámutatott: mivel az idei költségvetés jobban alakul a tervezetthez képest, a többletbevételek ellentételezik a plusz kiadásokat, az idei büdzsé tervezett módosítása nem veszélyezteti az uniós módszertan szerinti, a GDP-hez mért 2,4 százalékos idei hiánycélt. A helyettes államtitkár arról is szólt, hogy a költségvetés módosítása során az állam átvállal a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) 47,2 milliárd forint adósságot, de ez sem az adósságot, sem a hiányt nem növeli, mivel a kormányzati szektoron belüli adósságátvállalás történik majd. Elmondta: ennek során korábbi adósságok átvállalásáról van szó, az MTVA kiadásai idén megnőttek, és eljutottak egy olyan kritikus ponthoz az adósság kamatterhei, amelynek törlesztése már gondot okoz. Adorján Richárd kiemelte: az NGM arra számít, hogy az év utolsó három hónapjában több száz milliárd forint érkezik EU-tól Magyarországra, és az uniós pénzek helyreállítják az idei költségvetés egyensúlyát.
19.40: Tüntettek a római magyar nagykövetségnél a kormány migrációs politikája ellen Tüntetést tartottak hétfőn a római magyar nagykövetség épületének közelében a magyar kormány bevándorlási politikája ellen, a mintegy száz tüntető egyebek között a "szégyen" szót skandálta. Egyebek emellett olyan jelmondatok jelentek meg a tüntetők transzparensein, hogy "Magyarok, a múltban ti is menekültek voltatok!", "Maradjunk emberségesek!", "Senki sem maga választotta, hogy menekült legyen!", "Elsők az emberek, azután a határok!" A békés demonstrációt a Baloldal Környezet Szabadság (Sel) nevű olasz baloldali parlamenti ellenzéki párt szervezte az úgynevezett Mezítlábasok civil mozgalmával, amely szeptember 11-én az EU bevándorlási politikája ellen is országos megmozdulást tartott. A magyar nagykövetségnél rendezett tüntetéshez csatlakozott mások mellett az Amnesty International (AI), az Emergency, valamint az Orvosok Határok Nélkül olasz szervezete is. "A kelet-európai országok a nyugatiaktól tanulták az egoizmust. Az Európai Unió a végtelenségig fog vitázni a bevándorlás megoldásáról, a tagállamok a szerdán esedékes csúcsértekezleten sem fognak megállapodásra jutni. Európában törvényes és biztonságos humanitárius folyosókat kell nyitni!" - nyilatkozott Riccardo Noury, az AI olasz szóvivője. A rómaival egy időben tüntetést tartottak a milánói magyar főkonzulátusnál is mintegy hetven résztvevővel. Szeptemberben ez volt a harmadik megmozdulás a római magyar nagykövetségnél: a korábbiak közül egyet a magyar kormány migrációs politikája ellen, egyet pedig ennek támogatására rendeztek.
19.35: Miro Cerar: Szlovénia az EU segítségére számít a migrációs válság megoldásába Szlovénia az Európai Unió (EU) és egyes országok segítségére számít a migrációs válság megoldásában - jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Miro Cerar szlovén kormányfő. A politikus hangoztatta ugyanakkor, hogy nem szándékoznak folyosót nyitni a migránsoknak. "A migrációs válság jelenkori történelmünk egyik legnagyobb problémáját jelenti. Szlovénia nem szándékozik folyósokat nyitni a migránsoknak, egyben folytatja a schengeni övezet határainak védelmét, ugyanakkor bízik az EU segítségében". Szavai szerint a válság megmutatta, hogy kellően megfelelő volt a szlovén határellenőrzési rendszer és a menekültek nyilvántartása. "A kormány és a minisztériumok néhány hetes felkészülése pozitív eredményt hozott" - vélekedett a szlovén miniszterelnök. Hozzátette, hogy "a válság első napjaiban a rendőrség valósággal kiválóan teljesített, megteremtve az ellenőrzést a határokon, elkerülve azt, hogy erőszakot kelljen alkalmazni". "Szlovénia tetteivel értésre adta, nem csökkenti az ellenőrzés mértékét a határokon azért, hogy állampolgárai biztonságban érezzék magukat" - vélekedett Cerar. A migránsok ilyen erős áradata mellett nem sikerül mindenkit feltartóztatni, ugyanakkor fontos ellenőrizni és irányítani a menekültek folyamát. Mindemellett a kormányfő elismerte, hogy egyes helyeken a migránsoknak sikerült törvénytelenül átlépni a határon. "Természetesen vannak ilyen helyzetek, de fontos az, hogy ezek ne legyenek ellenőrzés nélküliek és elemiek. Senki sem érezheti magát jól magát ilyen zűrzavarban" - tette hozzá. Cerar szólt arról is, hogy uniós segítségre számít. "Abban az esetben, ha a helyzet rosszabbra fordul, Szlovénia pótlólagos pénzekre számít, mert saját forrásaink nem tartanak ki sokáig". A miniszterelnök szerint fontos lenne, hogy a válság rendezéséhez az EU a saját külső határain oldja meg a problémát, nyújtson segítséget a tranzitországoknak, egyben azoknak az országoknak is, ahonnan eljönnek a menekültek. "Az EU szerdai csúcsértekezletén lehetőség nyílik arra, hogy összeurópai választ adjunk a migrációs válságra, és a szolidaritás alapján további lépésekről határozzunk. Az Európai Uniónak adekvát módon kell cselekednie, ha normálisan akar létezni, és emellett sikeres akar lenni" - összegezte véleményét a szlovén kormányfő.
19.10: Szijjártó: nem közeledtek az álláspontok a migrációs válság megoldását illetően Változatlanul másként képzeli el a menekültválság megoldását a négy visegrádi ország, illetve az Európai Unió nyugati tagállamai. "Úgy látom, hogy az EU előtt álló kihívások tekintetében továbbra is más sorrendben szeretnénk megadni a válaszokat" - nyilatkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítójának a V4-ek, valamint Lettország és az EU soros elnöki tisztségét ellátó Luxemburg külügyminisztereinek hétfői prágai tanácskozása után. A magyar külügyminiszter szerint ha az EU nem tudja visszaszerezni a schengeni határok feletti ellenőrzést, és nem tudja biztosítani a schengeni határok őrzését, a migrációs probléma okozta kihívást nem tudja kezelni. "Jól látható, hogy az EU elnöksége a holnapi napon nem ezt helyezi a prioritási lista élére, hanem a kvótarendszert" - mondta Szijjártó Péter. "Igazából ha a mai napon a sikerről szeretnék beszélni, akkor a siker az, hogy találkoztunk, és meg tudtuk beszélni egymással az álláspontjainkat" - szögezte le a miniszter. "Nyilvánvaló, hogy nem tudtunk megoldást találni a problémára, de hidakat kerestünk egymás felé. Hogy sikerült-e ezeket megtalálni, azt a jövő dönti el" - fogalmazott a találkozó után Lubomír Zaorálek, a vendéglátó cseh külügyminiszter. "A visegrádiak közös álláspontra törekednek - hangsúlyozta Lubomír Zaorálek - mert meggyőződésük, hogy az Európai Uniónak határozott, közös akcióra van szüksége." Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta: az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg mindent megtesz annak érdekében, hogy a migrációs problémára megszülessen a közös megoldás. Elismerte, hogy a prágai találkozón továbbra is fennmaradtak a véleménykülönbségek. "Mai tárgyalásaink célja nem volt az, hogy megoldást találjunk. A különböző lehetőségeket elemeztük" - szögezte le Jean Asselborn. Úgy vélte: a migrációs válság megoldása ügyében az Európai Unió tagállamainak keddi belügyminiszteri találkozója lesz a döntő.
19.08: Gyurcsány: a honvédséget bevetni emberiesség elleni bűntett
Gyurcsány Ferenc szerint nem egyszerűen tisztességtelen, de emberiesség elleni bűntett a honvédséget bevetni a bevándorlók ellen - a Demokratikus Koalíció elnöke ezt a párt hétfői, a budapesti Kossuth téren tartott demonstrációján mondta, miután a parlament elfogadta az erről szóló jogszabályt. Miközben a politikus beszélt, aktivistáik elkezdtek egy élőláncot vonni a parlament köré, amelyet a volt kormányfő "a tisztesség, a humanizmus, az európaiság kordonjának" nevezett. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a tüntetéssel azt akarják megmutatni, létezik egy Magyarország, amelyik érti, hogy "először vagyunk emberek" és csak utána vagyunk magyarok, keresztények vagy bármi mások. Ez a kormány "nem a mi kormányunk", mert "a mi kormányunk nem emberekben lévő félelemre épít", hanem a nagyszerűséget keresné bennünk és arra kérné, hogy a magyarok nyissák ki a szívüket - fogalmazott. A kabinet európai normákra hivatkozik, de egyik nap megveri a menekülteket, a másik nap buszokkal szállítja a horvát-osztrák határ között - tette hozzá, majd azt mondta: "a kormány az ördöggel cimborál". Ha a színházban egy puska ott van az első felvonásban a színpadon, az nagy valószínűséggel, el fog sülni - folytatta, miközben azt hangsúlyozta, hogy a honvédségét alapvetően arra képezték ki, hogy használja a fegyverét. Gyurcsány Ferenc hazugságnak nevezte, hogy a más országokból érkező, más kultúrát, vallást képviselő, más nyelven beszélő emberek kihívást jelentenek az európai és a magyar kultúrának. Szavai szerint a kormány egy erős Magyarországról beszél, de nem beszélni kell a történelmi magyar nagyságról, ugyanis Magyarország nagyságát a cselekedetei, nem pedig a szövegei bizonyítják. A cselekedetei viszont egy önmagától is elbizonytalanodott ország képét mutatják - fogalmazott. Hangsúlyozta, örül annak, hogy a DK aktivistái nem ültek fel a kormány "hazugságpropagandájának", a párt képviselői pedig, mint mondta, a szocialistákkal ellentétben, "merünk nemmel szavazni és nem sunnyogunk". Az esemény alatt a Gyurcsány Ferenc mögött felsorakozott emberek között megjelent három férfi, akik többek között azt kiáltották, hogy "hazaáruló DK". Kisebb szóváltás alakult ki, de a három férfi még a beszéd alatt arrébb sétált. A sajtótájékoztató végére az egybegyűlt szimpatizánsok alkotta élőlánc - a bejáratok kivételével - körbevette a Parlament épületét. A szervezők közlése szerint a résztvevők később mécseseket gyújtanak majd. A sajtótájékoztató után megjelent körülbelül egy tucat, főleg fiatal ellentüntető is, aki a "Gyurcsány, takarodj!" rigmust kiabálta, a DK-sok erre "Nácik, haza!" kiáltással válaszoltak. Az ellentüntetők elhagyták a helyszínt.
18.32: Barcson készülnek az újabb migránsok érkezésére
Barcson készülnek az újabb migránsok érkezésére, egy újabb csoport hétfőn az esti órákban 20 óra körül várható - értesült az MTI. A Dráva-parti somogyi városban hétfőn egész nap várták az újabb migránsok érkezését, miután vasárnap úgy értesültek, hogy négyóránként újabb és újabb buszok hozzák majd az illegális bevándorlókat a horvát-magyar határra, kora estig a határátkelőhöz azonban egy busz sem érkezett. Az M1 aktuális csatorna beszámolója szerint vasárnap éjjel két csoport érkezett - összesen több mint ezren -, akiket a rendőrök elkísértek a vasútállomásra, ahonnan vonattal elvitték őket a nyugati határ mellett felállított gyűjtőpontokra. A Barcsmédia híradása szerint hétfőn a határ mellett kialakított ideiglenes pihenőhelyen sátrakat állítottak fel, a segélyszervezetek feltöltötték a készleteiket, és a rendőrök is készenlétben állnak a migránsok fogadására. Vasárnap a Magyar Vöröskereszt barcsi szervezetének tagjai mellett az Ökumenikus Segélyszervezet segített a migránsok ellátásában, hétfőn a Máltai Szeretetszolgálat is csatlakozott hozzájuk. Szénsavmentes vizet, száraz ételt, például kekszeket, ruhákat tudnak adni az érkezőknek. Több helyi vállalkozó is felajánlotta a segítségét, egyikük az ideiglenesen kialakított pihenőhelyen, ahol a Barcsi Városgazdálkodási Igazgatóság munkatársai három sátrat állítottak fel, erőgépekkel elegyengette a talajt homokkal feltöltötte a vizesebb részeket.
17.52: A határellenőrzés miatt nőnek a fuvarozók költségei
A német fuvarozók azzal számolnak, hogy a migrációs nyomás miatt számos országban bevezetett határellenőrzés következtében jelentősen növekednek a költségeik. A fuvarköltségek emelkedését a szállítmányozók kénytelenek lesznek áthárítani a megrendelőkre - mondta hétfőn a DSLV szakmai szövetség szóvivője. Néhány napos fennakadást többnyire kezelni lehet, a folyamatos menekültáradat miatt azonban most már hetekig, hónapokig fennmaradhat a határellenőrzés - tette hozzá. A várakozási idő meghosszabbodása miatt már az osztrák fuvarozók is panaszkodtak, és többek között a gépkocsivezetők kötelező pihenő idejére vonatkozó szabályok lazítását követelték.
17.51: Dacic: aligha segítenek a menekültelosztási kvóták A migrációs válságban a menekültelosztási kvóták aligha hoznak megoldást, az európai uniós tagságra pályázó Szerbia pedig nem egyezik bele, hogy kerítéssel elkülönítsék - jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfőn Varsóban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi konferenciájának megnyitó ülése utáni sajtóértekezleten. Az EBESZ által szervezett kéthetes konferencián több mint 60 állam mintegy 1400 képviselője vesz részt, a programban az európai migrációs válsággal és az ukrán válsággal kapcsolatos emberi jogi témák is szerepelnek. Dacic, aki Szerbia idei EBESZ-elnöksége révén a szervezet elnöki posztját tölti be, hangsúlyozta: országa a menekültügyi kérdésben "az európai megoldás része, nem pedig áldozata akar lenni". Emlékeztetett az országába délről beáramló migránsáradatra, valamint a Szerbiával határos országok lépéseire, a magyar-szerb határon létesített határzárra és a horvát-szerb határátkelők lezárására. "Nem egyezünk bele, hogy Szerbiát kerítéssel különítsék el, ha kell, ellenlépésekhez folyamodunk" - jelentette ki Dacic. "Zárjuk le mi is a határt?" - kérdezte. "Határok nélküli Európa helyett kaptunk egy Európát egy hatalmas vasfüggönnyel. Ez hatalmas veszteség gazdaságunk számára. Az Európai Uniónak gyorsan kell reagálnia az ilyen dolgokra. A határokat csak háború idején lehet lezárni" - folytatta. "Szerbia nem engedheti meg magának, hogy szögesdrótkerítéssel körülvett koncentrációs táborrá váljék" - mondta, azt a kérdést is hozzáfűzve, hogy vajon egy ilyen Európai Unióért harcoltak-e a jelenlegi tagországok, ilyenbe akart-e belépni Szerbia? "Szerbia - az EU-tagállamokkal összevetve - a legeurópaibb országnak bizonyult" - jelentette ki. A válság lehetséges megoldásairól beszélve úgy vélte: "amennyiben az európai államok bekapcsolódtak volna az Iszlám Állam elleni harcba annyi katonával, mint amennyit a migránsokkal szembeni harcban mozgósítottak, már régen nyertünk volna". A Dacic után felszólaló Michael Georg Link, az EBESZ varsói székhelyű emberi jogi irodájának, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) igazgatója úgy vélte: Szerbia "hirtelen nagyon kényes helyzetben találta magát, amelyet nem lehetett előre látni". A sajtóértekezleten szintén részt vevő Lamberto Zannier, az EBESZ főtitkára elmondta: a szervezet feladata most elsősorban annak a hatásnak a vizsgálata, amelyet a jelenlegi migrációs folyamatok az európai országok társadalmaira fejtenek ki. A migrációs válsággal kapcsolatos egyéb kérdésekkel - a határok védelme, az embercsempészet vagy a migránsok származási országaiban fennálló konfliktusok témájával - a szervezet hosszabb távon foglalkozik. A konferenciát megnyitó délelőtti plenáris ülésen az EBESZ vezető képviselői mellett Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter is részt vett, Magyarországot Dán Károly, az EBESZ, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó magyar képviselet nagykövete képviselte.
17.48: Olasz kormányfő: a magyar határzár Olaszországra is tartozik
Európa azért született, hogy ledöntse a falakat, nem azért, hogy építse őket - mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök hétfőn az általa vezetett Demokrata Párt (PD) balközép kormányerő vezetőségi ülésén. Úgy fogalmazott: a magyar "fal" Olaszországra is tartozik. Ha ugyanis Magyarország irányában feltartóztatják a migrációt, "Olaszországnak kell megtalálnia a módját, miként adhat választ a szabadságra vágyó menekülőknek" - mondta a kormányfő. Hozzátette: abban az Európában emelnek falakat, amely éppen egy fal leomlásával született meg. Matteo Renzi az olasz író Italo Calvinót idézve hangsúlyozta, hogy a falak építésekor mindig arra is kell gondolni, amit az ember a falon kívül hagy.
17.46: Tizenkét ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt Tizenkét ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság hétfőn - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság kilenc vádlottat egy, hármat két évre kiutasított Magyarország területéről. A nyolc férfi és négy női vádlott közül négy szír, három afgán, két albán, egy-egy pedig bangladesi, algériai, illetve pakisztáni állampolgárságúnak vallotta magát. A vádlottak Röszkénél lépték át illegálisan a szerb-magyar határt, a határzár kerítése alatt, valamint azon átmászva vagy korábban, mások által hasított résen átbújva jutottak magyar területre, egyikük pedig egy korábban ismeretlenek által erőszakkal kinyitott kapun keresztül lépett az országba. Az ítéletek mindegyike jogerőre emelkedett, és a terheltek egyike sem kérte, hogy a tolmácsolás útján lefordított ítéletet neki anyanyelvükön írásban kézbesítsék. A szóvivő tájékoztatása szerint a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság két menekültügyi közigazgatási ügyben jogerősen új eljárásra kötelezte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BAH). A bíróság mindkét ügyben személyes meghallgatást tartott, a tranzitzónában tartózkodó kérelmezőt zárt láncú videórendszeren keresztül kérdezték ki tolmács segítségével. A Bangladesből érkezett menedékkérők egyike - elmondása szerint - az ottani árvíz miatt kényszerült menekülni, míg másikuk a rossz életkörülményekre hivatkozott. A bíróság álláspontja szerint a menekültügyi hatóság érdemben nem vizsgálta egyedileg, hogy a kérelmező számára Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül-e. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság állást foglalt volna Szerbia biztonságos harmadik országkénti minősítéséről, és nem eredményezi a kérelmezettek menekültkénti elismerését sem. A BAH megismételt eljárásban hozott határozatának jogerőre emelkedéséig a két bangladesi állampolgárt nem lehet kiutasítani, ők a tranzitzónában várhatják meg a hatóság döntését.
17.32: Módosítják az idei költségvetést, újabb 30 milliárd forintot szán a migránsválság kezelésére a kormány
Módosítják az idei költségvetést, a migránsválság kezelésére a kormány újabb 30 milliárd forintot szán - jelentette be Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hétfőn az NGM háttértájékoztatóján. Adorján Richárd elmondta: a módosítás során a rendkívüli kormányzati kiadások költségvetési soron lévő összeget 60 milliárd forinttal, 160 milliárd forintra emelik. Hozzátette: lesz egy 1 milliárd forintos módosítás is a migránsválság kezelésére, ez az összeg gyakorlatilag "vésztartalék" lesz. Az 1 milliárd forintos előirányzat a BM költségvetési fejezetében lesz majd - mondta a helyettes államtitkár.
17.30: Nem vesznek ujjlenyomatot a horvát hatóságok a migránsoktól
Nem vesznek ujjlenyomatot a horvát hatóságok a migránsoktól a regisztrációhoz - közölte az M1 aktuális csatorna Opatovacon tartózkodó tudósítója hétfőn az MTI-vel. Azokat, akik nem rendelkeznek személyes okmányokkal, lefotózzák, akiknek van valamilyen igazolványuk, átírják a nevét egy papírra, majd aláíratják velük. A hatóságok azt mondják a migránsoknak, hogy ezzel a papírral elhagyhatják az országot. A körülmények rendezettek a sátortáborban, amely azonban nem közelíthető meg a magas szögesdrótkerítés miatt. Az újságírókat nem engedik be a tábor területére. A migránsok azt sérelmezik, hogy a horvát hatóságok szétszakítják a családokat, és előreküldik a nőket és a gyerekeket. Helyi beszámolók szerint sokan már vasárnap óta a táborban tartózkodnak. Ranko Ostojic belügyminiszter az újságíróknak úgy nyilatkozott, azért nem vesznek az illegális bevándorlóktól ujjlenyomatot, "mert az megijeszti őket" - tájékoztatott honlapján a 24 sata című horvát napilap. A nyugat-szerémségi Ilok (Újlak) melletti Opatovacon vasárnap ötezer fő befogadására alkalmas sátortábort épített fel a horvát katonaság. A kétszáz sátorból álló táborban a migránsok legfeljebb két napot maradnak, majd tovább szállítják őket a magyar határra.
17.22: Újabb migránscsoport érkezett Beremendre
Újabb migránscsoport jelent meg a beremendi határátkelőnél hétfő délután - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója. A Horvátország felől 5-8 busszal érkező bevándorlókat a magyar határőrizeti szervek átszállítják, a magyarbólyi vasútállomásra utaztatják, majd, onnan vonattal viszik tovább.
17.08: Két fiatal lányt ítéltek el Ausztriában, mert az Iszlám Államhoz akartak csatakozni Két fiatal, csecsen származású lányt 12 és 14 hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek hétfőn Grazban, mert az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez akartak csatlakozni. A tárgyaláson a 17 és a 16 éves lány is fejkendőben jelent meg. A lányokat egy IÁ-hoz tartozó nő az interneten keresztül szervezte be, és vette rá, hogy Ausztriából Szíriába utazzanak. Az idősebb lány az interneten tavaly nyár végén már ígéretet tett egy IÁ harcosnak, hogy feleségül megy hozzá, a fiatalabb pedig jegyese volt egy másik férfinak. A tervek szerint december végén mindketten Magyarországon és Törökországon át Szíriába utaztak volna a férfiakhoz, de elhalasztották útjukat a következő év elejére. Azonban erre már nem került sor, mivel a rendőrség elfogta őket. Az ügyészség szerint mindkét lány tudta, hogy milyen szervezethez csatlakoznak és mit támogatnak pontosan. A 17 éves lány mobiltelefonján a terrorszervezet két propagandavideóját is megtalálták. A védelem szerint a lányokat megvezették, hiszen nem ők keresték a kapcsolatot, hanem megtalálták őket. Ezen túl mindkét lány mélyen vallásos és hisznek abban, hogy a muzulmán szent háborúban segédkezniük kell. Azonban azóta már belátták, hogy ez az út jogilag és emberileg sem helyes, ezért nem utaztak ki Szíriába. Az ítélet nem jogerős. A hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki egy harmadik lány ellen, mert miután elengedték a vizsgálati fogságból, feltehetőlen Szíriába utazott.
17.03: Újabb ezerötszáz embert vittek el Zákányból
Egy újabb, mintegy 1500 tagú migránscsoportot indítottak el Zákányból hétfő délután az ország nyugati határánál kialakított gyűjtőpontokhoz, Szentgotthárdra és Vámosszabadiba - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója. A migránsokat a korábbiakhoz hasonlóan kisebb csoportokban kísérték rendőrök a határról a vonathoz, és körülbelül egy óra alatt mindenkit felszállítottak rá. A most érkezettek között sok volt a családos, a kisgyermekkel, esetenként pár hónapos babával érkező ember. Mielőtt felszálltak a vonatra, a helyszínen lévő segélyszervezetek gondoskodtak az ellátásukról. Az MTI értesülése szerint a 14 kocsiból álló szerelvény 16 óra után elhagyta a zákányi pályaudvart. Hétfőn ez volt a harmadik Zákányból elinduló, migránsokat szállító szerelvény. Péntek óta több mint 11 ezer ember érkezett a gyékényesi határátkelőhelyen át a zákányi vasútállomásra.
17.00: Zalában is épül drótakadály a horvát határon
Zala megyében, a magyar-horvát határszakaszon is előkészítik drótakadály telepítését, bár a Mura folyó mint határ jelentős hosszúságban természetes védelmet is ad a migránsok ellen - mondta el a Zala megyei kormánymegbízott hétfőn az MTI-nek. Rigó Csaba közölte: az előkészületek megkezdődtek ahhoz, hogy a Horvátországgal szomszédos zalai határszakaszon is lerakják a gyorstelepítésű drótakadályt. Ezt az indokolja, hogy a horvát kormány közlése szerint életbe léptethetik a "C-tervet", ami azzal jár, hogy az illegális bevándorlókat már nem a határátkelőkre szállítva, hanem a zöldhatáron keresztül is útnak indíthatják Magyarország felé. Zalában 42 kilométer hosszú a magyar-horvát határ, ebből 24 kilométert maga a Mura folyó ad ki, a fennmaradó 18 kilométer pedig a folyóparthoz közeli területeket jelenti. A Mura kiszámíthatatlanul sodró folyó, ezért ez egyfajta természetes akadály. A kormánymegbízott megerősítette azokat a helyszíni tapasztalatokat, amelyek szerint az elmúlt napokban erősödött a katonai jelenlét a zalai határvidéken. Hozzátette, hogy a katonák a rendőrségi munkát segítik, ezért a megye több pontján is felbukkanhatnak a honvédségi konvojok. Letenyén - ahol vasárnap reggeltől hétfő délutánig alig néhány illegális bevándorló érkezett Horvátország felől - most már helikopterrel és honvédségi drónnal a levegőből is felügyelik a horvát határszakaszt - jelezte Rigó Csaba.
16.27: Ifo: a menekültek többsége nem eléggé képzett Nem eléggé képzett a menekültek többsége ahhoz, hogy megállja a helyét a német munkaerőpiacon - áll a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elemzésében, amelyről a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap számolt be hétfőn. Az ifo (Münchner Institut für Wirtschaftsforschung) szerint tartani kell attól, hogy sok menekült nem tud elhelyezkedni az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér mellett, "mert egyszerűen túl alacsony a termelékenysége". Ezért csökkenteni kell a minimálbért - javasolja a kutatóintézet, amely szerint a menekültek miatt az államnak 10 milliárd euró plusz kiadása keletkezik. Hasonló nagyságrendről szólnak a kormányzati becslések is. Az ifo a számításaiban nem vette figyelembe a képzés, oktatás költségeit, pedig a menekültek munkába állításához az államnak a német nyelvi képzésre és a szakmai képzésre is kell költenie, ami tovább növeli a kiadásokat - írta a frankfurti újság. A menekültek származási országaiban jellemzően magas az analfabetizmus, például Afganisztánban meghaladja az 50 százalékot a 14-29 éves korosztályban. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig még a viszonylag fejlett Szíriában is csupán 6 százalék. Ezenfelül a végzettségek sok esetben nem egyenértékűek - ismertette a lap az intézet elemzését. A kutatók ellenzik a Hartz IV ellátás (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formája) összegének emelését, mert ez szerintük csökkentené az ösztönzést a munkavállalásra a menekültek körében. Az ifo abból indult ki az előrejelzés összeállításakor, hogy az idén 800 ezer menekült érkezhet Németországba - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
16.22: Rendőrségi jogosítványokat kaptak a válsághelyzetben dolgozó katonák
Az Országgyűlés hétfőn a rendőrségnek és a honvédségnek is új jogosítványokat, valamint feladatokat adott a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére. A képviselők 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz-KDNP tömeges bevándorlás kezelését célzó előterjesztésének sarkalatos, kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, az LMP-sek és a függetlenek közül 7-en nem támogatták a javaslatot, a szocialista frakció és egy független képviselő pedig tartózkodott. A törvénymódosítások eredményeként
a migrációs válsághelyzetben feladatot kapó katonák sok tekintetben a rendőrökre vonatkozó szabályok alapján intézkedhetnek
. Így például
igazoltathatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagokat és járműveket, továbbá idegenrendészeti intézkedésben és határforgalom-ellenőrzésben is részt vehetnek
, ezek során pedig kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. A rendőrségnek emellett lehetősége nyílt, hogy a - a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve - külföldi felderítő tevékenységet végezzen az államhatár rendjét veszélyeztető, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítésére, beleértve az embercsempészek felkutatását és leleplezését. A honvédség szintén rendőrségi jogosítványt átvéve a válsághelyzetben lezárhat egy területet, majd megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A katonák a rendőrségre vonatkozó szabályoknak megfelelően készíthetnek kép- és hangfelvételeket. A határra vezényelt katonák bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnak, azonban azok nem irányulhatnak az emberi élet kioltására, a másképpen el nem hárítható támadások kivételével. A rendőrséghez hasonlóan a honvédek esetében sem jelent majd lőfegyverhasználatot a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, valamint az elfogó háló alkalmazása. A fentieken túl a honvédség a közúti forgalmat is irányíthatja, korlátozhatja vagy szüneteltetheti. Az előterjesztők a módosításokat azzal indokolták, hogy a migrációs krízis szükségessé teszi az államhatár védelmében érintett szervek szorosabb együttműködését, továbbá a honvédség bevonását is egyes védelmi feladatokba a válsághelyzet idején. Kiemelték, a honvédség új, ideiglenes feladatai összefüggnek az alaptörvényben meghatározott határvédelmi feladataival. A Fidesz-KDNP emellett azt is hangsúlyozta, hogy a honvédség új feladatai ugyan szorosan kapcsolódnak a rendőrség alkotmányos pozíciójához, azok mégsem eredményezhetik a rendőrség feladat- és hatáskörének átvételét. A törvény ezzel összefüggésben kimondja, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos fő feladatellátás a rendőrség hatáskörébe tartozik, amit a honvédség csak segíthet. A honvédség a határon saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokai vezetésével lesz jelen, és a katasztrófahelyzetekhez hasonlóan pontosan meg kell határozni a válsághelyzetben feladatot vállaló honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a feladatellátás helyét. A parlament döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben határozza meg, a honvédség mely létesítmények őrzésében, milyen módon vegyen részt. A kormánypárti képviselők eredetileg benyújtott javaslata lehetővé tette volna, hogy a rendőrök a válsághelyzetben a magánlakásokba is behatolhassanak a Magyarországon jogellenesen tartózkodók felkutatására, azonban ez a rendelkezés egy módosító indítvány miatt nem került bele a végleges normaszövegbe. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
16.01: Schulz optimista a menekültek elosztásáról tervezett kompromisszumot illetően Az Európai Parlament elnöke optimistán nyilatkozott a menekültek elosztásáról tervezett kompromisszumot illetően a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt. A szociáldemokrata Martin Schulz azt is jelezte, hogy a lehető legtöbb pénzt kell mozgósítani a jordániai, libanoni és törökországi menekülttáborok támogatására. "Az Európai Tanácsnak szerdán a lehető legtöbb pénzt kell mobilizálnia Jordánia, Libanon és Törökország támogatására" - mondta Schulz Párizsban, miután megbeszélést folytatott Francois Hollande francia államfővel. "El kell kerülni, hogy újabb jelentős számú ember, reménytelenségtől vezérelve, elinduljon a táborokból Európa felé" - tette hozzá. Martin Schulz szerint eddig 2,5 milliárd eurót fordított az Európai Unió a közel-keleti menekülttáborokra, amelyeknek nem elégséges a finanszírozása. Az Európai Parlament elnöke szerint további 7 milliárd eurót kellene sürgősen mozgósítani. Schulz nem titkolta, hogy nem lesz könnyű megállapodásra jutni Brüsszelben az Európába érkező migránsok elosztását illetően. "Tartok a konfliktustól. Ezért is találkoztam a (francia) elnökkel, hogy a lehető legtöbbet megtegyünk a megállapodásért, és elkerüljük a véleménykülönbségek és a már meglévő törésvonalak elmélyülését" - hangsúlyozta Schulz. "De végül is optimista vagyok, mert meg kell és meg fogjuk találni a kompromisszumot" - mondta. Francois Hollande vasárnap marokkói látogatásán arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen európai ország sem mentesülhet a menekültjogra jogosult migránsok befogadása alól. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői szerdán vitatják meg az Európai Bizottságnak a 160 ezer menedékkérő elosztásáról szóló javaslatát a tagállamok között. A többség támogatja a kvótarendszert szorgalmazó sürgősségi intézkedést, de több kelet- és közép-európai tagállam, köztük Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország ellenzi azt.
16.00: A horvát belügyminiszter személyesen nyugtatta a migránsokat
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter személyesen nyugtatta meg a bevándorlókat arról, hogy nem vesznek tőlük ujjlenyomatot - tudósított honlapján az N1 horvát hírcsatorna hétfőn a miniszter. "Szálem alejkum, my name is Ranko" (Béke veled, nevem Ranko) - így köszöntötte a buszokon a migránsokat a horvát belügyminiszter a tudósítás szerint. A hírportál honlapjára feltöltött videón az látható, a politikus azt mondja nekik, hogy legfeljebb 24 órát maradnak az országban, kapnak élelmet, majd tovább viszik őket. Jelentések szerint egyelőre sokkal több bevándorló érkezik az opatovaci sátortáborba Tovarnikról, mint amennyien elmentek onnan.
A zágrábi belügyminisztérium hivatalos adatai szerint hétfő 12 óráig 29 910 illegális bevándorló érkezett az országba
. Az Újlak (Ilok) melletti, opatovaci sátortáborban két és fél ezer migráns tartózkodik, és ötszázat szállítottak már el onnan.
15.38: Libanoni és jordániai lapokban jelentetett meg hirdetéseket a magyar kormány a migráció visszaszorítására Több libanoni és jordániai napilapban is egész oldalas hirdetést jelentetett meg hétfőn a magyar kormány, amelyben arra figyelmezteti a migránsokat, hogy a magyar határok illegális átlépése bűncselekménynek minősül, és azért börtönbüntetés jár. Az egyebek mellett a libanoni an-Nahár és a jordániai Rai al-Gadd című napilapban angol és arab nyelven megjelent felhívás szerint a "magyarok vendégszeretőek, ugyanakkor a (hatóságok) a lehető legkeményebb módon lépnek fel azokkal szemben, akik illegálisan próbálnak az országba bejutni". A szöveg ezenkívül arra szólítja fel a címzetteket, hogy ne hallgassanak az embercsempészekre, "Magyarország nem fogja illegális migránsoknak megengedni, hogy áthaladjanak területén". A 4,5 milliós lakosú Libanonban jelenleg több mint 1,1 millió regisztrált szíriai menekült tartózkodik az ENSZ menekültügyi szervének (UNHCR) múlt hónapi adatai szerint. A 8 milliós Jordániában 600 ezer menekült van. Az Európába irányuló jelenlegi menekülthullám okait elemezve egyes megfigyelők kiemelték azt a körülményt, hogy a UNHCR által a Szíriával szomszédos országokban működtetett menekülttáborokban egyre kevésbé tudják ellátni a rászorulókat, mivel a szervezet idén 40 százalékkal kevesebb támogatást kapott a szükségesnél. Ebben a hónapban a dán bevándorlásügyi minisztérium is a maiakhoz hasonló hirdetéseket jelentetett meg libanoni napilapokban, amelyekben azzal próbálta meg a migránsokat eltántorítani, hogy Koppenhága a bevándorlóknak járó szociális segélyt 50 százalékkal csökkentette.
15.20: Szijjártó: a kötelező kvótarendszer nem oldja meg a válságot Ábrándokat kerget az Európai Unió, ha azt gondolja, hogy a kötelező kvótarendszer megoldhatja a migrációs válságot - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában az MTI tudósítójának. A magyar diplomácia vezetője Prágában a visegrádi négyek külügyminisztereinek migrációs válsággal foglalkozó délután kezdődött rendkívüli találkozóján vesz részt. A tanácskozóra a lett, valamint az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg külügyminiszterét is meghívták. "Az igazi megoldás az lenne, ha az EU visszaszerezné az ellenőrzést saját határai felett, ha az EU ismét képes lenne megvédeni saját határait" - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Szerinte "a kvótarendszer végrehajthatatlan, hiányoznak a megvalósítás alapvető feltételei", és "csak fokozta a nyomást az Európai Unióra". A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - egybehangzóan elutasítják a Brüsszel által javasolt kvótarendszert. A hétfői külügyminiszteri találkozó célja, hogy a tagországok újra egyeztessék a migrációs válsággal kapcsolatos álláspontjaikat az EU szerdai csúcstalálkozója előtt. Szijjártó Péter szerint az uniós határok megvédése terén a neuralgikus pontot Görögország jelenti, amely képtelen megvédeni a schengeni határait. "Ez egy európai felelősség, feladat, hogy Görögországot alkalmassá tegyük határai megvédésére, ezáltal az Európai Unió külső határainak a megvédésére is" - vélekedett a magyar diplomácia vezetője. "Kezdeményezzük, hogy jöjjön létre egy masszív európai erő, amely meg tudja védeni Görögország határait. Ehhez pénzre, katonára, technikára van szükség. Mi ebben az esetben készek vagyunk ebből vállalni az EU-ban a ránk eső részt" - jelentette ki a külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Európának számolnia kell azzal, hogy a migrációs nyomás a jövőben nem csökkenni, hanem növekedni fog. A migrációs válságban "Magyarország mai nehéz helyzetét az okozza, hogy két EU-ország tudatos és demonstratív módon lábbal tiporja az európai uniós jogszabályokat" - mutatott rá a külügyminiszter. Megjegyezte: sem Görögország, sem Horvátország nem regisztrálja a menekülteket, hanem továbbküldi őket nyugat felé, Horvátország konkrétan Magyarországra szállítja őket.
15.00: Időszakos menekültstátust szorgalmaz az osztrák néppárt Időszakos menekültstátus alkalmazását szorgalmazza az Osztrák Néppárt (ÖVP), a kormánykoalíció kisebbik pártja hétfőn mutatta be javaslatát Bécsben. Az ÖVP által összeállított tervezet szerint a menekültstátust odaítélésekor csak korlátozott ideig, legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekültet az országból, ellenkező esetben viszont még két évig meghosszabbíthatják a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul a menekült országában a helyzet, a státus határozatlan ideig lenne biztosítható. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter szerint korábban előfordult már hasonló gyakorlat, azonban most kötelező érvényűvé tennék ezt az eljárást. Reinhold Mitterlehner alkancellár hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy az emberek "étlapról" válasszák ki Európában, hol akarnak menekültkérelmet benyújtani. A néppárti politikus szerint különbséget kell tenni a gazdasági menekültek és a valóban nehéz helyzetben levők között. A bejelentéskor Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az uniós külső határok védelmét, valamint a menekülést kiváltó okok, köztük az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni fellépést szorgalmazta. A párt javaslata kitér az embercsempészek elleni küzdelem fontosságára, a határ menti térségek fokozott ellenőrzésére, a szolgálatot teljesítők számának növelésére, valamint az embercsempészekkel szembeni törvényi szabályozás szigorítására. Wolfgang Brandstetter igazságügyi miniszter úgy vélte: a kerítésépítés Európán belül azonban nem jelent megoldást. A párt vezetése egyeztetést folytat koalíciós partnerével, az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ). Médiaértesülések szerint a szociáldemokraták támogatják a belügyminiszter javaslatát, erről Werner Faymann kancellár is említést tett egy hétfőn tartott sajtótájékoztatón. A szociáldemokrata politikus arról is beszélt, hogy Németország félelmei alaptalanok azzal kapcsolatban, hogy a menekültáradat az európai munkanélküliség emelkedéséhez járul hozzá, hiszen korábban szakképzett szíriai munkaerő áramlott Nyugat-Európába, csak később érkeztek gyengébben képzett emberek.
14.30: Benkő: a honvédség felkészült a rá váró feladatokra
A honvédség felkészült az illegális bevándorlásból fakadó további feladatokra - szögezte le a Honvéd Vezérkar főnöke hétfőn az MTI-nek.
Benkő Tibor
vezérezredes hozzátette, hogy békeidőszak van, semmiféle összeírás, mozgósítás nincs Magyarországon. Az elmúlt hetekben a Magyar Honvédség az ideiglenes biztonsági határzár építése mellett a Határozott fellépés 2015 elnevezésű gyakorlat keretében intenzív felkészülést folytatott annak érdekében, hogy aktívan vegyen részt a tömeges bevándorlásból adódó válsághelyzet felszámolásában - mondta a vezérkari főnök. Benkő Tibor rámutatott arra, hogy a Határozott Fellépés 2015 nem előre tervezett, hanem soron kívüli gyakorlat, amelynek elrendeléséről szeptember 6-án döntött. Ekkor már látható volt, hogy a tömeges migráció kezeléséhez törvényi módosításokra lesz szükség, és a tervezetek ismeretében kezdődött meg a felkészülés, hogy a katonák eredményes, hatékony munkát tudjanak végezni majd, amikor az új szabályozás életbe lép - fűzte hozzá. Benkő Tibor elmondta: a gyakorlatot, annak ellenére, hogy rendkívüli, nem kellett a NATO-nak jelezni, mert az ország határain belül tartják. A vezérkari főnök elmondta, hogy a hadgyakorlatot a 2011-es bécsi egyezmény előírásai szerint rendezi Magyarország. Mivel Szerbiával kétoldalú megállapodás is van, amely szigorúbb a bécsi egyezménynél, Belgrád és Budapest között megtörtént az egyeztetés a gyakorlat menetéről - tette hozzá. A gyakorlat szeptember 9-én kezdődött, és a tervek szerint a napokban fejeződik be. Elrendelésekor két megyére terjedt ki, majd további megyéket vontak be helyszínként. A Magyar Honvédség katonái Csongrád, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyében több mint húsz különböző helyszínen, több mint 570 haditechnikai eszközzel hajtották végre feladataikat. A gyakorlat végrehajtásába több mint 4300 katonát vontak be. Benkő Tibor közölte, hogy a katonák felkészültek a honvédelmi törvény várható változásával járó új, illetve magyar területen részben új feladatokra. Ezek között említette a hibrid hadviselés sajátosságaiból adódó újszerű eljárásmódokat, a rendészeti jellegű feladatokat. A jogszabályok alapján a katonák eddig is közreműködtek rendőrségi feladatokban, voltak közös járőrözéseik. A katonáknak nem jelent újdonságot a "tömegkezelési feladat" sem. Korábban is vettek részt ilyen gyakorlatokon, végeztek ilyen feladatokat, hiszen missziókban - például a Balkánon - ilyen helyzetekben is helyt kellett állniuk - mondta. Benkő Tibor leszögezte: ha az Országgyűlés megszavazza a honvédelmi jogszabály-módosításokat, akkor sem változik a katonák fegyverhasználati szabályozása. A katonának eddig is alapfelszerelése volt a fegyver, megvolt a fegyverhasználati joga. Semmilyen változás nem lesz abban, hogy fegyverét hogyan, mikor, milyen körülmények között használhatja - hangsúlyozta. Elmondta: a mindennapi katonai feladatok ellátására a napokban mintegy ötszáz önkéntes tartalékos katonát hívtak be. A részleges behívást a vezérkari főnök úgy jellemezte, hogy az egyáltalán nem rendkívüli eset. A 2013-as nagy dunai árvíz elleni védekezésre több mint 1400 önkéntes tartalékost rendelt be a honvédség. Most a több mint ötezer tartalékosból csak ötszázat hívtak be - jegyezte meg. 2012. január elseje óta több mint 13 ezer behívó parancsot küldtek ki a tartalékos állománynak. Általában is több mint száz önkéntes tartalékos katona teljesít szolgálatot, valamikor egy időben 400-500-an is, ha gyakorlat van, még többen. Vagyis most nincs szó tömeges behívásról - nyomatékosította Benkő Tibor. A vezérezredes leszögezte: "semmiféle összeírás, mozgósítás nincs", nem tervezik a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Békeidőszak van, olyan válsághelyzettel, amelyet kezelni kell - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az önkéntes tartalékos állomány is a katonai erő része, és behívása számos országban, például az Egyesült Államokban, teljesen természetes dolog. Benkő Tibor elmondta: a behívottak azoknak a katonáknak a munkáját veszik át a laktanyákban, akik a határokon teljesítenek szolgálatot. Ők nem rendkívüli, hanem felkészültségüknek, tudásuknak, kiképzésüknek és képességeiknek megfelelő feladatokat látnak el, elsődlegesen annál a katonai egységnél, laktanyában, ahol korábban szolgáltak. Ugyanakkor van olyan műveleti tartalékos, aki jelezte, hogy határvédelmi feladatokban szeretne részt venni. Többen már a behívók kiküldése előtt jelentkeztek, hogy jönnének segíteni - tette hozzá. A vezérkari főnök szerint elhúzódó, hosszú folyamat lesz, mire a migrációs helyzet rendeződik. Európában a biztonságot úgy lehet megteremteni, ha van egyetértés, együttműködés ezekben a kérdésekben - szögezte le Benkő Tibor.
14.20: Merkel és Hollande közösen szólal fel az EP-ben Közösen szólal fel október 7-én az Európai Parlamentben (EP) Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök - közölte hétfőn az EP elnöke, Martin Schulz. Az EP közleményéből az is kiderül, hogy a német kormányfő és a francia államfő Schulz meghívásának eleget téve mond majd beszédet az EP strasbourgi plenáris ülésén. A kommüniké emlékeztet, hogy legutóbb francia elnök és német kancellár Francois Miterrand és Helmut Kohl személyében szólalt fel együtt az EP-ben 1989-ben. "Ez történelmi jelentőségű nehéz időkhöz illő történelmi látogatás" - idézi a közlemény Martin Schulzot, aki egyúttal úgy véli, hogy az Európai Unió hatalmas kihívásokkal néz szembe, és vezetői részéről erőteljes elkötelezettségre van szükség. Külön fontos jelzésnek tartja Martin Schulz, hogy erről az elkötelezettségről a német és a francia vezető Európa demokratikusan megválasztott képviselői előtt tesz majd tanúbizonyságot.
13.10: Ponta fenntartja Magyarországot bíráló álláspontjátVictor Ponta román miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy fenntartja Magyarországgal kapcsolatos álláspontját, és ismét bírálta a magyar-román határra tervezett kerítés megépítését. A kormányfő saját pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfői tanácskozása után újságírói kérdésre válaszolva beszélt Magyarországról. Elmondta: egyelőre fenntartja álláspontját, ami megegyezik a szerb, a horvát, az osztrák miniszterelnök, az Európai Bizottság és az ENSZ-főtitkár véleményével. Eszerint - tette hozzá - Magyarországnak a menekültkérdésben tanúsított magatartása Európa-ellenes, és szégyen Európa számára. Példátlannak nevezte, hogy Magyarország kerítést épít két EU-tagállam, Románia és Magyarország közé, és úgy vélte, hogy ennek nincs semmi köze az európai szellemiséghez. "Ezért továbbra is védeni fogom a hazámat és a kormányomat" - mondta Ponta. Hozzátette: felháborítónak tartja, és szerinte Romániában mindenki így kell viszonyuljon ahhoz, hogy a magyar hatóságok beavatkoznak a román belpolitikai játszmákba. "Nincs az a lakáj a román médiában vagy a politikában, aki örül annak, hogy valaki Budapestről szidja Romániát. Azt akarom, hogy hazánkat Bukarestből irányítsuk mi, és ne mások tegyék Budapestről" - mondta Ponta. Liviu Dragnea, a PSD ideiglenes elnöke hétfőn elzárkózott attól, hogy válaszoljon a román-magyar diplomáciai vitára vonatkozó újságírói kérdésekre. A hét végén újabb diplomáciai pengeváltás volt Románia és Magyarország között, miután Bogdan Aurescu román külügyminiszter kijelentette: a határok lezárása "autista és elfogadhatatlan cselekedet", amely sérti az Európai Unió szellemiségét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált, hogy "több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől". A román külügyminisztérium vasárnap nem akarta kommentálni Szijjártó "újabb", a román fél által "provokálónak" tartott kijelentéseit.
13.05: Szlovéniával feszült, Magyarországgal válságos Horvátország viszonya Tagadhatatlan, hogy Horvátországnak válságos a viszonya Magyarországgal, Szlovéniával pedig feszült - jelentette ki Mate Granic volt külügyminiszter az N1 horvát hírcsatornának adott interjújában hétfőn. Olyan világméretű migrációs válságról van szó - a legnagyobbról a második világháború óta -, amelyre sem a világnak, sem az Európai Uniónak nincs válasza - mondta. Macedónia és Szerbia megtette, amit tudott. Amikor pedig Magyarország eldöntötte, hogy kerítést épít szerbiai határán, Horvátországnak kész tervekkel kellett volna előállnia, és nagy regisztrációs táborokat kellett volna létesítenie a szerb, a magyar és a szlovén határon - tette hozzá. A volt külügyminiszter szerint komolyan kell venni Magyarországnak azt a fenyegetését, hogy meggátolja Horvátország csatlakozását a schengeni zónához. "Meg tudják tenni, és ha nem javulnak a viszonyok, meg is teszik" - mondta. Arra a kérdésre, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a tranzitfolyosó létrehozásával rákényszerítette-e a magyar kormányt, hogy fogadja a migránsokat, Granic azt válaszolta: "a magyarok azért nyitották meg a határokat, mert Németország erre kérte őket, nem pedig a horvát nyomás miatt". Magyarország politikáját sokan követik, ez nem elszigetelt jelenség az Európai Unióban. Ausztria és Németország is megerősítette határait - mutatott rá. "Horvátországnak nagyon is oda kell figyelnie a nemzetbiztonságra, nehogy gyűjtőközponttá váljon" - hangsúlyozta. A legújabb adatok szerint a macedón-görög határon újabb 80 ezer migráns várja, hogy Európa felé indulhasson, és a terrorveszély sem kizárt - szögezte le. Mate Granic 1993 és 2000 között volt Horvátország jobboldali kormányának, a Horvát Demokratikus Közösségnek(HDZ) külügyminisztere. Sajtóértesülések szerint Horvátország elkezdte regisztrálni az illegális bevándorlókat. A horvát közszolgálati televízió helyszíni tudósítója arról beszélt a híradóban, hogy a legnagyobb nyomás továbbra is a szerb határ mellett fekvő tovarniki körzetre nehezedik, ahonnét azonnal elszállítják a migránsokat az újonnan épült opatovaci ideiglenes sátortáborba, a nyugat-szerémségi Ilok (Újlak) mellé. Mint mondta: "miután megérkeznek, először regisztrálniuk kell, majd ellátják és elhelyezik őket a sátrakban". Opatovacon vasárnap ötezer fő befogadására alkalmas sátortábort épített fel a horvát katonaság. A kétszáz sátorból álló táborban a migránsok legfeljebb két napot maradnak, majd tovább szállítják őket a magyar határra.
12.55: Orbán: Magyarországnak történelmi és erkölcsi kötelessége megvédeni Európát
Magyarországnak történelmi és erkölcsi kötelessége megvédeni Európát, és amikor Magyarország a határait védi, akkor Európát is óvja – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt. Teljes cikk
12.50: Hétfő délelőtt 5 ezer migráns lépett be Szerbiába Macedóniából A becslések szerint a hétfőn délelőtt tíz óráig körülbelül ötezer közel-keleti migráns érkezett Szerbiába Macedóniából - számolt be a Vöröskereszt legfrissebb migrációs adatairól a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). A vesti.mk című macedón portál ugyanakkor hétfőn azt közölte, hogy a balkáni országon csak vasárnap több mint négyezren utaztak át. A macedón-görög határ melletti Gyevgyelijából mintegy 2800 embert vittek vonatokkal a macedón-szerb határ melletti Tabanovceba, további legalább 800 migráns pedig máshogy kelt útra. A Szerbiába belépő migránsokat a szerb-macedón határ melletti Presevóból továbbra is a leginkább a szerb-horvát határon fekvő Sidre viszik. A horvát hatóságok ott lezárták ugyan a határt, a migránsok azonban a zöldhatáron, a termőföldeken keresztül jutnak át Horvátországba.
12.30: Jobbik: tegyék lehetővé önkéntesek szerepvállalását
A Jobbik arra kéri a kormányt: alakítsa ki a jogi keretrendszerét annak, hogy magyarok önkéntes alapon részt vegyenek a határ védelmében.
Z. Kárpát Dániel
, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a határzár haladéktalan kiépítését és élő erős védelmét követelte a horvátországi szakaszon. Ezt azzal indokolta, hogy amit sikerült Röszkénél megoldani, az a szervezett bűnbandák tevékenysége miatt átkerült más országrészhez, így azt is meg kell védeni. A jobbikos politikus szakképzett önkéntesek bevonását is szorgalmazta, hogy ne álljon elő olyan helyzet, hogy - a rendőrök, katonák nagy számú átvezénylése miatt - védtelenül maradjanak más országrészek. Kifejtette: egyebek mellett olyanok toborzására készülnek, akik képzett, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező mérnökök, ápolók. Több mint reálisnak nevezte azt a veszélyt, hogy 10 ezreket toloncolnak vissza Magyarországra. Mint mondta, pártja sem fogadni, sem integrálni, sem szavazati jogot adni nem kíván a bevándorlóknak.
12.25: MLP: fölöslegesen kapnak többlethatásköröket a katonák
A Magyar Liberális Párt elnöke nem támogatja azt a parlament előtt fekvő javaslatot, amelyik a menekülthullám miatt fölöslegesen adna többlethatásköröket a hadseregnek.
Fodor Gábor
hétfői sajtótájékoztatóján a legfőbb problémának azt nevezte, hogy a jogszabály olyan rendészeti hatásköröket adna a katonáknak, amelyek ellátására nincsenek kiképezve. A politikus úgy fogalmazott, hogy a leghatározottabban ellenzik a határozattervezetet, amellyel a magyar parlament el akarja ítélni az EU vezetőit. Szavai szerint az uniós vezetők nem megijedni fognak, hanem azt fogják gondolni, hogy "Magyarországgal már megint probléma, megint baj van". A határozattervezet csak arra jó, hogy "tovább mételyezze" az unió vezetői között meglévő rossz viszonyt - jelentette ki. Hangsúlyozta, inkább abba az irányba kellene erőfeszítéseket tenni, hogy Törökország és Szíria környékén találjanak megoldást. Emellett közös fellépést sürgetett határrendészeti kérdésben és az európai fegyveres erő felállításának ügyében.
12.05: Navracsics: a tagállamok között van konfliktus Nem az Európai Bizottság és a tagállamok, hanem az egyes tagállamok között van konfliktus a jelenlegi migrációs válság kezelését illetően - mondta Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportkérdésekben illetékes uniós biztos az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén. Az uniós biztos kifejtette: az Európai Bizottság álláspontja szerint két fő feladat van a jelenlegi helyzetben, a külső határvédelem megerősítése és a már az unió területén tartózkodó migránsok elhelyezése. E két cél között nem lehet különbséget tenni fontosság szempontjából, ugyanakkor a migránsok elhelyezésére a kvótarendszer elfogadása megoldást jelenthetne - közölte. Hozzáfűzte: a kvótarendszer a bizottság szerint biztosítja a tagállamok közötti szolidaritást, valamint a migránsok elhelyezésének tisztességes megosztását eredményezheti. Az ülésen csaknem minden képviselő a migrációs válsággal kapcsolatban kérdezte Navracsics Tibort, aki kijelentette: a bizottság tagjaként a magánvéleményét nem tolmácsolhatja, csak a testület hivatalos álláspontját. Úgy vélte, a bizottság igyekszik tartózkodni minden tagállam politikai bírálatától, legfeljebb általános kijelentéseket tesz. A bizottság alapvető feladata, hogy olyan javaslatot készítsen, amely találkozik a tagállamok összességének vagy legalább minősített többségének az akaratával - tette hozzá. Józsa István (MSZP) és Szelényi Zsuzsanna (Együtt) kérdésére a biztos elmondta: az EU tagállamai és a szomszédos országok merőben új helyzettel szembesültek, és erre mindenki a maga módján reagál. Bana Tibor (Jobbik) érdeklődésére Navracsics Tibor közölte: a bizottság szerint jelenleg a sürgős feladatokat kell megoldani, aztán jöhetnek a közép- és hosszú távú kihívások, például az oktatással kapcsolatos kérdések a válságkezelésben. Az uniós biztos kifejtette: a közelmúltbeli nyugat-európai terrortámadások felvetették, hogy sok olyan fiatal, akik bevándorló vagy bevándorlók gyermeke, beilleszkedési nehézségekkel küzd, és alternatív szubkultúrát építenek fel, miközben elidegenednek a többségi kultúrától, majd többük radikalizálódik, terrorcselekményeket követhet el. Ezért párizsi folyamat néven olyan együttműködést indítanak a tagállamok oktatási miniszterei között, amelynek két célja van: a demokratikus szocializáció, hogy az iskola legyen a terepe a demokratikus készségek elsajátításának, így a fiatalok aktívan részt vehetnek a közéletben, a politikai döntéshozatalban, továbbá az elidegenedés feltérképezése, hiszen a családok mellett a tanárok vehetik észre először, ha a fiatalok kezednek kiválni a közösségből. Navracsics Tibor kitért továbbá arra, hogy az Európai Befektetési Bank célja, hogy azokban az ágazatokban nyújtson segítséget, többletforrást, amelyekben valamilyen oknál fogva magasabb a megtérülési rizikó, ezért magántőke kevésbé van jelen. Az oktatás esetében is hosszabb alatt térül meg a befektetés, így az Európai Befektetési Bank segítene ebben az ágazatban is - közölte. Megjegyezte: a lehetőségekről októberben Brüsszelben konferenciát tartanak, a tervek szerint ezt regionális konferenciák követhetik. Firtl Mátyás (KDNP) és Legény Zsolt (MSZP) a budapesti olimpia lehetőségéről kérdezte a biztost, aki elmondta: miden nagy sportesemény megrendezését "hivatalból is" támogatja, mert ezek fontos elemek a közösségépítésben és gazdasági szempontból is jelentősek. Végül Hörcsik Richárdnak, a bizottság fideszes elnökének érdeklődésére Navracsics Tibor közölte: a jelenlegi bizottságnak valóban nagyon fontos a kapcsolattartás a tagállom parlamentjeivel és a parlamenti bizottságokkal.
11.50: Újabb menekülthullám Zákányban
Migránsok újabb, több mint ezerfős csoportja érkezett a gyékényesi határátkelőn át a Somogy megyei Zákányba, a határhoz vonattal hozták őket - közölte az M1 aktuális csatorna tudósítója a hétfő délelőtti műsorfolyamban. Beszámolt arról, hogy a migránsok egy újabb csoportja délután várható Zákányba. Arról egyelőre nincs információ, hogy a délelőtt érkezőkkel a vonat mikor indult tovább valamelyik gyűjtőpont felé.
Jankó Szabolcs
(Fidesz-KDNP), Zákány polgármestere a helyszínről telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a migránsokat a horvát határtól kisebb csoportokban, gyalogosan kísérik rendőrök a vasútállomásra, ahol ugyancsak rendőrök sorfala mellett azonnal felszállítják őket a rájuk várakozó, legalább 14-16 vasúti kocsiból álló szerelvényre. A migránsok többsége fiatal felnőtt férfi, de sok kisgyermek is van a határról mintegy százfős csoportokban érkezők között - mondta a polgármester. A gyerekek közül többen köhögnek, lázasak, őket a mentőszolgálat munkatársai látják el. A segélyszervezetek önkénteseitől élelmet, vizet, gyógyszert kapnak a hozzájuk fordulók, az önkormányzat pedig a migránsok fogadásában és a gyűjtőpontokra induló vonatokra való felszállásban közreműködő rendőrök munkáját igyekszik segíteni, egyebek mellett azzal, hogy ivóvízzel, kávéval kínálják őket. Jankó Szabolcs hangsúlyozta: a faluban nyugalom van, az állomáshoz közeli iskolában és az óvodában is a megszokott rend szerint folyik a munka. A szülőket és a pedagógusokat folyamatosan tájékoztatják a fejleményekről, a gyerekek biztonságban vannak. A polgármester kitért arra is, hogy fokozottan ügyelnek az állomás, illetve a sínek melletti terület tisztaságára. A környéket közmunkások tartják rendben, akik a migránsok után maradó szemetet elkülönítve, a közegészségügyi szabályokat figyelembe véve gyűjtik össze.
10.50: Horst Seehofer: sokan hálásak lesznek Orbánnak Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint sokan hálásak lesznek majd Orbán Viktor magyar kormányfőnek az uniós külső határ biztosításáért. A bajor miniszterelnök szavait a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap idézte hétfői számában Seehofer pártja, a konzervatív CSU tartományi törvényhozási (Landtag) frakciójának kedden kezdődő tanácskozásával kapcsolatban, amelyre meghívták Orbán Viktort. A tanácskozás egyetlen témája a menekültválság, és a magyar vendégnek ugyan szerda este Brüsszelben kell lennie az uniós állam-, illetve kormányfők soron kívüli tanácskozásán, de a CSU-ban még mindig arra számítanak, hogy Orbán Viktor eleget tesz a szerdára szóló meghívásnak. A Süddeutsche Zeitung szerint vitatott a magyar kormányfő meghívása, Horst Seehofer viszont a védelmébe vette azt, és elmondta: "sokan hálásak lesznek még azért, amit a határokon tesz" Orbán Viktor. Thomas Kreuzer frakcióvezető hozzátette: "a meghívással nem akarjuk semmilyen formában értékelni Magyarország belpolitikáját", de Magyarországnak a Szerbiával közös határa révén kulcsszerepe van az Európai Unió külső határának biztosításában, azaz a schengeni egyezmény betartásában. "Beszélnünk kell egymással, ha meg akarunk oldani problémákat" - mondta a frakcióvezető. "Azt is tudni akarjuk Orbán miniszterelnöktől, hogy miként képzeli el a jövőt, mit vár az EU-tól, és hogyan akar megfelelni az EU-ban viselt felelősségének" - tette hozzá. A beszámoló szerint a pártban vannak, akik nem veszik jó néven, hogy Orbán Viktor részt vesz a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinban működő oktatási központjában, az egykori benedekrendi Banz Kolostorban (Kloster Banz) tartandó tanácskozáson. Legalábbis elvárták volna, hogy a párt hangsúlyosabban jelezze, miben különbözik politikája a "jobboldali populista" magyar miniszterelnök politikájától - írta a liberális irányultságú lap. Különösen az tölti el aggodalommal ezeket a CSU-tagokat, hogy a pártvezetés ismét erőteljesebben igyekszik közeledni Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer azt mondta, szerinte csak Oroszország részvételével lehet megoldani a szíriai konfliktust, ezért fenn kell tartanai a párbeszédet az orosz elnökkel. Thomas Kreuzer hozzátette: Oroszországnak az ukrán válságban folytatott tevékenységét "természetesen el kell ítélni", hiszen ellentétes a nemzetközi joggal mindaz, amit Putyin tett. A szíriai konfliktus lezáráshoz azonban szükség van Oroszországra, és a frakcióban erről is tárgyalni kell.
10.48: Idén már több mint 200 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra
Átlépte a 200 ezret a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma, január 1. óta 224 235-en érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a rendőrség honlapján hétfőn. Tájékoztatásuk szerint a magyar-szerb szakaszon 201 687 ember lépte át a határt, a magyar-horvát határszakaszon pedig 21 966.
10.43: 888.hu: a magyar lakosság 84 százaléka szerint nem rasszista az, aki elutasítja a bevándorlók befogadását
A felnőtt magyar lakosság 84 százaléka utasítja el azt az állítást, hogy aki ellenzi a bevándorlók befogadását, az rasszista lenne, a megkérdezettek mindössze 13 százaléka ért ezzel egyet - derült ki a 888.hu portál megbízásából készült közvélemény-kutatásból. Az országos, reprezentatív, szeptember 10-15. között készült felmérés eredményei szerint a magukat baloldali választóként azonosítók 73 százaléka utasítja el az állítást, a centrumszavazók körében ugyanez 81 százalék, a jobboldalon pedig 91 százalék. A magyarok 71 százaléka a Szíriából, Irakból érkező menekülteket (tehát nem csak az illegális bevándorlókat) sem fogadná be. A baloldaliak esetében az elutasítás 55 százalék, középen 67 százalék, a politikai jobboldalon pedig 87 százalék - olvasható a 888.hu portálon megjelent közvélemény-kutatásban.
09.32: Lezárták a legfontosabb szerb-horvát határátkelőt a teherforgalom előtt
Vasárnap éjféltől Zágráb lezárta a Szerbia és Horvátország közötti legforgalmasabb határátkelőhelyet a bejövő teherforgalom előtt - számolt be a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn. A Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőnél Szerbia irányából már körülbelül 10 kilométeres sorban állnak a kamionok - nyilatkozta az RTS-nek a határőrség egyik képviselője. A két nyugat-balkáni országot nyolc átkelőhely köti össze, hetet már korábban lezártak a migránsáradat miatt, és a teljes forgalmat a Batrovci-Bajakovo átkelőhöz irányították. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter az RTS reggeli híradójában kifejtette: "inkorrekt lépésnek" tartja a határzárat, amely nem használ a jószomszédi kapcsolatoknak. Hozzátette, hogy egyelőre nem tárgyalt horvát kollégáival a lépésről, a határt ugyanis éjszaka zárták le, így nem volt erre módja. Véleménye szerint Horvátország nem tudja kezelni a migránshelyzetet, de reményét fejezte ki, hogy Zágráb fogékony lesz a probléma orvoslására, mert Magyarországgal is gyorsan meg lehetett találni a megoldást. Hozzátette: nem tartja lehetségesnek, hogy a migránsokat Szerbiába küldjék vissza, az ország biztosíthatja a megfelelő tranzitot, de a migránsok tartós elszállásolását nem - szögezte le a szerb belügyminiszter.
09.25: Negyvenöt eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt Negyvenöt újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt a hétvégén - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a huszonnégy afgán, nyolc pakisztáni, négy-négy kongói és szír, két albán, valamint egy-egy iráni, bangladesi és algériai vádlott közül tizenöten a kerítésen átmászva vagy alatta átbújva, harmincan a korábban megrongált határzáron keletkezett réseken jutottak be Magyarország területére. A vádlottak közül harminchatan Mórahalom, öten Ásotthalom, négyen Kelebia térségében lépték át illegálisan a határt. A jogszabályváltozások keddi életbelépése óta az ügyészség 116 vádlott bűnösségének megállapítását indítványozta határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. Emellett tizenegy gyanúsított előzetes letartóztatásának vagy házi őrizetének elrendelését is kérte a röszkei határátkelőhelynél történt tömegzavargással összefüggésben. Az eddig megszületett ítéletekben a bíróság valamennyi alkalommal az ügyészi indítvánnyal megegyező döntést hozott, a vádlottak egy vagy két évre történő kiutasításáról rendelkezve. Az ítéletek két esetet leszámítva jogerőre emelkedtek - tudatta a csoportvezető ügyész.
08.45: Kósa Lajos: a törvénytisztelő polgárok életét keserítik meg a bevándorlók
A törvénytisztelő, adófizető polgárok életét keserítik meg a bevándorlók minden nap, hiszen a határlezárások miatt az ingázók nem tudnak eljutni munkahelyükre, és az áruforgalom is nehézkessé válik a határokon - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az M1 aktuális csatornán. Úgy fogalmazott, ha ez így folytatódik tovább, akkor kimondhatjuk, a schengeni rendszer megbukott. A honvédségi törvény módosításáról, amelyről hétfőn dönthet az Országgyűlés, azt mondta, azért van rá szükség, hogy a "bevándorlási vészhelyzet" végéig közreműködhessen a katonaság a rendőrség munkájában. Jelenleg egy hadgyakorlat keretében dolgoznak a határon a katonák, a módosítás után a munkájuk jogi alapja fog csak változni - tette hozzá.
08.40: Csaknem 19 ezer határsértőt fogtak el a hétvégén
Országszerte 18 757 határsértőt fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt péntektől vasárnapig - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata hétfőn. A rendőrség honlapján olvasható tájékoztatás szerint a magyar-szerb határszakaszon 950 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek. Az utóbbi 72 órában 11 emberrel szemben közokirat-hamisítás, további három emberrel szemben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.
07.00: Hajnalban újabb csoport migráns érkezett a barcsi határra
Hajnalban újabb csoport migráns érkezett a barcsi Dráva-hídon át Magyarországra - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója. A migránsokat az éjszaka folyamán négyóránként szállították Horvátországból a határra buszokkal, összesen 800-1000 ember érkezett. A rendőrök a barcsi vasútállomásra kísérik, majd vonatra szállítják őket. Az M1 tudósítója úgy tudja, hogy a 15 kocsiból álló szerelvény nyolc órakor indul Hegyeshalomra.
05.00: Új feladatokat kaphat a honvédség a bevándorlás kezelésére
Az Országgyűlés mai ülésnapján új feladatokat adhat a honvédségnek, amennyiben a képviselők elfogadják a kormánypártok tömeges bevándorlást kezelő javaslatcsomagját. A Fidesz és a KDNP javaslata egyebek mellett új feladatokat adna a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére, egy módosítással pedig azt is törvénybe foglalhatják, hogy a rendőrség külföldön is végezhet a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos felderítést. Az ülésnap végén a képviselők több korábban tárgyalni kezdett javaslat módosító indítványait tárgyalják. Hétfőn így ismét terítékre kerül, kedden reggel pedig már szavaznak is az uniós vezetőknek címzett, migrációs válsággal összefüggő határozati javaslatról, valamint az új közbeszerzési törvényt tartalmazó előterjesztésről.
01.36: Zákányból vonatokkal szállítják a migránsokat a regisztrációs pontokra
Megérkezett Zákányba az a 12 szerelvényes vonat, amelyikkel a pályaudvaron rekedt 500 migránst is el tudják szállítani - közölte az M1 aktuális csatorna tudósítója a helyszínről hétfő hajnalban. Korábban egy 1600 és egy 1000 férőhelyes vonat már elindult a regisztrációs pontok felé. A vonatra való felszállás a rendőrök irányításával, szervezetten zajlik. A migránsok között sok a beteg gyermek, többségük megfázott és lázas. Őket az állomáson ellátják.
01.02: Migránsok újabb csoportja érkezett a barcsi határon át éjszaka
Migránsok újabb csoportja érkezett a barcsi Dráva-hídon át Magyarországra Horvátországból. Az M1 aktuális csatorna tudósítója arról számolt be, hogy mintegy 400 ember éjfél körül gyalog jött át a határon, és hajnalban újabb csoport érkezése várható. A migránsokat a Vöröskereszt és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai várják, akiktől ételt, italt és meleg ruhát is kapnak. Ezután gyalog teszik meg az utat a Dráva partján a barcsi vasútállomáig. Az első csoport vasárnap este érkezett meg. Az M1 tudósítójának információja szerint Horvátországból négy óránként indítják útnak a migránsokat, így hétfőn hajnali négy óra körül újabb csoport várható.
00.53: A menekültek lezártak egy határátkelőt Horvátország és Szlovénia között
A javarészt Közel-Keletről érkező menekültek teljesen lezárták a Bregana határátkelőt Horvátország és Szlovénia között, akadályozzák az autók áthaladását, és emiatt végeláthatatlan kocsisor alakult ki a határnál - jelentették hétfőre virradóra horvát lapok internetes felületükön. Több újság is azt írta, hogy vasárnap késő éjszaka mintegy 300 menekült zárta le a Zágrábot Ljubljanával összekötő autópályán lévő Bregana határátkelőt a horvát oldalon, és követelik, hogy engedjék át őket a túloldalra. Egyesek közülük leültek, mások lefeküdtek az úton, és senkinek sem engedik az átkelést a határon. A határátkelőn emiatt összeomlott a közlekedés, a Vecernji List című napilap szerint több kilométeres kocsisor alakult ki. A migránsok előtt élő pajzsot alkotott mintegy 60 rohamrendőr. Rendőrkutyákkal érkeztek oda. Helyszíni jelentések szerint helikopterek köröznek a határátkelő felett, és reflektoraikkal pásztázzák a környéket. Egyes értesülések szerint a határátkelőhöz érkeztek olyan szlovén aktivisták, akik helyeslik a migránsok áthaladását Szlovénián keresztül, és arra buzdították a menekülteket, hogy zárják le a határt, ezzel gyakoroljanak nyomást a szlovén rendőrségre, amely nem engedi be őket az országba. A menekültek fogadkoznak, hogy addig tartják lezárva a határátkelőt, amíg át nem engedik őket Horvátországból Szlovéniába.
22.26: A barcsi határon át is érkeztek migránsok vasárnap este
Egy újabb somogyi határátkelőnél, a barcsi Dráva-hídon át is érkeztek migránsok Horvátországból. Az M1 aktuális csatorna tudósítója arról számolt be, hogy az első, mintegy 200 fős csoport vasárnap este gyalog jött át a határon, de késő este még további, több busznyi ember érkezése várható. A határra buszokkal szállították a migránsokat, onnan magyar rendőrök kísérték őket a vasútállomásra, ahol egy 12 kocsiból álló szerelvényre szállították fel őket, de előtte a magyar határon civil segítőktől ételt és italt kaptak. A csoportban több kisgyerekes család is volt, akiknek gyermekruhákat adtak. A migránsokat egy órás pihenő után a Dráva partján, egy sétányon kísérték a vasútállomásra, ahol két vasúti kocsiban helyezték el őket, ott várják meg a még utánuk érkezőket. Az M1 tudósítójának információja szerint négy óránként érkeznek majd a migránsok a barcsi határra. Az első, hét óra előtt érkezett csoportot várhatóan 11 óra körül egy újabb, nyolc buszból álló csoport követi, de még továbbiak is várhatóak.
21.08: Kerry a befogadott menekültek számának emelését ígérte Berlinben Az Egyesült Államok jelentősen megemeli a befogadott menekültek számát a következő évtől - jelentette be John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A német és az amerikai diplomácia vezetőjének közös sajtótájékoztatóján John Kerry elmondta, hogy az Egyesült Államok a kormány szándékai szerint 2016-ban az eddig tervezett 70 ezer helyett 85 ezer menekültet fogad be a világ minden részéről, 2017-ben pedig 100 ezret. Hangsúlyozta, hogy hazája segíteni akar a menekültválság kezelésében, és példamutatónak nevezte Németország áldozatvállalását. Arról nem beszélt, hogy mennyi szíriai állampolgár lehet a befogadni tervezett menekültek között. Azt viszont kiemelte, hogy a kormány a törvényhozással együttműködve annak lehetőségeit vizsgálja majd, hogy miként lehet egyszerre emelni a menekültek számát, és megőrizni az ország biztonságát. John Kerry úgy vélte, az Aszad-rezsim stabilizálását célzó orosz támogatás megnehezítheti a szíriai konfliktus rendezését. Hozzátette: "illúzió", hogy Bassár el-Aszad jelenlegi elnök valaha is képes lehet még egy békés, egységes Szíria irányítására. Frank-Walter Steinmeier üdvözölte, hogy Washington kapcsolatba lépett Moszkvával a szíriai polgárháború ügyében. Kiemelte, hogy az információk cseréjének egy "minimális szintjét" mindenképpen fenn kell tartani az amerikai és az orosz vezetés között. Hangsúlyozta: Törökországgal, Szaúd-Arábiával, Iránnal és Oroszországgal is egyetértésre kell jutni a konfliktus rendezéséhez. A német külügyminiszter kiemelte, hogy az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás "korszakváltást" hozhat a közel-keleti konfliktusok kezelésében, és remélhetőleg Szíria ügyében sikerül előre lépni a "következő napokban és hetekben".
20.35: Berlin a dublini szabályok betartására szólította fel Horvátországot és Szlovéniát Horvátországnak és Szlovéniának be kell tartania a menekültügyet közösségi szinten szabályozó dublini előírásokat - jelentette ki a német belügyminiszter vasárnap Berlinben. Thomas de Maiziere a ZDF országos köztelevízióban arra a felvetésre, hogy a nyugat-balkáni uniós tagországokban kialakult állapotok is humanitárius válsághelyzetet jelentenek, amelyre hivatkozva a német kormány szeptember elején beengedte a Magyarországról elindult menedékkérőket, azt mondta: "Horvátország más, mint Magyarország", és Horvátországnak és Szlovéniának "ismét" alkalmaznia kell a dublini szabályokat. Németország nem tudja átvállalni a terheket, Horvátország, Szlovénia és Ausztria pedig "nem teheti meg, hogy egyszerűen áthelyezi a problémát Németországba" - hangsúlyozta a belügyminiszter a ZDF Berlin Direkt című esti politikai magazinműsorában. Hozzátette: nagyon fontos, hogy létrehozzák Olaszországban és Görögországban a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat), és hogy "sürgősen beszéljünk Törökországgal" azzal a céllal, hogy "ne engedjék át az embereket Görögországba olyan mértékben, mint eddig".
Horvátországnak és Szlovéniának be kell tartania a menekültügyet közösségi szinten szabályozó dublini előírásokat - jelentette ki a német belügyminiszter - KLIKK: http://szegedma.hu/?p=572543
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.